Néhány ember egy bizonyos szagot nem képes érzékelni, ezt "specifikus anozmiának" nevezik, és általában genetikai okokra vezethető vissza. Veszélybe sodorhat minket Az anozmiának számos hátránya lehet. Azok a betegek, akiknek hirtelen anozmiás rohamuk van, kevésbé találják ízletesnek az ételeket, az anozmiával született emberek ugyanakkor nem panaszkodnak ezzel kapcsolatban. Szaglás elvesztésének okai beetle. A szaglás elvesztése veszélyes is lehet, mivel veszélyhelyzetekben olyan fontos jelekre nem hívja fel a figyelmet, mint a füst tűz esetén, a gázszivárgás, vagy éppen a romlott étel. Ráadásul kutatások szerint az illatok megalapozott és érzelmi memóriájának elvesztése (például, ha elfelejti agyunk, milyen illata van a fűnek, gyerekkorunk kedvelt helyeinek, szeretteinknek, vagy épp magunknak) akár depresszióhoz is vezethet. Ráadásul a szaglás elvesztése együtt járhat a libidó elvesztésével. Ezért nem érezzük a szagokat A szaglás ideiglenes elvesztését okozhatja az eldugult orr, vagy fertőzés. Ezzel szemben a maradandó szaglásvesztésért az orrban található szagló receptorok elhalása vagy olyan agysérülés is felelős lehet, amelynél sérülnek a szaglóidegek vagy az agy azon részei, amelyek a szagokat dolgozzák fel.
Ha azonban a problémát az idegek sérülése okozza, a gyógyulás nehezebb, bizonyos esetekben pedig nem állítható helyre a szaglás. Köszönjük Dr. Csokonai Vitéz Lajos fül-orr-gégész, allergológus segítségét a cikk elkészítésében!
Dr. Moric Krisztina hozzátette, hogy a fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok közt szerepelnek műtét utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot és melléküregeket érintő fertőzések és a Covid. Covid miatti szaglásvesztés Dr. A látást javító szagok - A szaglás fontosabb, mint hinnénk (H2). Moric Krisztina elmondta, hogy a szinonazális szaglászavar hátterében állhat például allergiás rhinitisz, szénanátha, krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, illetve felső légúti fertőzés is. A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a koronavírus-eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni. A Covid miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik, és jellemzően nem jár egyéb, felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy orrfolyás. Légúti betegség esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik, gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál. A Covid esetében bekövetkezett szaglásvesztés okainak jelenleg több teóriája is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, hogy pontosan mi állhat a háttérben.
Hiszen köztudott, hogy a Pécsi Balett volt az az együttes, amely az 1960/ 61-es szezontól nem az operai tradicionális repertoár átültetésére, hanem egy addig nálunk járatlan – vagy alig járt – út kimunkálására szerveződött, éppen a romantikus nagybalettek szemléletétől és formálásmódjától eltérő, "mai" életérzések és gondolatok korszerű táncszínpadi megjelenítésének vágyával és céljával indult. A diótörő - karácsonyi varázslat - PFZ. S a pécsi együttes – változó színvonalon és sikerrel, formákban és alkotókkal, de mindvégig Eck Imre irányt szabó művészeti irányítása mellett – azóta sem lett hűtlen ehhez a negyedszázada kitűzött célhoz, ami sosem jelentette egyben a hazai és egyetemes baletthagyománnyal való végleges szakítást. A Diótörő mostani műsorra tűzése azonban mégsem illik bele az együttes korábban kialakult profiljába, s így felmerül a kérdés: továbbra is a két és fél évtized alatt kiformálódott, sajátosan modern úton jár-e majd az együttes, vagy újfajta arculat kialakítására törekszik. Tóth Sándor – aki betanította, s részben koreografálta a Diótörőt – alkotásaival mindig is a neoklasszikus hagyományok továbbéltetője volt a tradícióival sokkal látványosabban szakító, s tökéletesen egyéni utat járó Eck Imre mellett.
Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
Az esemény sajtónyilvános!
Közreműködik a Pécsi Balett, Czéh Dániel bábszínész, a Pannon Filharmonikusok, vezényel Vass András, a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere. A produkció a Pannon Filharmonikusok, a Pécsi Balett és Bóbita Bábszínház koprodukciójában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.......... Pjotr Iljics Csajkovszkij A diótörő című remekműve a világ balett színpadjainak állandó és megunhatatlan darabja. Ez a mű a zeneszerző utolsó balettje, egyben utolsó színpadi műve. A diótörő előadásain, generációk nőttek fel, és kerültek közelebb a zenéhez és a tánchoz. A történet alapjául E. T. A. Diótörő kínai tant d'autres. Hoffmann Diótörő és az egérkirály című meséje szolgált. A történet szerint karácsony éjszakáján kezdődik a jó Diótörő és a gonosz Egérkirály háborúja, és Marika váratlanul a csata kellős közepébe pottyan. Diótörő – akinek valódi kilétét a mese végéig homály fedi - bátorságának és jó szívének köszönhetően legyőzi a gonosz Egérkirályt, s ezzel önmagáról is elhárítja a rontást.