Az előadás jelenetről jelenetre fokoz, száguld a durvább és még durvább felé, amilyen az életünk és a körülöttünk lévő világ. Olyan, mint egy végtelen kibeszélés, azt hisszük, hogy már az elején mindent elmondtak, de aztán újabb és még újabb őrületet, trágárságot, vagy perverziót látunk. Szeretkeznek, maszturbálnak, főleg Mefisztó. El is hangzik, egyfajta fanyar szimbólumként, hogy az előadás nem más, mint Alföldi Róbert maszturbációja. Az előadás tehát minden sztereotípiával, előítélettel szembe megy. Önmagát sem kíméli, miközben súlyos közéleti és morális utalásokat tesz. Kult: Alföldi Róbert: A magyar színházi szakma nagyon sokat tehet arról, hogy válságba jutott | hvg.hu. Számomra azonban egy idő után túlságosan töredezett, annyira sokfelé visz, hogy hamar eltelít. Fityiszt mutat, megbotránkoztat, sokkolni akar. De, mivel az esztétikai és egyáltalán mindenféle arányt tudatosan felrúg, innen kezdve, nagyon szubjektív, hogy kire, miként hat. A címszerepben Alföldi Róbert manírmentes, óriási energiával dolgozik. Ha kell üvölt, de saját magának is tükröt tart. A színész kiszolgáltatottságát, morális törékenységét mutatja meg erőteljesen, illetve azt is, mi történik, ha egy színész hatalmat kap és mit tesz meg érte.
A rendezés alapötlete szerint ez a kabaré az orrunk előtt születik meg. A szereplők ezért is kapnak kettős szerepet, a saját privát figurájukat is hozzák, így a sok klisészerű megoldást finomítja a két én egybeolvadása. Sajnos nem mindig derül ki, mikor alakítják magukat, illetve mikor a másikat. Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Alföldi Róbert: A hazaszeretetem elvehetetlen | Jelen. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
– Hogyne. Anélkül lehetetlen valós mondatokat kimondani. Ugyanakkor persze néha gondolkozom azon, hogy vajon mennyire "hatékony" az, hogy nagyon sokat jártatom a számat. De azt hiszem, egy bizonyos pont után nem volt más választásom, ha nem akartam magam teljes mértékben hitelteleníteni. Vannak olyan élethelyzetek, ciklusok, évek, társadalmi vagy szakmai pillanatok, amikor a saját önazonossága megőrzése érdekében nincs az embernek más választása, mint hogy belekerül egy furcsa megmondószerepbe. – A társadalom minden szegmensét behálózza a höfgeni jelenség, az önbecsapás, a behódolás a feljebbvalónak. A változás reménye motivál? – Nagyon örülnék annak, ha végre sok ember rájönne, hogy a mostani rendnek meg kell változnia, és innentől kezdve a döntései ennek szellemében történnének. Ugyanakkor mindent el tudok képzelni. Fogalmam sincs, hogy ha mondjuk a '60-as években be akartak volna szervezni besúgónak, lettem-e volna annyira tökös, hogy ne zsarolhassanak. Ezek bonyolult, kívülről pedig valósan megítélhetetlen helyzetek.
Előnytelen öltönyében Mefisztó, mint egy jóllakott hivatalnok bukkan fel időről időre, hogy lassan ördögivé váló arcát átlagosnak kinéző színházigazgató képébe rejtse, akit talán egyszer meglegyint a #metoo szele, de most minden feltörekvő színésznő kiszolgálja. Ő maga is folyton a hatalmat szolgálja ki. Félig takarásban, oldalt muzsikáló trió (Gátos Iván – zongora, Nagy Zsolt – dob, Studniczky László Zsatyi – basszusgitár) játéka festi alá a történéseket. A dalok közt felismerhetjük Péterfy Bori két számát, de felcsendülnek dallamok Beethoven, Mozart és Haydn műveiből, sőt, még a Horst-Wessel-Lied is elhangzik. Szórakoztatni akarunk, harsog a szándék, ám amit látunk és hallunk, inkább tragikomikus. Néha nevetünk azért, de ez nem felszabadult kacagás. Hendrik Höfgen színész és színigazgató önmagát is szembeköpő pályafutását, illetve a náci nyomulás történetét nehéz nem budapesti szemszögből nézni. Az előadás második rétege a mai magyar viszonyokról beszél, s ilyetén módon kibogozhatatlanul összefonódik az eredeti német történettel.
