Az eredetileg Lúdas Matyi nevét viselõ Vidámpark 1960. május elsején nyitotta meg elõször kapuit, így tavaly, 2020-ban ünnepelte 60. Minden idők leghatalmasabb felújításán esik át a Debreceni Vidámpark Kisvasútja - Debrecenben Hallottam. születésnapját. 1961-tõl a szomszédságában elhelyezkedõ állatkerttel összevonva Nagyerdei Kultúrpark néven várja a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat. Az ország jelenleg egyetlen állandó szórakoztatóparkját üzemeltetõ intézmény 2015 óta teljes jogú tagja a Vidámparkok Világszövetségének (IAAPA), tevékenységi köre pedig európai szinten is ritkaságszámba megy, mivel állat- és vidámparkból csupán kilenc másik mûködik a kontinensen.
Főoldal Menetrendek Vasúttörténet Rendezvények Kisvasúti napok KBK Szakmai oldal Képtár Térképtár Irattár Linktár Cikkarchívum Újdonságok GyIK Partnereink Debreceni vidámpark kisvasútja (Szűcs Zoltán József) A Debreceni Vidámparkot 1960-ban hozták létre a Nagyerdő területén. Ennek keretében került sor a kisvasút kiépítésére is, melyet 1960. május 1-jén adtak át a forgalomnak. Az alakuló, épülő Vidámparkban az első építkezések egyike volt az 1100 m hosszú 760 mm-es keskeny nyomtávú vasúti pálya építése, mely 11 kg/fm-es sínszerkezetre, homokágyban, talpfákkal készült. A kisvasút C-50-es sorozatú, GV 4505 pályaszámú dízel üzemű mozdonya a Szerencsi Gazdasági Műhelyfőnökségtől érkezett, akárcsak a 4 db nyitott, egyedi kivitelű személykocsi is. Érkezését követően a kismozdony is besegített a Vidámpark és vasút építésébe. Debrecen vidámpark kisvasút szob. Csilléket húzott, ezen történt az építési anyagok, föld, homok szállítása. A pálya meglehetősen jó állapotú, "i" sínekből készült. Fotó: Fodor Illés (2005. 05. 29. ) Az eredeti elképzelések szerint a kisvonat egy "mese-alagúton" is keresztül haladt volna, de ennek megépítése anyagi okok miatt elmaradt.
Visszatér a kisvasút a debreceni Vidámparkba CívisHír - 22. 03. 26 07:45 Belföld Történetének legnagyobb megújulásán megy keresztül. 4 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Megújul a Debreceni Vidámpark Kisvasútja! SzeretünkUtazni - 22. 25 22:22 Utazás A Vidámpark örömmel jelenti be, hogy egyik legnépszerűbb élményeleme, az 1960. május 1-jén átadott és hat évtizede elmaradhatatlan Kisvasút teljes körű gépészeti és esztétikai megújulást követően várja visszatérő és új utasait 62. születésnapján, az idei majálisi hétvégén. Történetének legnagyobb megújulásán megy keresztül a Debreceni Vidámpark kisvasútja Dehir - 22. 25 15:18 Belföld Debrecen - Kicserélik a dízelmotort, a lámpa- és kapcsolórendszert, emellett a szerelvények is új tematikát kapnak. Visszatér a kisvasút a debreceni Vidámparkba. Fotókon a legendás vidéki kisvasút: így újult meg a 62 éves matuzsálem HelloVidék - 22. 26 17:07 Utazás "Történetének legnagyobb megújulásán megy keresztül a Debreceni Vidámpark Kisvasútja! " - tájékoztatta a HelloVidéket a Vidámpark.
Mennyire ismerjük a Visegrád, a Puszta és a csodálatos Tájkép Tivoli mellett festőjét? Idősebb Markó Károly, a 19. század első világhírűvé lett magyar festőművésze, a magyar tájképfestészet megteremtője 155 éve halt meg. 1860. november 19-én (egyes források szerint november 9-én) halt meg idősebb Markó Károly, akinek művészete évtizedeken át hatott a magyar tájképfestészetre, a klasszicizmus kiemelkedő képviselője volt. A Felvidék akkori szellemi központjában, Lőcsén született 1791. szeptember 25-én. Rajztehetségét mérnök apja fedezte fel, ő kezdte tanítgatni, és építészeti rajzainak másolását is rábízta. Bár festő szeretett volna lenni, szülei akaratára mérnöki iskolába jelentkezett, Kolozsvárott szerzett földmérnöki diplomát. Kezdetben térképészként dolgozott Lublón és Rozsnyón, ahol rendszeresen akvarellezett. Előbb portrékat, idővel tájképeket festett, 1821-ben például az Aggteleki-cseppkőbarlang leglátványosabb képződményeit festette meg hat lapból álló sorozatán. 1818-ban végleg a művészi hivatás mellett döntött, és Pestre ment tanulni.
