Az első ötéves terv először csak részleges társadalmasítást írt elő, végül a termőterület 80%-át kívánták 1954-re szocializálni. Ennek az átalakításnak sem személy-tudati, sem tárgyi feltételei nem voltak meg, maradt a terror. A harc első lépése a kulákok ellen irányult. Általában a földterület nagysága, a gépesítés foka, bérmunka igénybevétele stb. döntött. Adózással, zaklatással, perekkel felszámolták az árutermelő középparasztságot. Hadikommunizmusra emlékeztető módszereik következtében a kisparasztság is a megsemmisülés szélére jutott. Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. Rákosi korszak esszé. A mozik, színházak is az állam kezébe kerültek, a népnevelés eszközei lettek. Az irodalomban, a művészetekben a szocialista realizmus uralkodott el. Nagy Imre fellépése 1953. márciusában meghalt Sztálin, júniusban Moszkvába hívták Rákosit és több más vezetőt, ahol keményen megbírálták addigi politikájukat. Rákosi megtarthatta pártfőtitkári tisztségét, de a miniszterelnöki posztot át kellett engednie Nagy Imrének, aki reformokat akart.
Rákosi Mátyásék a 2. világháború után veszik át a hatalmat Magyarországon. Megszervezik a kék cédulás választásokat. Választási csalással megszerzik a hatalmat, ezzel pedig bedarálják politikai ellenfeleiket. Szalámi taktika. Egypártrendszert alakítanak ki, és bevezetik a proletárdiktatúrát. A politikai ellenzéket vagy lemondatják vagy bebörtönzik vagy elűzik. De mindenkinek felajánlják a lehetőséget, hogy belépjen a Magyar Dolgozók Pártjába. Bevezetik a szovjet gazdasági rendszert. Elkezdik a társadalom átalakítását, és kiépítik a személyi kultuszt. Személyi kultusz: Ugyan olyan, mint Sztáliné. Szobrokat készítenek róla, verseket, történeteket kreálnak. Mindenhez ért és minden jó neki köszönhető. 60. A Rákosi korszak gazdasága -. születésnapjára felajánlásokat tesznek, hogy többet termelnek ajándékképp. Gazdasági rendszer: Bevezetik a tervgazdálkodást, beindítják a tsz-eket, erőltetett iparosítás zajlik, és beszolgáltatási rendszer működik. Az erőltetett iparosítás hatására elkezdik építeni Dunaújvárost, akkori nevén Sztálinvárost.
Az 1949-ben tartott egy-párti választáson az MDP "megszerezte" a szavazatok 96%-át: Magyarországon létrejött a proletárdiktatúra. Új alkotmányt fogadtak el, amely rögzítette a kommunista párt vezető szerepét. Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam. Az államforma népköztársaság lett. A köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács vette át, az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó tanácsrendszer (1950). GAZDASÁG ÁLLAMOSÍTÁSA: Az egypártrendszer kiépülésével párhuzamosan felgyorsították a gazdaság államosítását is. 1947 őszén, államosították a nagybankokat és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948 márciusában minden, 100 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemet. Rákosi korczak esszé. 1949-ben a 10 munkásnál többet alkalmazó iparvállalatokat államosították. Bezárt a Tőzsde, s egyidejűleg mindenhatóvá vált az Országos Tervhivatal. Szintén a fordulat évében az egyházi iskolák államosítását is elrendelték. Ez éles összeütközéshez vezetett a katolikus egyházzal.
