Az Újszövetségben új értelmet nyer az ünnep jelentése: a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2, 1–13), éppen az a nap, amikor a zsidó nép a törvényadást ünnepelte. Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2, 1–11) rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Mai evangélium katolikus meaning. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
2018. JÚLIUS 30. Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 13, 31–35 Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak. Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa hasonló a kovászhoz. A gazdasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát. Mai evangélium – 2022. április 8. | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta: "Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok volt a világ kezdete óta. " Forrás: Magyar Kurír
A kisemberek azok, akik szenvednek. Szükségtelen arra a következtetésre jutnunk, hogy a pápa megsemmisítette a törvényes önvédelem eszméjét csak azért, hogy egyetértsünk azon állításával, hogy egy háborúban mindig az ártatlanok szenvednek a legjobban. Ferenc pápa a napokban ezt mondta: "A háború nincs messze, itt van a küszöbön. Hogy mit teszek én? Itt Rómában a "Bambino Gesù" kórházban a bombázások során megsebesült gyerekek vannak. Otthon, haza viszik őket. Imádkozom? Böjtölök? Bűnbánatot tartok? Vagy gondtalanul élek, ahogy általában tesszük távoli háborúk idején? A háború mindig – mindig! – az emberiség veresége, mindig! Mi, akik képzettek vagyunk, akik az oktatásban tevékenykedünk, vereséget szenvedtünk ettől a háborútól, mert valamilyen szempontból felelősek vagyunk. Nincs olyan, hogy igazságos háború: olyan nem létezik! Szembenézve a háború igazságtalan gonoszságával, megduplázott erőkkel kell dolgoznunk a békéért. Napi evangélium: november 30. - Szent András apostol - Katolikus.ma. Fordította: Beregi Veronika Forrás: Aleteia
Gaál Csaba Závada Pál Természetes fény
Závada Pálnak sikerült, megírta a huszadik század magyar sorstörténetének egyik legfontosabb regényét. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Az író egyik legelkötelezettebb kutatója a közelmúlt tragikus eseményeinek. A legnagyobbakra jellemző öntörvényűséggel és makacssággal fúrja bele magát egy korszak dokumentumainak rengetegébe, tökéletes hittel és arroganciával próbál eposzi teljességet beleszuszakolni a furcsa elbeszélői sokadalmat magával hurcoló nagyregényeibe. Most ez is kiteljesedőben van; lassan, visszafelé is érthetőbbé válik, hogy nála nem a szellem mozgatja az anyagot, hanem a dokumentumok és a történelem apró tényeinek ezrei uralják el az elbeszélés egyetlen, hitelesnek érzett sok-szempontúságát. Már a kor, a harmincas évektől a negyvennyolcas fordulat évéig terjedő időszak is, amely az utóbbi regényeinek állandó témája, bizonyítja, hogy örökös szembenézésre, lelki vizsgálódásra kényszerít és késztet. Egyébként Závada Pál roppant elegáns és objektív mércével kutakodó dokumentarista, akinek szépírói törekvéseit, a regényesség oldottságát egyre inkább felülírja az igazság kibeszélésének ellentmondást nem tűrő, erkölcsi kényszere.
Závada hősei sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény – és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Talán ez a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál. Závada Pál 1992 óta a Holmi folyóirat széppróza rovatának szerkesztője. 2009-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.
A Természetes fény döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 4 499 Ft 4 274 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 427 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 4 299 Ft 4 084 Ft Törzsvásárlóként: 408 pont 3 290 Ft 3 125 Ft Törzsvásárlóként: 312 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A film, ahogy halad előre, úgy válik egyre kegyetlenebbé, de Semetka minden erőszakos cselekedetet rezignált arccal fogad. Hogy miért? Nagyjából az ő viszonya ehhez az egész helyzethez a film kulcsa. Ugyanis egyszerre érezhető, hogy ő tenne vagy tehetne valamit az erőszak elharapódzásáért, mégsem cselekszik. Azonban ebben a történelmi helyzetben, az orosz télben ugyan ki cselekedne másként az ő helyében? Semetka és összes társa parancsot teljesít, és túl akar élni. Önmagában az időszak feldolgozása ritka egy magyar háborús filmben, de természetesen ez a feljebb említett hozzáállás sem megszokott. Ez a film nem a hősökről szól, hanem olyan egyszerű figurákról, akik nem akarnak mást, csak így vagy úgy, de hazajutni. A Természetes fény nem ideoligizál, csak megmutatja a háború borzalmait pőre valóságukban. Nagy Dénes filmje nyers, kegyetlen alkotás, azért, mert amit ábrázolni akar, az valahogyan így nézhetett ki. Nem ítélkezik, nem moralizál, helyette csak megmutat, ezzel pedig egy széles közönség számára képes valami egyetemeset mutatni.
Radnóti erre az olvasói (talán) (de feltétlenül írói! ) attitűdre azt a kifejezést használja, hogy elidőzés (az elidéződés poétikája). Szerintem nagyon fontos és találó megfogalmazás. És itt a legvégén még valami roppant izgalmas dolog (szinte lehet, ez a regény elmaradt, utólagos, szerkezeti felszabdalása is, avagy az időkezelés kényszerű magyarázata): ártatlanság, bűn (vagy bűnbeesés) és bűnhődés. Vonatkoztat(hat)juk ezt az események időbeli szétválasztásaként a háború előtti, alatti és utáni periodizálásra. Persze ez is kizárólag az egyéni sorsok olvasatában nyerhet létjogosultságot. Mindenesetre elgondolkodtató, talán kicsit jelképes is (ha feltétlenül bele akarjuk magyarázni). Összegezve: rendkívüli érték ez a kötet, ritka kincs. Olvassátok, nemcsak azért, mert becsületből és tisztességből zsinórmértéket feszít, hanem azért is, mert roppant élvezetes és tanulságos is. Olvasás után (esetleg alatt, közben is) pedig feltétlenül nézzétek (vagy még inkább, hallgassátok! ) meg ezt a 2014-es beszélgetést (csapnivaló képi minőség, de kiváló tartalom): link