Budapest – Bódi László Cipő (†47) tudta, mi vár rá. A Republic együttes egykori énekese, aki március 11-én hétfő hajnalban hunyt el, jó ideje tudta, hogy már nincs sok hátra az életéből. Ennek számtalan jelét adta, többek között dalszövegeiben is mind gyakrabban megjelent az élet mulandósága, gyakran énekelt arról, hogy hamarosan már nem lesz. Ennél azonban egyértelműbb bizonyítékát is adta annak, hogy tudja, hamarosan végleg el kell köszönnie. Hátborzongató és szívbe markoló történtet mesélt el az énekes egyik barátja. Cipő és a Lány karácsonyi dala: Csillagszóró » Csibészke Magazin. Azt mondta, néhány héttel a halála előtt Cipő kiment a temetőbe, és egy képeslapot helyezett el imádott apukája sírján, amelyben azt írta: "Jövök én is nemsokára, édesapám". Itt, a kistarcsai temetőben helyezik majd örök nyugalomra Cipővel egy legenda távozott közülünk, pedig még sokáig és sokan szerették volna látni a színpadon Akkor, úgy tűnik, már nemcsak biztosan tudta, hogy közel a vég, de talán már meg is békélt vele. Ismerősei, barátai ugyanis azt mondják, karácsony környékén még nagyon búskomor volt.
Mert ő volt az a gyönyörű szőke nő a színpad jobb oldalán, a két tinédzser lány pedig Bódi Petra (14) és Réka (14). Az ikerlányok, akik le sem tudnák tagadni, ki az édesapjuk. Cipő özvegyét meghatódva hallgatta Nagy László Attila (balról), Boros Csaba, Bródy János és Patai Tamás – Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet – énekelte Bródy, és közben végig Bódi Zsuzsára (37) nézett. A lélegzetek is elakadtak ezekben a megható pillanatokban, még Nagy László Attila, a Republic együttes dobosa sem tudta visszatartani a könnyeit. Minden szempár Cipő özvegyét, Zsuzsát és az ikerlányokat, Petrát és Rékát figyelte – Inkább felolvasom a laudációt, hogy szabaduljak az érzelmek hatása alól – mondta Bródy János el-elcsukló hangon, és baráthoz, pályatárshoz méltó beszédet mondott Cipőről, amelyben párhuzamot is vont a Republic és az Illés együttes jelentősége között. Cipő szívelégtelenség miatt hunyt el – Cipő az Illés mintáját követve kereste az utat a népzenéhez – hangsúlyozta a Kossuth-díjas élő legenda, de azt is kiemelte, hogy mágikus erővel bírtak Cipő költészetbe fulladt éneksorai, amelyekben kifejezésre juttatta világszemléletének kételyeit és bizonytalanságait.
47 éves korában hunyt el Cipő, akit nem felednek a rajongói sem. Szigetcsépi házánál nem fogynak el a mécsesek. Amikor a Story magazin megkereste a zenész feleségét, Zsuzsát, udvariasan visszautasította a felé irányuló kérdéseket. Lányaival továbbra is csendben szeretnének élni. Petra és Réka idén érettségiznek, kész nővé értek. "A mai napig nem heverték ki, hogy elvesztették az apukájukat" – jegyezte meg az egyik ismerősük. Cipő édesanyja, Gizi néni és testvére 60 kilométerre Szigetcséptől, Kistarcsán élnek. Bár kilométerben mérve alig van távolság Cipő anyja és lányai között, az elmúlt években mégsem találkoztak. "A temetés körüli konfliktus olyan mély sebeket ejtett mindenkin, hogy még nem sikerült helyrehozni a kapcsolatot. Pedig anyukám már nagyon szeretné magához ölelni a bátyám lányait" – mesélte Cipő húga, Marica. Bár a zenésznek halálig Zsuzsa maradt a felesége, Cipő az utolsó hat évét egy másik asszonnyal, Brigittával élte. Ő a mai napig jó viszonyt ápol Gizi nénivel és testvérével, olykor együtt mennek ki a temetőbe is.
