A golyóstoll feltalálására már azelőtt is voltak kísérletek, hogy bekerült volna a magyar találmányok közé. Az 1800-as évek elején látott napvilágot az első olyan toll, amiben már tinta is volt, 1884-ben egy New York-i biztosítási ügynök készítette el az első töltőtoll terveit, viszont olyan tollat senkinek nem sikerült megalkotnia, ami nem kente össze a papírt. Első golyóstoll-szabadalmát Bíró László József töltőtoll néven jelentette be 1938. április 25-én a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, azonban ez még nem a végleges változat volt. Később a családja biztonsága érdekében külföldre menekült, Argentínában folytatta a kísérletezést testvére György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek segítségével. Magyar találmányok - SiHuHu. Itt készült el a végleges változata a golyóstoll -nak, amire végül Bíró László 1943. június 10-én kapott szabadalmat Argentinában. Régies nevén Bíró-tollnak is nevezik ezt a mára elengedhetetlen kelléké vált eszközt. 6. Biztonsági gyufa Nem hagyhatjuk ki a magyar találmányok felsorolásából a biztonsági gyufá t, mert bár ma már kevesebbet használjuk, mint korábban, azért még a mai napig is sok háztartásból nem hiányozhat a biztonsági gyufa, amit Irinyi Józsefnek köszönhetünk.
2. Hologram/holográfia A magyar találmányok sorában a következő találmány a hologram. Ez a XX. századi találmány Gábor Dénes nevéhez fűződik, és nap-mint-nap találkozhatunk vele például a papírpénzeken, bankkártyákon. Neumann jános talalmanyai. Az eljárást Gábor Dénes 1947-ben dolgozta ki Angliában, ahol az elektronsugarak viselkedését tanulmányozta. Saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál várakozott, amikor kipattant a fejéből az ötlet. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amivel egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. Akkorban technikai korlátok miatt nem tudtak foglalkozni Gábor Dénes ötletével, egészen az 1960-as évekig, a lézer megjelenéséig csak laboratóriumi kísérletekeket folytattakak. Végül 1971-ben a holográfia módszeréért Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat kapott. 3. Villanymotor/elektromotor Jedlik Ányos a következő a sorban, aki feltalálóként beírta magát a történelembe, ugyanis nem csak a villanymotor elkészítése fűződik a nevéhez, hanem a dinamó elve és a szódagép is magyar találmányok.
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? Innovátorok. A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Ha Önnek is van hasonló ötlete, találmánya, ne habozzon, görgessen lejjebb és írjon nekünk!
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a " Nevezetesség " irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. (2022 februárjából) A Magyar Kultúra Lovagja Mottó: A kultúra a béke követe Megalakulás dátuma 1998 Típus elismerés kuratórium elnök Nick Ferenc Vezető Nick Ferenc Helyek Központ Aranyosapáti-Aranyossziget A Falvak Kultúrájáért Alapítvány [ szerkesztés] A honfoglalás millecentenáriumának értékteremtéseként létrejött létre A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nemzetközi kuratóriummal és közösségekkel rendelkező, országos működési körű, közhasznú szervezet. Az Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése. Az öt földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítvány a fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de "a haza éltető erejével" a legtávolabbi földrészek magyar közösségeivel is tartja a kapcsolatot.
A Falvak Kultúrájáért által 1998-ban alapított a magyar államnak millenniumra ajándékozott elismerés a Kultúra Lovagja cím, amely valamennyi földrészre kiterjedve a civilszervezetek legmagasabb elismerése, az esélyegyenlőség példája. A gála kulturális programjának alapját a díszvendég adja, amely áll a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában megőrzött magyar, és a befogadó ország kulturális bemutatóiból. ALKOTÓHÁZAK küldetést támogató helyek Az alapítvány küldetésének fontos pontjait jelentik az alkotóházak. 1996 és 2019 között létrehozta az Adrianus Nemzetközi Alkotóházláncot (1999). Tagjai 2021-ben: Bodrogközi Kulturális és Információs Központ Nagykövesd, Szlovákia, Aranyossziget, Négyeshatármenti Művelődési Központ (Aranyosapáti), Ukrán Magyar Kulturális Oktatási és Információs Központ (Rahó, Ukrajna) Az alkotóházak kedvező feltételt nyújtanak az egyéni és csoportos alkotómunkához, valamint a helyi és a régiós kulturális rendezvényekhez. Képen: Négyeshatármenti Művelődési Központ alkotóterme ADRIANUS NEMZETKÖZI ALKOTÓKÖZÖSSÉG Az alapítvány küldetését a szervezetén belüli és a vele együttműködő partnerközösségekkel (Falvak Kultúrájáért Civilhálózat, 2002) valósítja meg.
1996. március 12-én jegyezték be a Falvak Kultúráért Alapítványt. Nick Ferenc: A Kárpát-medencében mköd Falvak Kultúrájáért Alapítvány hosszú távú célja a magyar kulturális örökség megrzése, fejlesztése és az európai integráció elsegítése. Az alapítvány nemzetközi összetétel kuratóriuma alkotóközösségeire, - a jelenleg négy országban lév Adrianus Európai Alkotótelep alkotó- és pihenházaira, valamint galéria rendszerére - támaszkodva a tolerancia, a nyíltság, valamint az általa kidolgozott kontaktivizmus elnevezés mvészeti és mveldésszervezi orientációs irányzat alapján fogalmazta meg küldetését, hosszú és rövidtávú programjait. Ezen célkitzéseknek és feladatoknak megfelelen folyamatosan bvíti motivációs programját, melynek fontos eleme az együttmködés sokrétségével és hatékonyságával kreatívan bvül elismerési rendszer. Az alapítvány által létrehozott elismerések közül az 1998-ban alapított Kultúra Lovagja cím vált komoly nemzetközi ismertséggel rendelkez nemzeti elismeréssé.
A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelent az elismerésben részesültek számára, önzetlen tevékenységük folytatásához. Az örökös kapcsolat [ szerkesztés] Az önzetlen életművek elismerésének jelentőségét az "örökös kapcsolat" fokozza. Kultúra Lovagrendje Emlékparkja. Háttérben a református templom tornya A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az "Emlékezet harangja", amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól a lovagtársakra való emlékezés és az év során elhunyt lovagtársak emlékemlékoszlopainak emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20. ) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik.