A 1918-ban pusztított spanyolnátha 150-szer volt halálosabb a koronavírusnál. A világban átlagosan 57 millióan halnak meg. A jelenleg 1, 8 millió koronavírusban elhunyt, ennek 3 százaléka. Halálozási statisztika a világon. Magyarországon az átlagosan évente meghaltak hét százalékára tehető a koronavírusban elhalálozottak száma. Rosszabb mint az influenza, jobb mint a spanyolnátha Miközben hozzászoktunk, hogy influenza járványok évről évre jelentkeznek, sokszor igen megviselő a betegség lefolyása, és az idősebbek közül sokan meg is halnak benne, most egy olyan kórral találtuk szembe magunkat, amire 1918 óta nem volt példa. Annál szerencsére sokkal enyhébb, miután a spanyolnáthán ak nevezett vírus és szövődményei minimum 50 millió ember életét követelték, ami az akkori emberiség 3 százalékát jelentette, ráadásul a halálozás a fiatal felnőttek körében voltak a leggyakoribbak. A mostani járvány a halálozási statisztika szerint nagyjából 1, 8 millió áldozatot követelt eddig, melynek többsége az időskorúak közül került ki, ez az emberiség mai 7, 8 milliárdos számának 0, 02 százaléka, vagyis a spanyolnátha 150-szer volt halálosabb.
Erős korlátok Mi az a tanulság mégis, ami már ezen adatokból is – azok kritikai kezelése mellett is – levonható? Az, hogy kifejezetten nagy különbségek lehetnek az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, ami alapján egy elhunytat a Covid áldozatai közé sorolnak, emiatt nemzetközi összehasonlításra, következtetések levonására nem vagy csak erős korlátokkal alkalmas ez az adat ("almát a körtével" klasszikus esete). Nem lehet tehát önmagában csak a Covid-halálesetek statisztikáját nemzetközi összehasonlításra használni, és főként tartózkodni kellene az ezen adat – körültekintést nélkülöző – rangsorolása alapján megfogalmazott, sommás megállapításoktól, kijelentésektől. STADAT – 1.5. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–). A világelsőnek kikiáltott magyar halálozási adat ugyan hangzatos címlapokhoz, politikai beszédekhez kapóra jöhet, de félrevezető, hamis képet alakít ki a járványkezelésről, és ezzel növeli a bizonytalanságot és a félelmet. Egy világ- vagy legalább EU-szinten teljesen egységes statisztikai definíció következetes használata egészen más képet és sorrendet eredményezne.
A koronavírus okozta többlethalálozás a szokásos éves adatokhoz képest, százalékban: Világ 3, USA 13, Nagy-Britannia 12, Olaszország 12, Spanyolország 12, Oroszország 10, Magyarország 7, Németország 3, 5, India 1, 5, Kína 0, 05 Oroszországban 1, 8 milliós az átlagos éves szám, és ugyan csak közel 60 ezres Covid-halálozást közöltek, az összes többlethalálozás 230 ezer fő, az orosz statisztikai hivatal volt munkatársa ennek alapján 180-190 ezerre becsüli a tényleges adatot, ami 10 százalékos többlethalálozást jelentene. Felmérték, mekkora az esély a 60 év előtti halálozásra - Magyarországon javul a helyzet. Kontinensünk Európában a járványban leginkább elhíresült Olaszországban évente 630-640 ezer haláleset van, a járvány miatti halálozások ennek nagyjából 12 százalékát teszik ki eddig, így az amerikaival gyakorlatilag megegyező a helyzet. Nagy-Britanniában és Spanyolországban ugyancsak 12 százalék az adat, míg Németországban csak 3, 5 százalék. A hazai, magyarországi halálozási adat 7 százalék körüli, ami azért is alacsonyabb a sok országénál, mert a lakosságszámhoz viszonyított éves halálozás nálunk normál években is sajnálatosan magas.
