Lackfi János: Ugrálóház - Versek, mondókák a kicsiknek CD melléklettel (Móra Könyvkiadó, 2016) - Új könyv Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 52 oldal Nyelv: Méret: ISBN: 9789634150480 Tartalom Hogy mi az ugrálóház? Persze: egy ház, amelyben ugrálni lehet. Hát ez a ház éppen egy könyv, és ebben a könyvben lehet ugrálni. Belesuttyan az ember, és addig ugrál, amíg ki nem pirosodik és meg nem izzad. Ugrál az egész világ, billeg a várrom a markunkban, táncolnak a részeg muslicák. Libeg-lobog tűz és víz, remeg a föld és zizeg a levegő, dobog a vér, és a fülünkben valami tamtam azt dobolja, hogy mi, kicsik és nagyok, most mindannyian nagyon élünk! A CD-n a kötet megzenésített versei a Sajtkukacz zenekar előadásában hallhatók. Fontosabb közreműködők: Molnár György - gitár, ének, Gál Hedda - ének, Kirschner Péter - gitárok, dob, basszusgitár, percussion, Veér Bertalan - hegedű, Bakos Zita - zongora, szintetizátor. Szavalatok: Lackfi János, Bogdán Gergő. A hangfelvétel 2016-ban készült a Lily Stúdióban Csömörön.
Rendhagyó magyaróra, író-olvasó találkozó: mindkét állítás igaz, de egyik sem az. Lackfi János volt a vendég a Harry Potteren túl rendezvénysorozat második állomásán. Vidám szellemi torna a versek világában – talán ez a legtalálóbb. A Vértes Agorája a József Attila Megyei és Városi Könyvtár partnerségével hirdette meg a tatabányai iskolásoknak a Harry Potteren túl című rendezvénysorozatot. A rendhagyó – rendkívüli – randevún elsőként a tatai Jász Attila, most a Zsámbékon élő Lackfi János író, költő, műfordító volt a vendég. A Bárdos László Gimnázium hatodik osztályos diákjai megszeppenve szorongtak a székeken, de már az első feladatnál lassan felizzott a levegő. Kézzel, szóval "körülírt" szavakból kellett kitalálni egy-egy verscímet, verssort: volt, hogy Lackfi János segítette a két csapatra osztott "versenyzőket" a megoldásban. Holtvágány, a Haspóló, a Csöves, Műlovarnő – nem volt egyszerű megfejtés. Aztán a szerző olvasott – mit olvasott! előadott! – a Buta felnőtt című kötetéből, az első könyvből, amely már gyerekeknek íródott.
Lackfi János szerint az a jó vers, ami azt a reakciót váltja ki az olvasóból, igen, erre én is gondoltam, csak nem "így". A legérdekesebb a Weöres Sándor egyszavas versének elemzése volt. A Tojáséj – azzal teszi meghökkentővé az ismert fogalmat, hogy elhagyja a ''h'' hangot: az új szó köré egész életfilozófia építhető, kezdve a magzati léttől az álomig. Külön világ Lackfi János munkásságában a József Attila-átiratok, amelyeket ő is megírt az Apám kakasa című kötetében (Vörös István költőtársával közösen), illetve a szófaragó táborokban a gyerekek közreműködésével. Az Altató ritmusára írta a Keltető dal című versparódiát, de ihletet adott alkalmi alkotótársainak a Mama, vagy a De szeretnék gazdag lenni sorira harmonizáló tréfás sorok: amiből az is kiderül, vajon mit szeretnének a mai gyerekek. A versek játékossága, humora, a sok nyelvi csavar – amit a többi mellett a sokat idézett Részeg elefánt című kötet költeményei is megörökítenek – vidám hangulatot varázsoltak az Agora kamaratermébe.
Főoldal Könyv Gyermek- és ifjúsági Gyermekversek, dalok Lackfi János - Ugrálóház - Versek, mondókák kicsiknek. Hasonló elérhető termékek 2 699 Ft Termék ár: 2 699 Ft Hogy mi az ugrálóház? Persze: egy ház, amelyben ugrálni lehet. Hát ez a ház éppen egy könyv, és ebben a könyvben lehet ugrálni. Belesuttyan az ember, addig ugrál, amíg ki nem pirosodik és meg nem izzad. Ugrál viszont maga a ház is, ugrál az ablaka, ugrál az ajtaja, elpattognak az összegumózott zoknigurigák, a játékok, a ceruzák, az alig használt, térdelyukas ugrálónadrágok, a kutyák, a macskák és a hintalovak. Ugrál az egész világ, billeg a várrom a markunkban, táncolnak a részeg muslincák. Libeg-lobog tűz és víz, remeg a föld és zizeg a levegő, dobog a vér és a fülünkben valami tamtam azt dobolja, hogy mi, kicsik és nagyok, most mindannyian nagyon élünk! Teljes leírás Cikkszám 71427 Gyártó NO NAME Termék átlagos értékelése Mások ezt is vásárolták!