A parlament megszűnt, az országgyűlés évente csak 2-3szor ült össze. (esetleg kell: Kongresszus, Központi Vezetőség, Politikai Bizottság) Az ország tényleges irányítója a párt főtitkára volt: Rákosi Mátyás. 1949-1953-ig tartó uralma alatt bár a hatalom a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus kezében összpontosult, mégis elmondható, hogy Rákosi volt az abszolút vezető. Rákosi vaskalapos kommunista volt és ez elveiben és cselekedeteiben is egyértelműen látszódott. Kidolgozott Tételek: Mutassa be a Rákosi-korszak hazai mindennapjait, gazdaságát és politikáját!. Változások: - Közigazgatás: önkormányzatok felszámolása, helyette tanácsok létreh. - Igazságszolgáltatás: a bíróságok új elnevezései: -Kúriaà Legfelsőbb Bíróság -Ítélőtáblaà Megyei Bíróság - ezeknek a szervezeteknek semmi függetlensége nem volt, úgy, mint a szakszervezeteknek, kulturális intézményeknek és oktatási intézményeknek sem. Tisztogatások avagy az osztályidegenek elleni harc Sztálin jól bevált módszere volt, hogy tisztogatásokkal és koncepciós perekkel tartott rendet az emberek és saját követői között. Ezt segítették a besúgószervezetek és a titkosrendőrségek.
Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sőt túlteljesítette a szovjet elvárásokat. Mögötte a második ember, Gerő Ernő a gazdasági területet irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendőrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát. 1949. szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más "népellenes" bűntettek vádjával. 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek. TÖRI! A Rákosi-rendszer életmódja! Esszé?. Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám. A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Nagy Imrét leváltották. Rákosi köre újra a hatalom csúcsára került. Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Magyarország története 20., Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.
Érettségi tételek - A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús pusztítás, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés, a földreform végrehajtása, az infláció megállítása, és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt.
Gerhard Richter a Birkenau sorozat bemutatásakor a Reichstag épületében, 2017-ben (Fotó/Forrás: Sean Gallup/Getty Images Hungary) A hosszabbítás heteiben a tárlatvezetéseken többek között Bódi Kinga kurátor és Fehér Dávid művészettörténész fedik fel a látszat mögötti valóságot Richter alkotásaiban. A helyszíni tárlatvezetéseken túl, a kiállítás online tárlatvezetéssel is megtekinthető. Gerhard Richter: Birkenau 2014/2021 (Fotó/Forrás:) Fejléckép: Gerhard Richter: Birkenau 2014/2021 c. sorozatának képei, forrás: Magyar Nemzeti Galéria Kapcsolódó A köddé párologtatott valóság - Gerhard Richter Budapesten A világ egyik legkeresettebb képzőművésze, Gerhard Richter sokoldalú és szerteágazó életművéből nyújt teljes körű áttekintést az ősz grandiózus tárlata a Nemzeti Galériában. Megnéztük a Valós látszat alcímet viselő kiállítást. Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében.
Időnként talán mindannyiunkban felötlik a kérdés: egyáltalán érdemes-e még festeni? Hiszen a régi mesterek már mindent megcsináltak, és nem is akárhogyan, hanem tökéletesen. Gondoljunk csak Caravaggióra, Rembrandtra vagy akár Rubensre. Hasonlókat gondolt Gerhard Richter is, idézzük megint őt: "Nem, tudok úgy festeni, mint Vermeer – elveszettük ezt a gyönyörű kultúrát, minden utópia szertefoszlott, minden elfolyt a csatornába, a festészet csodálatos ideje véget ért. (…) Nem ismerek senki mást, aki ennyire kötődne a művészettörténethez, és szeretné a régi mestereket, és ennyire szeretne úgy festeni, mint ők. Voltak esetek, amikor megpróbáltam feltámasztani Tizianót és másokat, de természetesen nem sikerült véghez vinnem. Meg akartam festeni az Angyali üdvözletet magamnak. Ez példa arra, hogy mennyire lehetetlen ma így festeni" (2002). Richter, amikor 1972-ben látta Tiziano Angyali üdvözlet című festményét Velencében, az nagy hatással volt rá. Elkészítette a saját verzióját, ami az idők során képciklussá fejlődött.
