293), egyik lába mint a struc madáré um. a másik mint az ököré, kézujjain arasznyi körmökkel. Eltekintve már a más népeknéli, ezekkel egészen azonos képzetektől, egyiránt találkozik ismét azokkal a régibb keletiregékben is Firdusinál (Gör. 135, 431) a divek: gyakori ló és vadszamár alakja, vagy vadállatok részletei összeállításából képezett szörny alakjuk, u. (155): fejük mint krokodilé, elefánt testtel, tigriskörmökkel, szőrösen benölve; az 1001 éjben 33 e. Építeni kellene már az új erőműveket. bika, szamár állati képleteik, Hammernál (geisterl. 18) ismét a dzsinek hal és sárkány alakjai jőnek elő. — De mind e képletekben már nyilván hason régi mythosi nyomok foroghatnak fen, minők a hindu avatári jelenségek, egyes istenségeknek különös emberi, és még inkább állati formákbani megtestesülésérőli tanok, vagy hogy csupán egyes állati tagok által bizonyos jelentőség fejeztetik ki, mint a hellen és római mythos kecske, és ló lábú, fark és szarvakkali faunjai és satyrjai által, a német mythosb: a lúd lábu Bertha, és farkkali Huldra, a szlávb.
— De már mint ezekben az ördögrőli képzet némileg az óriásival érintkezik, úgy még inkább elvegyül az a sárkány és más tündéri, rémi, lidérci alakokkal, ezeket azonban itt elhagyva, helyükre választjuk el.
— Az iszonyatosba térnek a rólai képzetek, mint: vörös lángoló szakállal (gyüjt. ) — mi már a villámló mennydörgő istenség attributuma. Grimm és I c. ) — melynek minden szála egy egy taréjos kígyóvá változik, (népd. 222) üstökéből tűz parázs húll, borzas hajú, homlokából szarvak állnak ki (295); igy festi Zrinyi (zr. 34): Kigyókbul áll haja, s kötelőznek fején; véres mérges tajték foly ki az két szemén dohos kénkűpára jün ki rút gégéjén. Miben már a pokoli ördög mellett előtte a classicus Alekto furia képe áll; de így a finnben is: a kigyók a hiitolafi-hiisti ― ördög hajtekercsei és szakálszálai (Schröt. Diablo 3 akarat set top. 47, 162). — Majdnem túlzó torzításkint állnak ismét az ördögnek mondáinkban hasonló szörnyképlelekbeni ábrázolásai, mint: a népd.
Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. Margit életén át részletesen festi egy hazai női kolostor belső életét. A veszprémi és a szigeti kolostorok romjai ma is láthatók, látogathatók, s néhány, a legendában szereplő emlék szintén megőrződött. Így Margit vas vezeklő övét, mellyel, ahogy a magyar szöveg betoldása mondja: "övezi, szorítja vala magát nagy keménséggel" (p. 41/12–13. Ady Endre: Szent Margit legendája. sorok), megtaláljuk az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. S a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók Margit fehér márvány síremlékének töredékei, amelynek létezésére az egyetlen írott forrást a magyar szöveg nyújtja (p. 161/14–19. sorok), említve, hogy azon meg volt faragva egy gyermek feltámadásáról való csodatétele szent Margit asszonnak. Margit-legendá nk forrásai révén szoros kapcsolatban áll az Árpád-házi Szent Margitról szóló középkori latin (német stb. )
Fején egyszerű velumot, fátyolt hordott, mint a többi nővérek. De amikor meglátta, hogy a szolgálólányok durva, goromba fejkendőt hordanak, elcserélte a magáéval, és az övét a szolgálóknak adta. A sarui is mind leszakadoztak a lábáról. Amikor mindezt a főnökasszony látta, azt mondta a szent szűznek: - Ha ezt a te atyád és anyád megtudnák, rajtunk nagy szégyent tennének. De Szent Margit asszony azt mondta erre: - Kérlek tégedet, szerető anyám, a Jézusnak szerelméért, hagyjad, hogy én ígyen tegyek. A szent szűz ágya csak egy földre vetett gyékény volt, erre néha egy kődarabot tett párnának. Ezen nyugodott a magyar király lánya. Vezeklőövvel, korbácsolással testét erősen gyötörte, soha pihenést magának nem engedett. Ezért kora ifjúságában nagyon elgyengült, és érezte, hogy halála közeledik. Amikor az egyik nővért együtt elsiratták, azt mondta a főnökasszonynak: - Én szerelmes anyám, én leszek az első a nővér után, aki meghalok. Szent Margit legendája – Köztérkép. - És ez így is történt. Amikor a szentséges szűz megbetegedett, odahívatta a főnökasszonyt, és átadta neki az ő ládájának kulcsát.