Bújócskázik velünk az Isten, mindenhol van és sehol sincsen. A templomban, ostya-alakban úgy látható, hogy láthatatlan. Boldog, aki ismerte, látta, de ki nem látta, jobb barátja. Tudja, hol van elveszett gombom, s minden porszemet völgyön-dombon. Ő, ha akarja, nyárfa bolyha, vagy gépdaru és sok-sok tonna. Elfújja őt egy kis fújásod, mégis, a tetejét se látod. Elcseréli a fentet-lentet, repül lefelé, zuhan feljebb. A plafonon is gyalogolhat, elszopogathatja a Holdat, s lám, ott masíroz tenyeredben, mint egy térképen, csöppnyi ember. Lohol, messzebb a csillagoknál, ám ha megfordulsz, máris ott áll.
Nyitott ablak 2018 október 04. csütörtök, 11:22 A Veszprémi Petőfi Színház 2018/2019-es évadának első premierjeként Nóti Károly – Fényes Szabolcs – Szenes Iván Nyitott ablak című zenés játékát mutatta be, a darab 24 év után került újra a veszprémi teátrum színpadára. Kiállítás is nyílt a színházban az I. világháborúban elesettek emlékére, a tárlat október 22-ig látogatható. Nóti Károly a harmincas évek legjobb vígjáték-kabaré szerzői közé tartozott. Nyitott ablak című darabja a boldog békeidők végén játszódik. Központi figurája egy Novotny nevű baka, akinek egyik bajtársa egy éjszaka bemászik a polgármester szakácsnőjének nyitott ablakán, és ennek a nyitott ablaknak a következménye: egy kisbaba. Az apaságot persze a tettes nem vállalja, és ebből származnak a bonyodalmak, melyek kellős közepén Novotny mindent és mindenkit összekever. A kiállítás / fotó: Veszprémi Petőfi Színház "Nóti Károly az egyik legjobb, legsikeresebb színpadi szerzőnk a mai napig. Főleg a vidám műfajban, vígjátékokban és bohózatokban jeleskedett.
Csak név nélkül - egy mostanság túlértékelt fellépésénél illetve lebőgésénél lehettem jelen. Eredetileg húsz percet kapott, de öt perc múlva a konzervnevetés és taps hiányában, illetve a közönség érdektelenségétől kísérve gyorsan lehúzott a színpadról és átadta a helyét az arra érdemesebbeknek. Nóti Károly tréfái ezeket is túlélik, mert az igazi, eredeti humornak mindig lesz létjogosultsága. Ma is -ha egy picit porolunk rajta- pontosan olyan vicces a Nóti-vicc, mint a húszas, harmincas években. Nóti annyira sikeressé vált a kabaré műfajában, hogy a Vígszínház is felkérte, legyen társszerzője egy produkciónak, ami aztán sok száz előadáson keresztül szórakoztatta nézőit. Nóti Károly a zsigereiben hordozta az igazi pesti humort. Mindenről volt tréfás anekdotája, szinte állandóan "új életet kezdett" és erre intett mindenkit környezetében. A dohányzás, a lumpolás, a kártyázás veszélyeiről papolt, aztán néhány napos "szent önmegtartóztatás" után hajnalig ült a kávéházban, ahol csomagszám szítta illatos cigarettáit, nőzött, ivott és kártyázott Gombaszögi Ellával és a többi barátjával.
Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek. Önálló kötetei Nóti Károly tréfái; Tolnai, Bp., 1930 ( Tolnai regénytára sorozat) So ein Mädel vergisst man nicht – Yo-Yo kiasasszony. Zenés vígjáték (magyar szöveg Siklósy Iván); Elbert és Tsa., Bp., 1933 ( Filmkönyvek sorozat) Lepsénynél még megvolt (bohózatok); vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján, bev. Fejér István; Táncsics, Bp., 1958 Lepsénynél még megvolt. Bohózatok; vál. Stella Adorján; Ant-Ko, Bp., 2002 Hang és kép Nóti Károly sírja Lepsénynél még megvolt Hyppolit a lakáj Jegyzetek Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6 Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Színész könyvtár Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet További információk Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7) Filmkataló Nóti Károly a -n (magyarul) Nóti Károly az Internet Movie Database oldalon (angolul) Magyar zsidó lexikon.
1930–1933 között Berlinben élt. 1940–1941 között a Pódium Irodalmi Kabarénál dolgozott. 1947–1949 között a Pódium Kabaré dramaturgja volt. Eredeti komikus ötletek, eleven párbeszédek, jó színpadtechnika jellemezte. műveit. Magánélete [ szerkesztés] Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1919–1920-ban Rosenberger Irén volt, akivel Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot. [5] 1925. június 23-án ismét megnősült. Budapesten feleségül vette Schiller Jónás és Steiner Katalin lányát, Margitot. [6] Művei [ szerkesztés] Színházban [ szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946)-: 64. [7] Hyppolit a lakáj (író, forgatókönyvíró) Kabaré kávéház (író) Szeressük egymást (író) Vonósnégyes (író) Fővárosi Operettszínház [ szerkesztés] Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id.