Természetvédelmi területek - Natura 2000 hálózat A biológiai sokféleség megőrzésének egyik eszköze az Európai Unióban az ún. Natura 2000 hálózat, amely létrehozásáról és a védelmi intézkedések rendszeréről két irányelv (és módosításai) rendelkeznek: - A Tanács 79/409/EGK sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről - A Tanács 92/43/EGK sz. irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről A Natura 2000 területeket, melyek az Európai Unió ökológiai hálózatának részei, a természetes élőhelyek, valamint az állat- és növényfajok védelme érdekében jelölték ki. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) | Kiskunsági Nemzeti Park. Az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelvről, a Natura 2000 hálózat kijelöléséről készített rövid összefoglalónkat itt találja. A Natura 2000 hálózatról részletesebb információkat az alábbi helyeken talál. Az Igazgatóság működési területén 4 különleges madárvédelmi terület és 13 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található. A Natura 2000-rel érintett területek összes kiterjedése 87592, 9291 ha, amely a működési terület 21, 4%-a.
Az országos jelentőségű védett és Natura 2000 természeti területek a zöld infrastruktúra-hálózat meghatározó elemei, amelyek a természeti értékek megőrzése miatt kiemelt fontosságúak terület- és településrendezési szempontból. Online térképünk a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a szelíd turizmus szempontjából meghatározó térségeinket ábrázolja. Térkép | Natura 2000. A zöld infrastruktúra a természetes és természetközeli területek stratégiailag megtervezett hálózata, amely a biodiverzitás megőrzése mellett széleskörű szolgáltatásokat nyújt a társadalom és a gazdaság számára egyaránt, hozzájárulva az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez is. Meghatározó elemei az országos jelentőségű védett és közösségi jelentőségű természeti területek, jövőbeli alakításában pedig meghatározó szerepe van a terület- és településrendezés eszközrendszerének. Az EU-csatlakozás előtt természeti értékeink megőrzésének és bemutatásának fő színtereit a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és a természeti emlékek jelentették.
A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról. A TIR Közönségszolgálati Modul interaktív térképén elsősorban az ökoturizmussal kapcsolatos tudnivalók, rekreációs tevékenységek, kirándulások tervezését segítő információk láthatók. Baranya megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei. A térképoldal segítségével megtudhatja például, hogy lakóhelye közelében hol van valamilyen országos jelentőségű védett természeti érték vagy terület. A TIR-hez kapcsolódó frissített interaktív természetvédelmi térkép itt érhetőel: A természetvédelmi szakterület legfontosabb adatainak aktuális gyűjteménye itt érhető el:
A megadott területadatok kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területére vonatkoznak. Rövidítések: KMT = különleges madárvédelmi terület; KjTT = kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A közösségi jelentőségű (Natura 2000) területek művelési ág szerinti megoszlása (2008) A közösségi jelentőségű (Natura 2000) területek tulajdonosok szerinti megoszlása (2008)
Ugye, ma döbbenten nézem, hogy hatalmas nagy cikk a PestiSrá, a jobboldal legundorítóbb zászlóshajóján, amelyik egyértelműen nyomja, hogy Székely Lászlót azonnal börtönbe zárni, és a kórház semmi hibát nem követett el. Mielőtt elemeznénk ezt a két mondatot, rögzítsük az örömteli tényt: Kende doktor olvassa a PestiSrá, és egyfajta zászlóshajóként tekint ránk. Azon viszont nem érdemes fönnakadni, hogy undorítónak talál minket: egyrészt az érzés (most a magam nevében beszélek) kölcsönös, másrészt akkor kellene elgondolkodnunk létezésünk értelmén, ha Kende doktor netán megdicsérne bennünket. Kende Péter: Röpirat a zsidókérdésről – Könyvek neked. Remélem, odáig nem jutunk! Amúgy meg tudom érteni Kende doktor irántunk táplált érzéseit: a már említett Aristo-cikk teljesen hülyét csinált belőle, más is nehezen hordaná ki lábon. (Most, hogy sokadszorra újraolvastam a humoreszket, megint könnyesre röhögtem magam. ) Kende doktor talán épp mosolyogni próbál. (Forrás: ATV) Az már kevésbé vicces, hogy Kende – doktor létére – szövegértelmezési problémákkal küzd.
