Az önköltség a termékhez (szolgáltatáshoz) kapcsolódó közvetlen költségek és a felosztott közvetett költségek összegeként adódik. (A közvetett és közvetlen költségek definícióját lásd lejjebb. ) Az önköltségszámításra egyebek mellett azért van szükség, mert a Számviteli törvény alapján a saját termelésű készleteket a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk. Ugyanez a törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot kell készíteniük. Az önköltségszámítás legnagyobb hátránya, hogy a közvetett költségeknek az előállított termékek (szolgáltatások) közötti felosztása alapvetően önkényesen történik, így előfordulhat, hogy a kapott önköltség nem mutatja meg a termék (szolgáltatás) valódi értékét. A költségek csoportosítása [ szerkesztés] Lehetőségköltség [ szerkesztés] Részletesebb leírását lásd a Lehetőségköltség című szócikkben. A lehetőségköltség ( alternatívaköltség, angol opportunity cost) különleges költség, amely abból adódik, hogy egy gazdasági tevékenység választásakor lemondunk más, ugyancsak nyereséggel kecsegtető lehetőségekről, alternatívákról.
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Költség nek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált különféle tényezők pénzben kifejezett összegét. A fogalom megfogalmazható másképp is: a nyereség megszerzése érdekében feláldozott haszon. A költségeket több csoportra lehet osztani: Alternatív költség, vagy lehetőségköltség (angolul: opportunity cost) Változó költség és állandó költség Határköltség Átlagköltség Közvetlen költség és közvetett költség Csoportosíthatók még [költségnem]? ek, [költséghely]? ek és [költségviselő]? k szerint is a felmerülő költségek. Ezeket a csoportosításokat leginkább a vezetői számvitel alkalmazza.
A költség fogalmát a gazdaságtudományok többféleképpen határozzák meg. Két leggyakoribb definíciója a következő: Szűkebb értelemben a költség a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Tágabb értelemben a költség a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében "feláldozott" haszon (általában pénzösszeg). Ez a költségfogalom az előzőt is magában foglalja, egyben közelebb áll a szó köznyelvi jelentéséhez. Amennyiben nem gazdasági folyamatról van szó, hanem a folyamat egy részéről (pl. beruházás), úgy beszélhetünk beruházási ktg. -ről, üzemi költségről, fenntartási, karbantartási ktg. -ről, ill. életciklus végén bontási, hulladékmentesítési, újrahasznosítási ktg. -ről. A teljes életciklus alatti költségeket az életciklus költség elemzés tartalmazza ( LCA, ill. LCC, a tétel teljes élete során felmerülő költség, ISO szabványkatalógusban: Termék Élettartam 13. 020. 60 szám alatt). A költség a mikroökonómiában [ szerkesztés] A mikroökonómiai termeléselméletben használatos modell szerint a vállalatok célja profitjuk maximalizálása, ezáltal összköltségük minimalizálása.
Ennek megértéséhez, elegendő a Holdhoz kötődő mesékre, mítoszokra, hiedelmekre gondolnunk. A Szuper Hold fogalomnak több meghatározása is létezik, de leginkább azt tekinthetjük elfogadottnak, amely szerint Akkor beszélünk Szuper Holdról, ha a Hold a Földhöz 360. 000 kilométernél közelebb van. Emlékeztetőül: ma 356. 907 kilométerre lesz tőlünk a Hold. Csíki Sándor