2022. jan 23. 7:45 Szálasi Ferenc Magyarország teljes vagyonát kész lett volna feláldozni az akkor már csak papíron létező német ellentámadásra / Fotó: GettyImages Bár a szovjetek elől igyekeztek elrejteni, a vonat felbecsülhetetlen tartalmát egy német csapat próbálta elrabolni, végül pedig az amerikaiak kezében kötött ki. Hetvenhét éve indították el mérhetetlen kincsekkel megrakodva a nyilasok a második magyar aranyvonatot, 1945. január 23-án. Az "aranyvonat" kifejezés alatt azokat a szerelvényeket értjük, amelyekkel a XX. században menekülésre kényszerülő kormányok a nemzeti kincseiket igyekeztek biztonságosabb helyre szállítani. ( A legfrissebb hírek itt) A magyar aranyvonaton 1945-ben a szovjet hadsereg elől próbálták kimenekíteni az országból hazánk legjelentősebb értékeit. A vagonokat Szálasi Ferenc nyilasai készítették fel az útra, melyekbe olyan mérhetetlen kincseket rejtettek, mint: A Magyar Nemzeti Bank 29 tonnányi aranytartaléka, valuta- és részvényállománya. A Pesti Magyar Bank aranykincse.
A bejelentés alkalmából a Magyar Nemzeti Bank egy "aranykönyvet" is megjelentetett, amely kiadvány olyan meghatározó időszakokba nyújt betekintést, mint az aranypénz évszázadai, a nemzeti kincsünk aranyvonattal történő megmentése, vagy az ország aranytartalékának közelmúltbeli hazaérkezése. Az alábbi fotó kattintással letölthető.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31, 5 tonnáról 94, 5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. A jegybank ezzel a döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna). Ha baj van, jól jön az aranytartalék A jegybank mostani döntésében fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában jelentkező új kockázatok kezelése is, olvasható az MNB közleményében. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját.
Ennek szeptembertől az év végéig folyamatosan nőtt az értéke, decemberi szintje pedig rekordot jelent. Ismert: az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről. A jegybank honlapján megjegyzi: az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás "Aranyvonatán" mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A kimenekített aranytartalék a háború után teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába, ami a forint bevezetésekor fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3, 1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, ami azóta több lépcsőben emelkedve érte el a jelenlegi, 94, 5 tonnás szintet.
A 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között unciánként 1100 dollár a különbség, vagyis tripláját érné most a készlet. Az eladás azonban nem csak az árfolyam-különbözet miatt, hanem azért is hibás döntésnek számít, mert az egyes országok a stabilitás és az értékálló biztonság miatt döntenek az aranybefektetések mellett. Az arany értéke ugyanis abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, és vészhelyzet esetén bármikor készpénzzé váltható, sõt kölcsön felvételekor fedezetként is szolgálhat. Az aranytartalékok eladása stratégiailag átgondolatlan döntés volt: a nemesfém szerepét mutatja, hogy amióta a dollár mint globális fizetõeszköz egyre gyengébb lábakon áll, az arany ára az egekbe szökik - fogalmazott Bogár László közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint a veszteség megértéséhez a nemzetközi valutáris rendszer történetéhez kell visszanyúlni. A világpénz 1920-ig gyakorlatilag tisztán az aranyon alapult, majd ezt a szerepkört átvette az arany és a legfontosabb valuták együttes kosara.