321. 250 fontos árat (34. 190. 756 dollár; 7, 4 milliárd forint). A képet a rock-gitáros Eric Clapton adta el, aki 2001 novemberében a Sotheby's New York-i árverésén 3. 415. 750 dollárért vette azt meg két másik Richter-képpel együtt. 300w,... 444w,... 24w,... 36w,... 48w,... 560w,... 600w" data-ll-status="loaded" /> Gerhard Richter: Domplatz, Mailand – forrás: Sotheby's 1986-ban festette a művész azt az A. B. Still című képét, amelyért 2016 novemberében a Sotheby's New York-i aukcióján 33. 987. 500 dollárt (9, 927 milliárd forint) fizetett ki valaki, miközben akkori eladója 1991 áprilisában a Sotheby's New York-i árverésén még "csak" 264. 00 dollárért szerezte meg ugyanezt a festményt. De a fentieken kívül 2014 februárjában Londonban, a Christie's aukcióján is 19. 570. 500 fontot (32. 487. 030 dollár) adtak meg Richter egy 1989-ben festett Abstraktes Bild című képéért, míg egy 1987-es ugyanilyen című munkájáért 2014 novemberében a Christie's New York-i árverésén 31. 525. 000 dollárt (7, 710 milliárd forint) fizetett ki a licitek nyertese.
Jó anyám többször is visszaemlékezett arra, amikor 1944–45-ben az amerikai Liberatorok szörnyű zajjal Szombathely fölé értek, és szinte befeketítették az égboltot. De szerencsére ez ma már csak látomás, a múlt felelevenítése. Gerhard Richter nagyméretű festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható. Robert Capa Kissé elmosódva című könyve jut eszembe a képek láttán, ugyanis Richter festményei is életlenek, elmosódottak, ahogyan Capa felvételei is a normandiai partraszállásról. Olyanok, mintha csak híradófelvételeket látnánk vágatlanul, esetlegesen. A különbség csupán annyi, hogy míg Capa képei az előhívás során sérültek, addig Richter festményei szándékosan elmosódottak. A festő 1963–64-ben készítette ezeket a képeket amerikai és német vadászgépekről, amelyeket Drezda fölött látott a háborúban, a város bombázásakor. Összesen nyolc ilyen festményt készített, ezek közül most kettőt nézhetünk meg a kiállításon. Az évszámokból könnyen kideríthetjük, hogy Gerhard Richter nem éppen fiatal ember.
2021. szeptember 4. | | Olvasási idő kb. 5 perc Mi marad a festészetből a festészeten túl? A Magyar Nemzeti Galériában megnyílt Gerhard Richter-kiállításnak többféle értelemben is ez a központi kérdése. Korunk egyik legjelentősebb élő képzőművésze ugyanis a múlt évben bejelentette, hogy lezártnak tekinti festészeti életművét – képei pedig mindig is azt a kérdést feszegették, pontosan mi is az a festmény, és ugyanazt jelenti-e ez a fogalom, mint amit, mondjuk, Tiziano korában jelentett. Richter világa bámulatosan sokszínű olyankor is, amikor monokróm, olyankor is, amikor színekben, textúrákban és egymásra kent rétegekben tobzódik. Csepelyi Adrienn szubjektív ajánlója. – Van az úgy, hogy az embernek dolga akad egy-egy műalkotással. Ugyanaz a szám ismétlődik újra meg újra, ahová megy. Ugyanabba a versbe botlik mindenféle helyeken – gondolom, sokan ismerik ezt a jelenséget. Én néhány hét alatt másodszor kerülök szembe Gerhard Richter 2014-ben festett Birkenau-ciklusával, amely életem egyik legfelkavaróbb művészi élményét adta nekem Berlinben.
Abszrahálta, a maga módján ábrázolta az ábrázolhatatlant. Gerhard Richter kiállítása november 14-éig látható a Magyar Nemzeti Galériában. Szöveg és fotó: Mészáros Ákos Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. október 10-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.