Az egykori pesti éjszakák különös világa már az írók fantáziáját is gyakran megmozgatta, Krúdy, Ady Endre, Szép Ernő és Hunyady Sándor is előszeretettel írt a bordélyokról, madámokról meg az igencsak alulöltözött hölgyekről. És még az is lehet, hogy a Király utcát és a Magyar utcát is átszelő városi sétát talán érdemes éjszaka, de minimum naplementekor lejárni – csak hogy stílusosak legyünk. Fotó: WLB VI. kerületi bujaság és Krúdy kedvenc "Kakasos" háza az Ó utcában A piros lámpás negyed vagy a bordély hallatán elsőre mindenkinek Párizs és a Moulin Rouge jut eszébe, vagy az egykori Rákóczi tér környéke, holott a 19. század végén a VI. kerület is megnyerte magának ezt a címet. Sétánkat a bujaság központjából indítjuk, vagyis a Nagymező utcából elindulva járjuk be Pest "bűnös" múltját, bár az 1800-as években az üzletszerű kéjelgés még teljesen legális volt: 1867-ben legalizálták a prostitúciót, és a kéjnőtelepeket is igyekeztek bordélyokká alakítani – több-kevesebb sikerrel. A kéjnőtelepek és a bordélyok a túlfűtött erotika és az erkölcsnélküliség lelőhelyei voltak, de az itt dolgozó lányok egyáltalán nem kedvtelésből kerültek ide, hanem a jobb élet reményében, az átmeneti pénzszerzés miatt.
Egy tanulmányt is róla: Fehérvár és a prostitúció – Fehérvár piros lámpás századai címmel, amelyből kiderül, hogy sok századnyi tiltás után Fehérváron 1868-ban szabályozták a kérdéskört. A városban öt bordélyházat engedélyeztek. " Csupán annyit tudunk, hogy a szabályozás nemcsak a kéjhölgyekre, hanem a kéjhölgytartókra is vonatkozott. Utóbbiakat havi díj fizetésére kötelezték. Az összeget feltehetően a forgalom után határozták meg, hiszen a frekventáltabb Lövő utcai (a mai Ősz utca környéke – szerk. ) intézménynek 20, a Bébicz utcainak 10, az alsóvárosinak 5 forintot kellett fizetnie" – olvasható a tanulmányban. Ebben az időszakban a bordélyház üzemeltetése jogi szempontból olyan polgári foglalkoztatásnak számított, mint a kereskedő. Nyitási engedélyt kellett kérniük, szigorú előírásoknak kellett megfelelniük például vas- vagy fatáblát kellett az ablakok elé tenniük, rendszeresen ellenőrizték őket, és adót is fizettek. A bordélyházakban hivatalosan nem mérhettek italt, tilos volt a zene, de ez nem jelentett megoldhatatlan gondot.
A Rákóczi tér piros lámpás múltjával többnyire tisztában vagyunk, de a prostitúció már a 19. században behálózta egész Pestet az Ó utca kuplerájaitól a Király utcai bordélyokon át egészen a Magyar utcai luxusszerelmekig. A bordélyokban és a kéjnőtelepeken meg a különféle kétes mulatókban megtalált forró éjszakákért előszeretettel fizetett a pesti polgárság és az arisztokrácia színe-java – nemcsak Krúdy és Ady kereste fel a lebujokat, de még a walesi herceg is megfordult itt párszor. A 10. születésnapunk alkalmából 10 sétát állítunk össze különböző tematikákra felhúzva – minden hónapra egyet –, amelyeket online cikkekben tárunk elétek. Sétacikkünk segítségével egy térképpel, útvonallal és izgalmas történetekkel fedezhetitek fel magatoknak a város rejtett helyszíneit. A dualizmus és a millennium korában nemcsak a hirtelen beindult városfejlődés miatt festett egészen más képet Pest, hanem az úton-útfélen felbukkanó üzletszerű kéjelgés miatt is. A 19. században sorra nyíltak a kuplerájok, bordélyok és kéjnőtelepek, a Király utca forgatagából gyakran slisszoltak be titkos kapualjakba alkalmi szerelemért a polgárok, miközben a hírhedt mulatókban éjszakánként az arisztokrácia is szívesen elverte a pénzét – és nem csak alkoholra.