Az új tanulmány Magyarországot ugyan nem említi részletesen, de három valószínűségi adatot hazánkról is közöl. Eszerint 1970-ben egy nő 11, 4%-os eséllyel, egy férfi pedig 19, 9%-os eséllyel halt meg 65 éves kora előtt. 1990-ben ezek a valószínűségek 13, 3%-ra, illetve 30, 4%-ra nőttek, 2010-re viszont 10, 3%-ra és 24, 5%-ra csökkentek. Józan Péter egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa az [origo] kérdésére elmondta, hogy a Lancetben közölt 2010-es halálozási becslések pontosnak, és a korábbi halálozási adatok alapján teljesen elfogadhatónak tűnnek. Valós adatok azonban csak 2011-ben lesznek, így a halálozásra vonatkozó valószínűségi becsléseket természetesen nem szabad konkrét számnak venni. A KSH adatai szerint 2008-ban 130 027-en haltak meg Magyarországon (66 269 férfi és 63 758 nő), közülük 17 934 férfi és 7825 nő halt meg 15 és 60 éves kora között. A 15-39 éves korosztályban 100 000 megfelelő nemű lakosra a férfiaknál 122, a nőknél pedig 48 halálozás jutott 2007-ben.
Központi szám: (1) 273-4900 Madármentő Állomás Mályi: 3434 Mályi Erkel Ferenc út 62.
Adószámunk: 18557899-1-09 Az alapítvány jogállása: közhasznú civil szervezet Friss híreink: A bajban érkezett segítség Mint ahogy télen, most is a bajban mutatkozik meg, hogy mindig van kire számítani.
Magyarországon több állatkert, természetvédelmi szervezet is működtet természetvédelmi mentőhelyet, melyek feladata a sérült, legyengült vadon élő állatok, illetve a határállomásokon elkobzott védett fajok befogadása, szükség szerint állatorvosi ellátása. E munka célja, hogy az így bekerült állatok minél nagyobb arányban természetes élőhelyükre visszakerülve szolgálhassák a faj fennmaradását. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az intézményeket, amelyek sérült vadállatok ellátásában segítséget nyújthatnak. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy ezek az intézmények természetvédelmi feladataikat önkéntes alapon, legtöbbször támogatás nélkül látják el. Az intézmények saját hatáskörükben döntik el, hogy mely fajokat tudják befogadni és megfelelően ellátni. Madármentés | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Háziállatokkal kapcsolatos problémák (gazdátlan, kóbor, vagy sérült háziállatok, "megunt" kedvencek) megoldására – azok nagy száma miatt is – egyik intézmény sincs felkészülve, ezért ilyen esetekben kérjük, forduljanak a helyi önkormányzathoz, vagy az ismert állatvédő szervezetekhez!
Madármentéssel, csak engedéllyel és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények foglalkozhatnak. Koronavírus ide vagy oda, az élet a természetben nem állt meg. Így természetesen vannak sérült állatok, amikkel olykor foglalkozni kell. Eddig, ha valaki beteg állatot, beteg madarat talált, elvihette a hozzá legközelebb eső állatmentéssel foglalkozó helyre, ahol a sérültet az ott dolgozók gondozták tovább. A járványra való tekintettel azonban országosan a legtöbb mentőhely nem tud fogadni sérült madarat, adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Fotó: MME Íme a hivatalos mentőközpontok országos listája: Kecskeméti Vadaspark cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1 honlap: e-mail: info@zookecskemet. h telefonszám: +36-76-320-121 Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31. e-mail: telefonszám: +36-20-334-4608 Misina Természet- és Állatvédő Egyesület cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17. e-mail:; telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653 Mályi Természetvédelmi Egyesület cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62. telefonszám: +36-30-689-2727 Miskolci Állatkert és Kultúrpark cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy telefonszám: +36-46-332-121 Sajóhídvégi Átmeneti Madármenhely cím: 3576 Sajóhídvég, Táncsics M. Sérült madár bejelentése ügyfélkapu. út telefonszám: +36-30-998-2178, +36-30-324-7797 Szegedi Vadaspark cím: 6701 Szeged, Pf.