Martonyi János szerint azzal, hogy Kende Péter cikkében vele kapcsolatban "ügynöki tevékenységre utaló" kifejezéseket használt, azt a látszatot keltette, hogy ügynök volt. Mint mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a lap megjelenését követően a magyar és a külföldi sajtóban már hálózati személyként, míg az említett útijelentéseket "ügynöki jelentésekként" említették. Az Orbán-kormány volt külügyminisztere a tárgyaláson azt mondta: nyilvános elégtételt kér a jó hírnevét sértő híresztelés miatt. Fazekas Róberttel beszélget M.Kende Péter Vasárnap 17-órakor vetítik le a “Nagy az én családom -Földes” című filmet – SzántóGráf. Megjegyezte ugyanakkor: azt, hogy Kende Péter elismerte, nem végzett ügynöki munkát, "elmozdulásként" értékeli. Kende Péter reagálásában a "szóhasználattal" összefüggésben azt hangoztatta, hogy akkor követett volna el hamisítást, ha a cikkében nem az iratokon szereplő, az ügynöki tevékenységre utaló kifejezéseket használja. A tárgyalás után Kende Péter elmondta: valamennyi, az Élet és Irodalomban megjelent cikkében írt állítását fenntartotta, annál is inkább - tette hozzá - mert "maga a kereset is mindazokat újólag megerősítette".
Hogy mennyire így volt, azt az 1989-es év mutatta meg. Attól a pillanattól kezdve, hogy a Kádár János visszavonulása után fölállított hivatalos történészbizottság vezetője és szószólója (Pozsgay Imre) "népfelkelésnek" nyilvánította az 1956-os eseményeket, a pártállami diktatúra egész önigazolási rendszere vált tarthatatlanná. A "temetetlen holtak" 1989. június 16-i nyilvános elföldelésével pedig megkezdődött a kommunista rendszer önfelszámolása. Ebben az értelemben a kommunista Nagy Imre harmadszor is, még egyszer és utoljára a XX. századi magyar történelem főszereplőjévé vált. S amit 1956 októberében, második színrelépésekor nem tudott elérni, holott életét tette rá, azt harmincegy évvel mártírhalála után végrehajtotta a nem mindig hálás és nem is feltétlenül okszerűen cselekvő utókor. Kende Péter - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Kiadó: 1956-os Intézet Kiadás éve: 2008 ISBN: 9789639737079 Terjedelem: 430 oldal Nyelv: magyar Kategória:
Ajánlja ismerőseinek is! KENDE PÉTER: ELőSZÓ Kereken ötven éve, hogy egy rendkívüli, úgynevezett népbírósági tárgyalás lefolytatása után halálra ítélték Nagy Imrét és három vádlott-társát, a per további öt vádlottjára pedig különböző mértékű, súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. A jelen kötet tiszteletadás az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke és a vele együtt, egyazon titkos perben elítéltek emléke előtt, ugyanakkor kísérlet arra, hogy a per politikai hátterét, eljárásjogi koncepcióját és lefolyásának körülményeit a lehető legnagyobb tényszerűséggel az olvasó elé tárja. Szélesebb értelemben azonban az 1956. évi népforradalmat követő megtorlás mementója is. A Nagy Imre és nyolc vádlott-társa ellen lefolytatott titkos per ugyanis - amelynek még a tényéről is csak a halálos ítéletek végrehajtása után értesülhetett a magyar közönség és a világközvélemény - csupán egy volt az ugyanakkor, nagy számban, ugyancsak a nyilvánosság háta mögött lefolytatott, terheltek kisebb vagy nagyobb körét felölelő bűnvádi eljárások között, amelyek során több tízezren kerültek bíróság elé a forradalommal kapcsolatos cselekményük vagy magatartásuk miatt.
Europe de l'Est 1989-1990; szerk. Pierre Kende, Aleksander Smolar; Presses du CNRS, Paris, 1990 (Sociétés en mouvement) Sztálinizmus és desztálinizáció Magyarországon. Felszámoltuk-e a szovjet rendszert? Politikai tanulmányok; szerk. Balla Bálint, Kende Péter; EPMSz–Századvég, Bern–Bp., 1990 A párizsi toronyból. Válogatott politikai írások, 1957-1989; Cserépfalvi, Bp., 1991 Miért nincs rend Kelet-Közép-Európában? ; Századvég, Bp., 1994 A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról; összeáll., bev., jegyz. Kenedi János, előszó Kende Péter, dokumentumvál. S. Varga Katalin; 1956-os Intézet, Bp., 1996 ( '56) Bibó nyugatról – éltében, holtában. Külhoni magyarok írásai Bibó Istvánról; vál., bev. Kende Péter; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Bp., 1997 Az én Magyarországom; Osiris, Bp., 1997 Írások nehéz időkből. Válogatás a MÚOSZ örökös tagjainak cikkeiből; szerk. Boross Imre, Barabás Tamás, Kende Péter; MUOSZ Omni Media, Bp., 1999 A köztársaság törékeny rendje. Államiság a kommunizmus után; Osiris, Bp., 2000 Még egyszer a párizsi toronyból.