Az ember azt gondolná, hogy a másik három csernobili reaktort azonnal leállították. De ennek pont az ellenkezője történt: újraindították őket, és ezután még 13 évig üzemeltek! A radioaktív anyag továbbra is egy omladozó beton szarkofágban található, melyet a balesetet követően építettek a reaktor fölé. Épülőben van egy újabb, hatalmas burok, amelyet a jelenlegi szarkofág fölé fognak tolni. Csernobili katasztrófa sugárzás mérése. Ám ennek is csak 100 év lesz az élettartama. A katasztrófa helyszínéhez közeli erdőt "Vörös-erdőnek" hívják. a magas szintű sugárzás ugyanis elpusztította a fákat, így a halott fenyők élénkvörös színe hatalmas területeket borított be. Az atomipar és az azt támogató ukrán, orosz és belarusz kormányok eurómilliárdokat terveznek költeni új atomerőmű-projektekre, de a csernobili katasztrófa túlélőiért nem vállalnak felelősséget. Igyekeznek minimálisnak feltüntetni a baleset következményeit, és eltitkolni a mindennapi valóságot Csernobilban. Akár te is ellátogathatsz a tiltott zónába. Utazási irodák egynapos kirándulásokat szerveznek az elhagyatott Pripjatyba.
Orosz adatok szerint a likvidátorok körében 1992 és 1996 között megnőtt a leukémiás esetek száma, elérve az orosz átlag kétszeresét. 1996 óta a leukémia gyakorisága csökkent, visszatért a korábbi szintre. A likvidátorok közel egyharmada rokkant, leggyakrabban idegrendszeri, vérkeringési vagy mentális okokból váltak munkaképtelenné. A kitelepítettek között kétségtelenül megnőtt a pajzsmirigydaganatos megbetegedések száma, elsősorban a gyermekek körében. Az idejében felismert betegség szerencsére kezelhető és gyógyítható. A tényleges halálesetek száma 2006-ig 9 fő volt, fehérorosz adatok szerint a gyógyulás valószínűsége megközelítette a 99%-ot. Csernobili katasztrófa: Nem öröklődnek tovább a sugárzás okozta genetikai elváltozások. A kitelepítettek körében az elszenvedett sugárzás miatt mintegy 1800 daganatos halálozást valószínűsítenek az elemzések. Nem közvetlenül a sugárzás, hanem a baleset ténye és a kitelepítés erős pszichológiai hatást gyakorolt a lakosságra, és hozzájárult mentális egészségi állapotának romlásához. Gyakoribbá vált a szorongás, a depresszió, gyakoribbak a pszichoszomatikus betegségek.
Tények délben teljes adás, 2022. április 6., szerda HORRORBALESET - Videón a brutális mindszenti vonatbaleset. Öten haltak meg, amikor munkásokat szállító teherautó men... Tények reggel teljes adás, 2022. Megélénkül a délnyugati szélfúvás időjárás-jelentés, 2022. április 6., szerda, dél
A birodalom egészében elterjedt hivatalos nyelv, a latin köznyelvi változatából (az ún. vulgáris latinból) alakultak ki Európa újlatin nyelvei, amelyek a gyarmatosítások során más kontinenseken is elterjedtek: legfontosabbak közülük (a beszélők száma szerinti sorrendben) a spanyol, a portugál, a francia, az olasz és a román. Európa újlatin nyelvű országait összefoglalva a Romania névvel is illetik. A többi európai nyelv is nagyszámú latin jövevényszót tartalmaz. A római jog képezi a modern európai jog alapjait.
A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében. Örökségét közvetlenül a Keletrómai (Bizánci) Birodalom vitte tovább, melynek fővárosa Konstantinápoly, de kulturális hatásai a mai napig érezhetőek az európai élet számos területén. Római Birodalomról kétféle értelemben beszélhetünk. Amennyiben a birodalmiságot önálló államszervezeti jelenségként fogjuk fel, kritériumainak a rómaiak állama a i. e. 3. századra már megfelelt, miután egyesítette Itáliát, és "külföldön" (a Földközi-tengeren, az Ibériai-félszigeten és a Balkán-félszigeten) kezdett hódítani. Amennyiben a birodalmat pusztán a császárság szinonim kifejezésének tekintjük, úgy Római Birodalomról Augustus principatusának kialakításától, szorosan véve i. 27-től beszélhetünk. Maguk a rómaiak az általuk meghódított területekre már a köztársasági államforma idején is alkalmazták az Imperium Romanum ("római imperium") kifejezést. A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején (Traianus) kb.
Claudius, akinek katonai hírnévre volt szüksége, először Mauretaniát, majd Britanniát csatolta a birodalomhoz. A római uralom határait Traianus - Armenia bekebelezésével és Parthia nagy részének ideiglenes megszállásával - még tovább terjesztette. Rómának azonban sohasem sikerült Parthiát teljesen meghódítania. Forrás: John Warry - A klasszikus világ hadművészete Fordította: Dezső Tamás
Viking viadal és hétköznapok a hősi korokban Április 2-án és 3-án szintén az Aquincumi Múzeumban Történelmi Kézműves Vásár és Hagyományőrző Találkozót tartanak, ahol végigsétálhatunk a korok országútján, és bepillantást nyerhetünk a különböző történelmi korszakok hétköznapjaiba a római kortól egészen a XIX. századig. Az autentikus hangulat és a színes vásári forgatag mellett külföldi és magyar hagyományőrző csoportok változatos bemutatói, páncélos küzdelmek, viking viadal, élőzene, szakmai előadások, könyv- és filmbemutatók, kézműves workshopok, mesemondás és gyermekszínház is várja a vendégeket.
Előjegyzem