2016. május 09. hétfő, 13:02 Johan Vilhelm Snellman finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi születésének 210. évfordulója alkalmából finn színházi estet tartanak a Petőfi színházban május 12-én 17 órakor. Az est vendégével, Gombár Endre íróval Oberfrank Pál Jászai-díjas színész, színházigazgató beszélget. 2016. május 06. péntek, 00:00 A Gizella-napok programjában: Finnugor Udvar a Tűztorony udvarán május 7-én, szombaton 10 – 17 óráig. 2016. május 03. kedd, 06:56 Májusban a Gizella Napokon is találkozhatunk finnugor programokkal, majd az irodalom és színház világában folytatódik a kulturális fővárosi programsorozat. SzimPATIKUS Veszprém címmel vetélkedő is kezdődik, melynek fődíja: utazás Tallinba! 2016. április 08. péntek, 11:21 Áprilisban is folytatódik a finnugor kulturális fővárosi programsorozat: költészet napi előadásokkal és kiállítással az egyetemen, Kulcsár Ágnes veszprémi festőművész finnországi kiállításával, illetve a könyvtár olvasópályázatával. KULTURÁLIS FŐVÁROS – Várják Veszprém és a térség lakóinak javaslatait - Veszprém Kukac. 2016. péntek, 00:00 A Pannon Egyetem Kultúraszervező Csoportja április 11–13.
A kiállítás megnyitóját csütörtök este tartották a Szaléziánumban. << Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >> 3. oldal / 4
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Története [ szerkesztés] Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985 -ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált. 1990 -ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva. 1999 -ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000 -ben kivételesen kilenc fővárost választottak.
Az egyház a "testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget". Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért. Az egyház az ünnepen "bizalommal kér" kegyelmet Istentől az elhunytaknak. Magyarországon 2000 óta mindenszentek ünnepe munkaszüneti nap.
Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Mindenszentek kötelező ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük. A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Az idén november 1-je, hétfő mindenszentek - Kedden halottak napja - alon.hu. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: "a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, különösképpen "a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről".