HarperCollins, 243–245. o. (1995). ISBN 978-0-00-219981-0 ↑ Oxford, G. (2008. március 31. ). "Identification of Tegenaria gigantea and T. saeva ". Newsletter of the British Arachnological Society 113, 21–23. o. ↑ Bolzern, Angelo (2013). "Phylogeny and taxonomy of European funnel-web spiders of the Tegenaria−Malthonica complex (Araneae: Agelenidae) based upon morphological and molecular data". Zoological Journal of the Linnean Society 168 (4), 723–848. DOI: 10. 1111/zoj. Házi zugpók - Tegenaria domestica. 12040. Források [ szerkesztés] Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 További információk [ szerkesztés] Táplálkozó T. atrica (videó) Taxonazonosítók Wikidata: Q1071758 ADW: Tegenaria_atrica Araneae: 241 BioLib: 465 BOLD: 641697 BugGuide: 31449 Európa Faunája: 348195 GBIF: 7783291 iNaturalist: 454863 ITIS: 1121510 Izeltlá: 39530 NCBI: 1698855 uBio: 2077096 WSC:
A zabpehelyben nyugtató, gyulladáscsökkentő, a viszketést és az irritációt is enyhítő hatóanyagok vannak, nem csoda, ha a zabos fürdőt gyakran ajánlják a kiszáradt vagy éppen a napon leégett bőr kezelésére. Ha a viszkető szúnyogcsípés ellen szeretnénk bevetni a zabot, készítsünk sűrű pasztát azonos mennyiségű (1-2 evőkanál) zablisztből vagy finomra vágott zabpehelyből, tegyük egy vékony, tiszta kendőre, és ezt tegyük a csípés helyére. Hagyjuk rajta 10-15 percig, majd langyos vízzel öblítsük le a bőrt. Szintén rendkívül jótékonyan hat a bőrünkre az aloe vera: a tiszta zselé nyugtat, hidratál, hűsít és csökkenti az irritációt is. Házi zugpók csípés csipes kezelese. Az aloe verából nyert zselét vékony rétegben tegyük a csípésre, és hagyjuk rá is száradni, csak ezután öblítsük le. Vesse be a szódabikarbónát A szódabikarbónát sokoldalúan felhasználhatjuk – nemcsak a konyhában, de az egészségünk megőrzéséhez is. A rovarcsípések ellen is hatékony, mert csökkenti a fájdalmakat és a viszketést, enyhíti a bőrpírt is. Keverjünk össze egy teáskanálnyi szódabikarbónát annyi vízzel, hogy sűrűbb pasztát kapjunk, ezt tegyük a csípésre, majd 10-15 perc múlva öblítsük le.
További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Megjelenése [ szerkesztés] A nagy zugpók testnagysága 1-1, 8 centiméter, Közép-Európa legnagyobb pókjaihoz tartozik. Közép- vagy sötétbarna színű, erősen szőrös. Az általános félelem e pókkal szemben teljesen megalapozatlan. Csáprágói olyan gyengék, hogy az emberi bőrt nem képesek áthasítani. Életmódja [ szerkesztés] A nagy zugpók épületekben és barlangokban él. Tápláléka szúnyogok és legyek. A nagy zugpókok a falszögletekben 50 centiméter hosszú, háromszög alakú, vízszintes hálókat szőnek, amelyek közepükön vagy egyik oldalukon tölcsérbe torkollnak. Házi zugpók csípés csipes ferenc. A pókok a tölcsérben tartózkodnak. Mikor a háló elporosodik, az állat újat készít a régi fölött. E sajátos hálókészítés a zugpókfélék családjának mindegyik fajára jellemző. Nincs meghatározott párosodási ideje. Ez a pók több évig is elélhet. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Gen. Eratigena Bolzern, Burckhardt & Hänggi, 2013, Natural History Museum Bern, < >. Hozzáférés ideje: 2015-11-17 ↑ Roberts, Michael J.. Spiders of Britain & Northern Europe.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott. (Forrás: MTI)
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott. További hírek a Media1-en. Kiemelt fotó: Unsplash