Magyarországon az 1830-as években súlyos járvány tört ki, amiben 250 ezer ember halt meg. A betegség okát azonban csak 1854-ben sikerült azonosítania egy John Snow nevű angol orvosnak, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Londonban egy fertőzött kút a központja a betegségeknek, és annak lezárásával sikerült megelőznie a terjedést. Ezzel rávilágított arra is, hogy milyen fontos a központi járványtani nyilvántartás, és hogy az állam feladata a köztisztaság és a tiszta ivóvíz biztosítása, valamint hogy a csatornahálózat, az angol WC és a fürdőszobák kiépítése képes megelőzni a további járványokat. Bár a kolera antibiotikummal és infúzióval kezelhető lenne, világszerte, főleg elmaradott vidékeken még ma is évente 150 ezer ember életét követeli. Ha nem lett volna tífuszjárvány, Buda nem 150, csak alig 25 évig lett volna török kézen, és ez alapvetően megváltoztatta volna a magyar történelem alakulását. Pestis járvány magyarországon térkép. 1566-ban ugyanis I. Miksa császár zsoldoshadsereget indított el Magyarországra, hogy kiűzzék a törököket, ám a csatára soha nem került sor.
században több hullámban támadó, és állítólag 60 millió európai életébe kerülő pandémiának. Az 1760-80-as években Magyarországon évente 25 ezren haltak meg himlőben, és ha ehhez hozzávesszük, hogy ezekben az években Erdélyben a pestis, a határőrvidéken pedig a kiütéses tífusz és a malária szedte áldozatait, máris előttünk áll a barokk Magyarország járványügyi állapota. Szemben a himlővel, a syphilis egyike azoknak a betegségeknek, amelynek megjelenését sikerült évhez kötni. 1495 ez az év, amelynek februárjában VIII. Károly zsoldosai könnyűszerrel elfoglalták Nápolyt és a 80 napos tobzódás közben robbant ki az a járvány, amely hihetetlen gyorsasággal árasztotta el Európát. Mikor volt az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon?. A pándémiát Magyarország sem kerülhette el. Egy lengyel krónika arról számol be, hogy egy zarándokútjáról hazatérő asszony már 1496-ban (! ) Magyarországon szerzett syphilisét hurcolja be Krakkóba. Hadnagy Bálint szentlőrinci pap 1511-ben megjelent könyvében egy "francvar"-os betegség csodálatos gyógyulásáról ír, a dátum 1498.
Ilyenek voltak a régi járványmaszkok A pestishez és a spanyolnáthához is különböző arcmaszkokat használtak: fotókon a védekezés eszközei.
Befejezésül elmondhatjuk, hogy Magyarország népe nehéz járványoktól sújtottan, de ébredező orvosképzéssel és járványügyi közigazgatással lépett át a XIX. századba. Kertai Pál* Debreceni Egyetem, Megelőző Orvostani Intézet *A dolgozat a Pécsett 1996. április 26-án, valamint a Balatonbogláron 2001. május 30-án elhangzott előadások kibővített változata. Magyar Epidemiológia webdoki