Keresés a könyvtárban Helyi katalógus UDiscover Weboldal Keresés elektronikus tartalmak között, beleértve a tudományos cikkeket, e-dokumentumokat és adatbázisokat. Keresés a könyvtári katalógusban. Nem használható cikkek keresésére. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA SZOLGÁLTATÁSOK Másolatkészítés és nyomtatás KÖNYVTÁRAK ÉS GYŰJTEMÉNYEK KÖNYVTÁRAK ÉS GYŰJTEMÉNYEK GYŰJTEMÉNYEK Tematikus digitális gyűjtemények KERESÉS ÉS KUTATÁS KERESÉS ÉS KUTATÁS KUTATÁSI FOLYAMAT ÉS PUBLIKÁLÁS LÁTHATÓSÁG, ÉRTÉKELÉS, MEGŐRZÉS PUBLIKÁCIÓK KIADÁSA AZ EGYETEMEN TANULÁSHOZ, OKTATÁSHOZ TANULÁSHOZ, OKTATÁSHOZ TRÉNINGEK ÉS BEMUTATÓK KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK BÉRELHETŐ TANULÓSZOBÁK OKTATÓTERMEINK DIGITÁLIS TANKÖNYVEK ÉS JEGYZETEK Címlap TANULÁSHOZ, OKTATÁSHOZ KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK Állam- és Jogtudományi Kar Frissítés dátuma: 2020. 01. 17. H-4032 DEBRECEN, EGYETEM TÉR 1. Debreceni egyetem állam és jogtudományi kar. | TEL. : +36 52 518 621, +36 52 518 610 | E-MAIL:
Egyéb kiadványok A DFK-Online e rovatában azokat a kari kiadványokat mutatjuk be, amelyek nem sorolhatók be sem a sorozatokhoz, s nem tekinthetők "egyedi" kiadványoknak sem. Itt jelenítjük meg a karhoz közvetve kötődő kiadványokat, a tanszéki kiadványokat, valamint a kar oktatóinak közreműködésével is készülő és/vagy a kar oktatóinak írásait rendszeresen közlő győri kiadványokat. Tanszéki és egyéb, karhoz is kötődő kiadványok Jogtörténeti Szemle A Jogtörténeti Szemle eredetileg – 1986 és 1992 között – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének közleményeit tartalmazta a jog, a jogtudomány, a társadalomtudományok és a történelem köréből. 1992-től szünetelt, majd 2003-ban újraindult. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar – Wikipédia. Jelenleg négy egyetem (ELTE, KGRE, SZE, ME) támogatásával és négy egyetemi tanszék (ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, KGRE Jogtörténeti-Jogelméleti Intézet, SZE Jogtörténeti Tanszék, ME Jogtörténeti Tanszék) szakmai gondozásában jelenik meg. Megjelenik papíron és digitálisan is.
Tantárgylista Tantárgyak javasolt felvételi rendje Beiratkozás ideje Válassza ki a beiratkozás félévét! Nyelv Válassza ki a nyelvet! Szak Válassza ki a szakot! Szakirány Válassza ki a szakirányt! Tanterv Válassza ki a tantervet!
Az itt közzétett adatok a 2021. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (Faculty of Law) Alapítva 1667 Rövid név ELTE-ÁJK Hely Magyarország, Budapest Típus kar Oktatók száma 200 Hallgatói létszám 2000 Dékán Sonnevend Pál Elérhetőség Postacím 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar témájú médiaállományokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar az egyetem egyik legrégibb kara. 1667-ben egészült ki az egyetem jogi karral. Történet [ szerkesztés] 1637. augusztus 30-án Lippay György egri érsek felszentelte a nagyszombati egyetemi templomot Keresztelő Szent János emlékére. 1649. július 31-én Lippay György megalapította a nagyszombati egyetem jogi karát miután kiegészítette Lósy Imre esztergomi érsek alapítványát 15 000 forinttal. Miskolci egyetem állam és jogtudományi kar. [1] 1667. január 17-én nyitották meg a nagyszombati egyetem jogi karát. A jogi kar létrejöttében nagy szerepe volt Lósy Imre és Lippay György érsekeknek.
A jogi karokról ma kikerülő hallgatóinknak képesnek kell lenniük hatékonyan és gyorsan reagálni a folyamatosan változó jogi, társadalmi és gazdasági kihívásokra. Oklevélben szereplő képzettség neve Jogász. Az MA végzettség egyben doktori cím viselésére is jogosít, melynek rövidítése dr. jur (állam- és jogtudományi doktor). Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Képzés célja A képzés célja jogász képzettségű szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, az állam működésének, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteikre és jogászi műveltségükre tekintettel alkalmasak az állami és magánszférában jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Részt tudnak venni a nemzetközi- és különösen az európai térben a gazdasági, társadalmi, államközi és civil szféra problémáinak megoldásában és szervezésében.