Mi jut eszedbe Budapestről? Az állandó forgatag, a buszok, trolik és villamosok sosem szűnő zaja, a nyüzsgés, ami napszaktól függetlenül jellemzi a várost. Azonban akadnak titkos kis kertek, helyek, melyek a nyugalom szigetei a nagyvárosi áradatban, ahol megpihenhetsz egy kicsit a nagy rohanásban. Íme öt csodálatos budapesti kert! Károlyi kert budapest hotel. Károlyi-kert A Károlyi-kert Budapest belvárosában található, az egyik legrégebbi részen. Ez a tudatosan létrehozott kert Werlein István tulajdona volt a mellette 1696-ban emelt barokk palotával együtt, majd 1768-ban a Károlyi-család tulajdonába került. A XX. században kis híján megszüntették, a Károlyiak ugyanis nehéz anyagi helyzetbe kerültek, és eladták a palotát a kerttel együtt, hogy új építésű ingatlanokat húzzanak fel a telekre. Ezen a ponton az állam közbelépett, 1929-ben megvásárolták a birtokot, és 1932-ben közkertté nyilvánították. Hunyadi tér 1890-ben Budapest főváros tanácsa Czigler Györgyöt kérte fel, hogy jelölje ki a város azon részeit, amelyek a leginkább ideális lehetnek vásárcsarnokok építéséhez.
2007-ben újabb regényt publikált Üveghold címmel. 2008-ban Szélrosta című verseskötetét a Parnasszus Kiadó jelentette meg, gyermekversei pedig ugyanebben az évben Titkosírás címmel az Artemisz Kiadónál láttak napvilágot. 2011-ben Kosársuli címmel ifjúsági regénye jelent meg a Móra Kiadó Pöttyös Könyvek sorozatában. Folytatása 2014-ben jelent meg, Viszlát, kosársuli! címmel. 2013-ban Aranyvackor-díjat kapott Talált szív című mesekönyvére, amit a Manó Könyvek jelentetett meg, Horváth Ildi illusztrációival. Károlyi kert budapest budapest. A mesekönyvből színdarab is készült, amelyet 2014-ben mutatott be a Ciróka Bábszínház Kolozsi Angéla rendezésében. További mesekönyve: Locsolókannából elefánt (Manó Könyvek, 2015) Tagja a Szépírók Társaságának. Irodalmi és színikritikákat is ír, többek között a Criticai Lapok, Fidelio, Tánckritika, 7óra7, Prae, Színház és az Új Könyvpiac című lapoknak.
A palotaudvaron állították fel Petőfi Sándor és Radnóti Miklós szobrát (Tormay Cecile és Prohászka Ottokár szobrát eltávolították az 50-es években), a közparkban pedig Irányi Dániel szobra látható. A kertben még ma is megtalálható néhány idős, szép fapéldány pl. ezüstjuhar, ostorfa, vadgesztenye, japánakác, jegenye és hársfák. A kert valószínűleg legidősebb fája egy fehér eperfa (Morus alba). Új ültetésű növények is kerültek a kertbe: ilyen a belső udvarba ültetett két piros virágú vadgesztenye és egy fügebokor. A közkertben nem annyira gyakori cserjékkel és fákkal is találkozhatunk pl. húsos som, vénic szil, varázsmogyoró, koreai lonc, liliomfa, kikeleti bangita, ámbrafa és rododendronok. A főváros 10 legszebb parkja őszi sétákra | Startlap Utazás. A kert nyitvatartása: 8-17 óráig (illetve sötétedésig) Forrás: Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán (Natura, 1974. ) Pesti László-Tarjányi Ferenc: Parkok és kertek Pesten és Budán (Kulturális Innovációs Alapítvány) »