Déri Tibor meglepetésre megnyerte Újpesten a polgármester-választást a fideszes Wintermantel Zsoltot legyőzve, így egyike lett a két fővárosi momentumos polgármesternek. Arról kérdeztük, mi az, amit jól csináltak, és mitől fogják az újpestiek észrevenni, hogy már ő a polgármester. Keringenek szórakoztató történetek az új polgármesterekről, hogy melyik volt az a pillanat, amikor elhitték, hogy tényleg polgármesterek lettek. Önnek melyik volt az? Én még nem hiszem el, de majd tudatosul lassan, hogy mit vittünk véghez. Nagyon sokan állítanak meg. Hat percre lakom a metrótól, ha nagyon lusta vagyok, felszállok a 30-as buszra és megyek két megállót, de mostanában szinte mindig gyalogoltam. Ez a hatperces séta a választás előtti egy hétben inkább harminchat perces lett. Többször el is késtem emiatt a momentumos megbeszélésekről, mert inkább meghallgattam az embereket. Déri Tibor polgármester – Újpest Media. Az emberek között kell élni, mert akkor ismerjük meg a lakóközösségünket. Most már kezd tudatosulni egyébként, mert éjjel-nappal dolgozunk, pedig a gyakorlatban még el sem kezdtük.
Ne legyen kétségünk: ha újra Wintermantel nyer, átnyomja ezt is. A polgármester azt is írta, hogy szembe mer szállni a kormánnyal, ha Újpest érdekeiről van szó. Szó nincs erről. Arra gondol, hogy létezik egy kormányhatározat, amelynek az első pontja az, hogy a magyar kabinet munkásszállót akar létesíteni. A tervek szerint ez Újpesten épülne, a régi Árpád kórházban, 1, 3 milliárd forintból. Wintermantel – miután mi minden lehetséges fórumon tiltakoztunk az építkezés ellen – arra büszke, hogy megüzenték neki: majd november 30-án, "egyeztetések" után döntenek a kérdésről. Wintermantel mégis kilenc éve polgármester Újpesten, amely nem számít Fidesz-fellegvárnak. A látványberuházásokkal elaltatja az embereket és elfedi a valóságot. "Csak lila köd jut az újpestieknek" - Déri Tibor, az ellenzék IV. kerületi polgármesterjelöltje. Nem nevezném jó működésnek azt, hogy például az újpesti Kakukk étterem Wintermantel uralkodása alatt 52 millió forintos önkormányzati megrendeléseket kapott. Nem a Kakukkot akarom bántani, de mondjon már legalább még egy ilyen éttermet a polgármester az elmúlt kilenc évből.
A sok tekintetben elaljasodott apa, aki már nem is igazán érzékeli mennyire galádul cselekszik, hiszen lényegében nem tesz többet, mint hozzáigazodik az eldurvult világhoz, Ambrus Ákos, olyan embert mutat, szemléletesen, akit csak visz az ár és visz az ár. Csapó József az ördög, élvezi, hogy gonoszkodhat, még pirosan világító szarvai is vannak, meg rosszra csábító, sátáni nézése. Vajda zenéje komikus és démoni egyszerre. Kiröhögi a rút világot, de a borzalmát is érzékelteti. Viccel vele, ugyanakkor lúdbőröztető dallamok is elhangzanak, Ittzés Gergely, Selejo Erzsébet, Szalóky Balázs, Baja Mónika, Kiss Helga, Deli Zsolt, Kruppa Bálint, Fejérvári János, Antonio Casagrande jóvoltából. Zene, szöveg, ének, "élő" színész és báb, jótékonyan összeolvad. Élvezetes produkció kerekedik belőle az elviselhetetlen világról.
A gondolkodás elveszítése Az Alzheimer-kórt először Alois Alzheimer, német ideggyógyász fogalmazta meg és írta le 1907-ben. A kórt az alábbiak szerint jellemezte: Gondolkodási és kognitív funkciók beszűkülése. Magatartásváltozás. Elbutulás. Majd gyors biológiai leépülés. Jellemzően a hatvan év felettieket érinti, Magyarországon jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben - a 65 év felettiek 5%-a és a nyolcvan év felettiek 20%-a. A tudomány mai állása szerint az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan betegség. Kialakulása Kialakulásának oka nem teljesen ismert. Bizonyos dolgok hatással vannak rá, de nem tudni miért vagy hogyan. A betegeknél megfigyelhető egy jelentős immunológiai eltérés, valamint anyagcserezavar is. De sokak szerint szociológiai okai is vannak, sőt azt is megfigyelték, hogy általában az iskolázottabbakat, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, jobban érinti. Alzheimer-kór | A felejtés betegsége. Egyes családokban a betegség halmozódva jelentkezik, tehát nem zárható ki a genetikai örökítés, vagy hajlam lehetősége sem.
Az idősebb korban diagnosztizált változat esetében ugyanakkor nem ilyen egyértelmű a helyzet, ebben az esetben eddig csak a kockázatot növelő és csökkentő mutációkat fedeztek fel a kutatók. 3. Környezet A gének mellett a környezeti tényezők is hatással lehetnek az Alzheimer-kór kialakulására, ezzel kapcsolatban ugyanakkor egyelőre elég kevés konkrét információ áll rendelkezésre. 4. Szívbetegségek A szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos rizikófaktorok ugyanakkor már olyan tényezők, amelyeken segíthet az életmódváltás. A koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentése egyaránt javíthat a helyzeten, az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű testmozgás ebből a szempontból is hasznos tehát. 5. Alzheimer kór oka online. Fejsérülések Egy második világháborús veteránok részvételével készült kutatás szerint a katonai szolgálat során elszenvedett traumás agyi sérülések is növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A katonákon megfigyelt tünetek okai között más tényezők is szerepelhetnek ugyan az Alzheimer's Association szerint, az amúgy is hasznos bukósisak és a biztonsági öv viselés mindenesetre olyasmi, amivel nem lehet túl nagyot hibázni.
Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a demencia az öregedés "természetes" velejárója. Igen aggasztó tény, hogy a WHO nemzetközi statisztikái alapján az Alzheimer-betegség incidenciája 2050-ig legkevesebb 400%-os növekedést vetít előre. Alzheimer kór okaz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az életminőség növekedése folytán egyre több és több ember fogja elérni és meghaladni a 80-85 éves kort, azonban sajnos legtöbbjük agyát érinteni fogják az elbutulás tüneteitől kísért neuro-degeneratív elváltozások. Ez a betegek életminőségének katasztrofális mértékű romlását jelenti, annak minden rossz kihatásával a családi és társadalmi életre. Az Alzheimer-kór kifejlődése A betegségre jellemző a lappangó kezdet, az első neuro-degeneratív elváltozások sok évvel a klinikailag észlelhető tünetek előtt már megjelenhetnek. A betegség első szakaszában az agy tanulásért, memorizálásért, a gondolkodásért és tervezésért felelős részei válnak érintetté. A köztes szakaszban ezek a kórfolyamatok kiterjednek az agykéregnek a beszédért és a térbeli tájékozódásért felelős területeire is.