15 óra ago Hírek, Sátoraljaújhely, Videók 58 Megtekintés Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja. A sátoraljaújhelyi Árpád- házi Szent Margit Óvoda fontosnak tartja ezt a nevelést, így programjukban fő helyet foglal el. Szent margit legendája ady. Ennek egyik része, hogy a kicsik először képek és kirándulások által megismerik a városunkat. Ajánljuk A sátoraljaújhelyi Georgikonban tartott rendhagyó órát Szamosvölgyi Péter polgármester A sátoraljaújhelyi Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium végzős diákjainak tartott …
nemzetközi legendairodalommal is, annak egyetlen magyar nyelvű tagja. A Margit-legenda két fő forrásból készült. Vezérforrásként Margit legrégibb, nem sokkal halála után keletkezett latin nyelvű legendáját (az ún. Szent margit legendája jellemzés. Legenda vetust) követi. Ez a legenda finom stílusdíszítéssel – elsősorban a középkori latinban divatos rímes prózával – ábrázolja időrend szerint Margit aszketikus életét, erényeit és csodatételeit. Kanonizációs céllal írta valószínűen a legendában is többször említett Marcellus, a magyar domonkosok rendfőnöke, Margit gyóntatója és lelki vezetője, felhasználva egy előzetes szentségvizsgálat anyagát is. Szövegének egyetlen példányát, amely nem egészen azonos a mi szerzőnk által használt változattal, hanem például sokhelyt rövidebb, Bolognában találták meg egy kódexbe bemásolva 1931-ben. Néhány apróbb kihagyott helyet visszaállíthatunk a Legenda vetus ból készült változatok (pl. Borselli, Ransanus latin nyelvű, a Jorg Valder fordította, valamint a svájci Töss kolostorában írt német nyelvű legendák) segítségével, így némileg pontosíthatjuk a magyar legenda forrását.
(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)
Ide a szigetről elmenekült – könyveiket és Margit-ereklyéiket magukkal vivő – apácákkal került. Némethy a Margit-legendá t lemásolta a magyar domonkosok múltját kutató Ferrari Zsigmond (Sigismundo Ferrari) számára, akinek a másolatot latinra fordíttatták. A fordító Szegedy Ferenc Lénárt akkori bécsi diák, későbbi egri püspök, akit a fordítás barokk költemények írására is inspirálta Margitról. Ferrari pedig bőségesen felhasználta az "Author vitae M. S. antiquissimae hungarico idiomate" (Ferrari p. 220) munkájának latin változatát 1637-ben megjelent Margit-életrajzához. Ebben azonban a magyar legenda részletei a 17. század sokszor tudós latinságával, olykor pedig barokkos díszítésével szólnak. E latin fordítás részleteit, elsősorban Margit csodatételeit aztán a 18. század elején újra magyarra fordította Illyés András erdélyi katolikus püspök. MARGIT LEGENDA | Magyar Nyelvemlékek. A kódex később Pray Györgynél volt, kézírásának nyomai láthatók a kéziraton (pl. a 96. lapon). Ő adta ki 1770-ben elsőként nyomtatásban a magyar legendát Nagyszombatban (Tyrnaviae), kiegészítve az akkor már hiányzó első két levél szövegét legendánknak egy állítólag általa látott, 18. századinak mondott rövidített (compendium) változatából.