KÍNAI ZÖLDSÉGES TÉSZTA 25 deka wok tészta / nem kell elöfözni/, 1/2 zöld, 1/2 sárga, 1/2 piros színü vastag husu paprika, 2 szál póré, 3 sárgarépa, 1/2 doboz bambuszrügy csíkokra vágva, 2-3 centis gyömbér, 2-3 gerezd fokhagyma, szójaszósz, kínai füszerkeverék, olaj A paprikákat vékony csíkokra, a pórét karikákra vágni. Kínai zöldséges sült tészta. A répát durvára reszelni, a gyömbért és a fokhagymát apróra vágni. A zöldségeket együtt a forró wokban kevés olajon pár percig sütni, majd fél liter vizet beleönteni és hozzáadni a wok tésztát. Szójaszósszal és a kínai füszerrel ízesíteni és addig fözni amíg a tészta az összes folyadékot magába nem szívta. Piritott szezámmaggal szórtam meg.
Mi van a hűtődben?
Volt a hűtő zöldséges rekeszében egy kisebb fej kínai kel, 2 db csiperkegomba, arasznyi póré, 2 kis saláta cukkini, meg 2 sárgarépa, ebből lett ebéd. Klasszisokkal jobban ízlett, mint az a zöldséges sült tészta, amit itthoni kínai büfékben árulnak. Ha nem vagytok nagyon éhesek, 2-3 főre nyugodtan felezzétek az adagot.
A vöröshagymát megpucoljuk, majd vékonyan felszeleteljük. A fokhagymát apróra várjuk. A sárgarépát hámozás után felszeljük vékony szeletekre. A káposzta külső leveleit levesszük és eldobjuk, majd a szép egészséges levelekhez érve a káposztát négybe vágjuk, és azt is vékonyra szeljük. Egy nagy wokba öntjük az olajat, és a zöldségeket a sóval megszórva megpirítjuk benne. Zöldséges kínai tészta ételek. Fontos, hogy a zöldségek meg tudjanak pirulni, de ne legyenek teljesen puhák, ez az étel úgy finom, ha még kicsit roppanósak. Egy kis tálba kimérjük a szójaszószt, beleszórjuk a gyömbérport, és alaposan elkeverjük benne. Ráöntjük a zöldségekre, majd hozzáadjuk a tésztát, és az egészet alaposan összekeverjük. A tésztát frissen, melegen tálaljuk. Kiváló kísérője fűszeres húsoknak, de sokan szeretik önmagában is. Családja szereti az egzotikus ízeket? Akkor érdemes kipróbálnia a pikáns kókusztejes karfiollevest, vagy ha kevés az ideje, válasszon egy izgalmas ételt az e-food weboldaláról. Rendelje meg tőlünk, mi házhoz visszük Önnek ebédjét!
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-három havonta változik. A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai a személy- és vagyonvédelmi ágazatban – SZVMSZK. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím.
Példa: Személyesen tett bejelentés alapján munkaügyi ellenőrzés indult egy budapesti vagyonvédelmi munkáltatóval szemben. A bejelentővel történt egyeztetés után az ellenőrzés időpontja a munkavállalók váltására esett, így a váltás minden munkavállalóját tanúként hallgattak meg a hatóság munkatársai. A 3 munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélkül volt foglalkoztatva. Példa: A munkavállalókat foglalkoztató kölcsönbeadó cég (X) a munkavállalók munkaviszonyának megszűnését a munkavállalók tudta nélkül bejelentette az adóhatóságnál. A kölcsönvevő egy alvállalkozó cég (A) volt, aki szerződésben volt egy fővállalkozó céggel (B). Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése online. A munkavállalók ezután egy másik kölcsönbeadó munkáltatóhoz (Y) kerültek bejelentésre, szintén a munkavállalók tudomása nélkül. A munkavállalóktól utólag beszerzett információ szerint a kölcsönvevő személye is "változott", az ellenőrzés után átvett munkaszerződésük szerint a kölcsönvevő már nem (A) cég volt. Az ellenőrzés megkezdésekor a munkavállalók munkáltatóváltásról nem tudtak, kilépő igazolásokkal, munkaszerződéssel az "új" munkáltatóhoz nem rendelkeztek.
2. Kivizsgálás 1. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 2. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítja, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját - akár jogi képviselője útján is - bármikor kifejthesse, és bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatása nem történik meg a vizsgálat megindításakor abban az esetben, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. Munkáltatói visszaélés-bejelentés – ki őrzi az őröket?. 3. A Társaság a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására legfeljebb annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni.
Cikkemben a whistleblowing a kérdéskörével foglalkozom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy Magyarországon milyen gyakorlati lehetőség van arra, hogy egy visszaélést bejelentő személy anonim módon tegyen bejelentést úgy, hogy annak eredményeként a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése megvalósuljon. Ez a kérdés jelentősen befolyásolja a visszaélés-bejelentő rendszer – mint a visszaélések feltárására alkalmazható egyik igen gazdaságos módszer – a hatékonyságát. Bevezetés Whistleblowing, avagy az "árulkodás joga" A whistleblowing általános kérdései A whistleblowing irányelv 4. 1. Az irányelv célja 4. 2. Az irányelv hatálya 4. 3. Az eljárás különböző modelljei az irányelvben 4. Belső "Speak up! " eljárás 4. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapun. Külső eljárás 4. Nyilvánosságra hozatal Anonimitás A hazai visszaélés-bejelentési rendszer sajátosságai 6. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 6. A releváns hazai bírói gyakorlat A hazai szabályozás lehetőségei a 2019/1937 irányelv fényében Összefoglalás A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.