1832 -ben itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838 -ban maláriában megbetegedett, ekkor elhagyta Rómát, Pisába költözött, és ott élt 1843 -ig. 1843 és 1848 közt továbbutazott, és Firenzében telepedett le. Képei közül nevezetesebbek: Részlet Terracinából, Eszményi tájkép, Carrara vidéke, Részlet Elba szigetéről, Hegyi részlet, Siena látképe és vidéke. Források [ szerkesztés] Bokor József (szerk. ). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X Virág Judit Galéria PIM Markó Károly Született 1822. január 22. Pest Elhunyt 1891 Moszkva (69 évesen) Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Szülei Id. Markó Károly Foglalkozása festőművész A Wikimédia Commons tartalmaz Markó Károly témájú médiaállományokat. Ifj. Markó Károly ( Pest, 1822. – Moszkva, 1891) festőművész, id. Markó Károly festő legidősebb fia. Tekintettel arra, hogy neve apjáéval azonos, festményein a Carlo nevet használta. Élete [ szerkesztés] Kirándulás Olaszföldön, 1862 1836-ban kezdte meg tanulmányait a bécsi akadémia tájképfestészeti osztályán.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Markó-gyerekek életművével való találkozás a kiállítás másik nagy élménye lehet. Markó és gyermekeinek életművét a Markó-tanítványok egy-két reprezentatív alkotása egészíti ki. Ligeti Antal, Telepy Károly, Kovács Mihály vagy Molnár József művei szépen illeszkednek a kiállítás tematikus egységeibe. A kiállítás termeiben elhelyezett négy monitoron Markó Károlynak az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött vázlatai tekinthetők meg. Ez a gazdag rajzanyag Esztergomban a Keresztény Múzeum kiállításán tekinthető meg június 18. és október 2. között. A kiállítást 228 oldalas tudományos katalógus, 20 oldalas kiállítás-ismertető füzet, valamint múzeumpedagógiai feladatlapok kísérik. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Bellák Gábor, Dragon Zoltán Kiállításaink közül ajánljuk
Képzeljük el a kiskert tulajdonosokat, akikhez becsöngetnek: "Jó napot kívánok! Maguk alatt királyi emlékek húzódnak, jövünk ásóval meg kisecsettel! " Még szerencse, hogy az ásatás szomszédságában dr. Gróh Gyula telke volt, s ő, mint tudós ember – kémikus, az MTA tagja – biztosan érezte a történelmi pillanat erejét, s megengedte, hogy a régészek telkére hordják a meddő földet! A munka további haladásáról néhány képet mutatok: "A terem közepén lapátoltuk a törmeléket, amikor hirtelen megnyílt előttem a föld, majd pár méter zuhanás után egy barlangszerű részen tudtam talajt fogni. Társaimban is meghűlt a vér, amikor észlelték eltűnésemet és keresésemre indultak. Annyi rés maradt fölöttem, hogy a kürtőn keresztül Csonka János ereszkedett utánam egy kötélen, és így sikerült kimásznunk. " Az ásatás további menetéről és fogadtatásáról tovább lehet olvasni a Sulinet cikkében, én most nem idézem ide azokat az idézeteket.. Azt azonban elmondhatjuk, hogy új korszakot hozott ez a felfedezés, hiszen dicső múltunk fontos darabja került napvilágra!
1822-tól a bécsi akadémián folytatta történelmi és tájképfestészeti tanulmányait. A császárvárosban, családot alapított, nyolc gyermeke született, a család sokat nélkülözött, képeit jobbára megélhetési okokból festette. 1826-tól Kismartonban élt, majd 1830-tól Esterházy László püspök rozsnyói uradalmában. A kisvárosba Bécs-környéki kirándulásai alkalmával jutott el, s a húszas évek végén hosszabb időre le is telepedett itt. Esterházy Miklós udvarának fénye ekkor már megkopott, ám Markó nem amiatt tartózkodott ott, hanem a táj szépsége vonzotta. Főleg megrendelésre másolt képeket, de nem hagyott fel a tájfestészettel sem. Ekkor született egyik leghíresebb műve, a Visegrád, a magyar tájképfestészet egyik legelső neonklasszicista stílusú darabja. Rengeteget rajzolt ebben az időben a szabadban s erre az időre tehető – a szakirodalom szerint 1826 és 1830 közé – a Visegrád című kép születése is. Szokás a képet a 19. századi magyar tájfestészet első darabjaként is értékelni, sőt modernnek is tekinthetjük, hiszen a természeti részletek objektív, részletező visszaadása szinte már realisztikussá teszik a művet.