2011. 03. 14:36 Tech Kisbolygót "kapott" Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott Kossuth Lajos, Hofi Géza, André Kertész, valamint Timothy R. Bedding, a Sydneyi Egyetem professzora, és egy-egy aszteroidát neveztek el Kincsemről, valamint a Badacsonyról is. 2011. július. 27. 15:58 Megfejtették az utolsó 1848-as tábornok rejtélyét Az 1849. július 29-én vezérőrnaggyá előléptetett Gál Sándort tartják a szabadságharc utolsóként kinevezett tábornokának. A Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzött, formailag meglehetősen furcsa oklevél azonban számos kérdést vet fel. 2011. 15. Hallgasd meg Kossuth eredeti hangját: így emlékezett az aradi vértanúkra 1890-ben - Ezotéria | Femina. 10:05 Kurcz Béla Vélemény Habsburg trónfosztás – szavazatszámlálás nélkül Miként lehetett elfogadtatni a 162 esztendeje a debreceni Nagytemplomban ülésező országgyűléssel a Függetlenségi Nyilatkozatot és a Habsburg-ház trónfosztását, ha senki sem számolta meg a voksokat? Hermann Róbert hadtörténészt kérdeztük.
Ennek feltehetőleg technikai okai voltak, hiszen a tömeg nem hallhatta volna jól a fonográf hangját. A sajtóban tett utalások alapján Kossuth beszédét így is közzétették, de zárt térben, fülhallgatóval lehetett meghallgatni, előbb 1 forintért, később pedig 50 krajcár ellenében. Hallgasd meg Kossuth hangját: A beszéd szövege: "A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ki volt kossuth lajos 2019. Amen! "
A március 23-ára összehívott Képviselőház Szabadelvű párti többsége pedig a részvétnyilakozat mellett csak küldöttségként vett részt a temetésen és a torinói szertartáson, valamint vállalta, hogy "koszorút helyez ravatalára", továbbá beszüntette üléseit a végtisztesség kifejezéséig. Ki volt kossuth lajos de. A közvélemény kedélyét azonban leginkább az a megkötés borzolta, amely szerint a gyászlobogókat csupán a város tulajdonában, vagy magánkézben lévő épületekre lehetett kitűzni, az államiakra nem. Az egyetemi ifjúság március 22-én tartott gyűlésen elhatározta, hogy párosával kiküldi a kör tagjait, akik a háztulajdonosokat felszólítják, hogy házaikon gyászlobogókat tűzzenek ki, míg a Függetlenségi és 48-as Párt röpcédulákon kérte az embereket, hogy tekintettel Kossuth halálra, ne menjenek színházba. A városokban, de különösen a fővárosban sorozatosan tüntettek. Aki nem tűzte ki az egyetemisták felszólítása ellenére sem a gyászlobogót, annak a háznak az ablakait kővel bedobták, vagy az ifjúság berontott a házba.
A temetés lebonyolítását magára vállaló Első Magyar Szállítási Vállalat által kijelölt 5-6 kilométeres útvonal a Múzeum körúton, a Károly körúton, a Váci úton, az Andrássy úton, a Teréz körúton, az Erzsébet körúton és a Rákóczi körúton keresztül vezetett az akkor még külvárosi Kerepesi temetőhöz. Az említett utak mindkét oldalát hömpölygő sorokban töltötték meg a gyászolók, továbbá – a fennálló balesetveszélyről és tiltásról tudomást sem véve – minden erkély, ablak, kirakat, párkány zsúfolásig volt emberekkel. A körúti lakástulajdonosok ugyanis már a temetést megelőző napokban hirdetéseket adtak fel a legolvasottabb lapokban, melyekben jó pénzért kínálták kibérelhető erkélyeiket, ablakaikat. Ki volt kossuth lajos es. Még a kéményeken, fákon is kíváncsiskodók lógtak, sőt órákkal a menet előtt asztalokból, létrákból rögtönöztek afféle mozgó tribünöket, amelyek a csodával határos módon elkerülték a leszakadást. Az utcákon közben Kossuth-képeket és érméket, apró ereklyéket árultak. A menetet a temetkezési társulat lámpás, lovas emberei nyitották meg.
Kossuth azonban nemet mondott nekik. Akkor még nem sejthette, hogy a hazatérése idővel még inkább lehetetlenné válik: 1889-ben törvényileg kirekesztetté vált, ugyanis életbe lépett egy intézkedés, miszerint az a magyar állampolgár, aki a magyar kormány vagy az Osztrák-Magyar Monarchia megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar állam területén kívül tartózkodik, elveszti a magyar állampolgárságát. Kossuth ekkor már harminc éve élt külföldön, ezért a törvény - sokak felháborodására és saját szívfájdalmára - rá is vonatkozott. A cikk az ajánló után folytatódik Az állampolgárságát vesztett Kossuth beszéde Kossuth torinói önkéntes száműzetésében magyarországi híveivel állandó levelezést folytatott, és magyar látogatókat is fogadott. 1890-ben meghívták Aradra, az október 6-án, a vértanúk halálának emléknapján tartott emlékünnepre, melyen Zala György, a vértanúk tiszteletére állított szoborcsoportját is felavatták. Kossuth Zsuzsannát végül egy osztrák tiszt mentette meg a halál torkából. A 13 aradi vértanú. Noha az aradi vértanúk, azaz a szabadságharcban való részvételük miatt kivégzett 13 magyar honvédtiszt emléke Kossuth számára vitathatatlanul fontos volt, nemet kellett mondania a meghívásra.
Az ellenzék negyvennyolcas alapokon álló szárnya szerint a törvény csak arra jó, hogy az országtól véglegesen távol tartja a szabadságharc politikai menekültjeit, élükön Kossuth Lajossal. Az ellenzék másik szárnya, a hatvanhetes alapokon álló Egyesült Ellenzék viszont a kormány helyett a negyvennyolcasokkal kezdett civódni. Az ellenzék két szárnya között kirobbant vita pillanatok alatt félrecsúszott és az állampolgárság ügye helyett a fennálló politikai rendszer megítéléséről szólt. A kormány és a kormánypárti képviselők pedig csöndben maradtak, hátradőltek, és szépen megszavazták a törvényt. Tisza Kálmán miniszterelnök azzal érvelt, hogy ha az emigráció tagjai tartózkodási engedélyt kérnek valamelyik osztrák–magyar konzulátuson, akkor ezzel egyúttal vissza is nyerték a törvény által elveszített állampolgárságukat. Csakhogy erre az akkor már 87 éves Kossuth Lajos nem volt hajlandó. Barátjának, Helfy Ignácnak írt levelében felrótta: "ez annyit tenne, mint magamat osztrák–magyarnak vallani, ami soha életemben nem voltam, nem vagyok, és soha nem is leszek semmi feltétel alatt, semmi áron. "