Minket, a szervezetnél dolgozókat megkért, hogy ne köszönjünk rá, amikor a férjével látjuk, hisz ő tiltja, hogy Amszterdamban barátai legyenek. A "loverboy jelenség" teljesen általános a piros lámpás negyedben. Olyan férfiakról van szó, akik férjként, barátként funkcionálnak, emellett pedig aktívan támogatják, hogy a feleségük, barátnőjük továbbra is az ablakban keresse a pénzt, sőt terrorizálják őket, hogy maradjanak is ott. Vannak nők, akik nyíltan beszélnek a barátjukról, aki az ő pénzükön él, és vannak, akik néha elszólják magukat. Ha az egyik loverboytól sikerül megszabadulniuk, jön a másik. Futtatóik érdeke az, hogy a prostituált az ablakban maradjon. Az ablakban dolgozó nőknek a legtöbb esetben nincsenek kapcsolataik a prostitúción kívül, pláne, ha külföldi prostituáltakról van szó. Az életkörülményeik természetesek a számukra, hiszen mindenki, akivel kapcsolatban állnak, ugyanígy él. Többségük abban a tudatban, hogy a futtatója nélkül az élet lehetetlen lenne: vagy érzelmileg függ tőle, vagy nem lát és soha nem is látott más perspektívákat.
Munkám során elvétve találkoztam olyan nővel, aki nem egy férfival való kapcsolat miatt került az ablakba, vagy aki nem emiatt nem akar kiszállni. Vagy a szerelem határozza meg ezt a viszonyt, vagy a teljes érzelmi függés, de sokszor tudatos, üzleti kapcsolat is van a prostituált és a futtatója között. A jelenség nem csak a külföldi, de a holland prostituáltakat is érinti, akik sokkal nehezebben vallják be, hogy ők is áldozatok, hiszen őket nem utaztatták határokon keresztül. Jelenleg az állam számukra szeretne egy külön reszocializációs programot elindítani. Magyarok a létra alján Az itthoni állapotokhoz viszonyítva egy magyar prostituáltnak vitathatatlanul több előnye származik abból, ha Hollandiában dolgozik. Elsősorban nem kerül pár hét után börtönbe pusztán amiatt, hogy prostituált. Elviekben nagyobb biztonságban dolgozhat. Sokkal inkább szem előtt van, kiterjedt szociális, egészségügyi és pszichológiai segítség áll a rendelkezésére. Nem utolsósorban körülveszi egy olyan társadalom, amely a prostitúciót a gyakorlatban is elfogadja legális munkaként.
Pitt nemhiába gyúrt hónapokat a szerepére, mert nemcsak külsőre emlékeztetett egy félistenre, hanem a játéka is nagyon a helyén volt, a hűvös, kimért viselkedése hamar meggyőzött minket arról, hogy tényleg nem egy mindennapi harcossal állunk szemben. Kicsit furcsa ilyet kijelenteni, de Brad Pitt tulajdonképpen mindig jó, a hibátlan tehetsége mindig túl tudja őt emelni a túlságosan szép külsejéből fakadó akadályokon, illetve az esetlegesen kevésbé jó szerepein. Pitt ellenfelének egy kissé ismeretlen, ám annál meggyőzőbb színészt találtak a trójai Hektór szerepére, Eric Bana (A Sólyom Végveszélyben, Hulk) minden porcikájával képes volt felidézni egy ókor előtti hőst, aki nemcsak kivételes képességű harcos (mint ezt Homérosztól is tudjuk), hanem egy igazán jó ember is, nem beszélve arról, hogy emellett remek apa, férj, báty, és fiú is egyszemélyben. Trója (film, 2004) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. A film méltán építhetett a Pitt és Bana közti folyamatos feszültség pozitív erejére, mert ez valóban működött, a legizgalmasabb jelenetek általában róluk szólnak, a szembenállásukon, az egymás iránti tiszteletükről (amit az ismert Patroklosz-incidens szakít meg egy időre), illetve arról a helyzetről, ami a két hasonló kaliberű harcost egymás ellen kényszerít.
A parádés szereposztás, kitűnő énekhangok biztosítják, hogy a történet szerelmi szála is magával ragadja a nézőt élvezve azokat a csodálatos dallamokat, amelyeket a neves szerzőpáros alkotott. Koltay Gergely és Szűts István nevével fémjelzett történelmi musical főszereplői: Pintér Tibor, Janza Kata, Vikidál Gyula, Buch Tibor, Papadimitriu Athina, Feke Pál, Fekete László, Olter Vanda A musical világpremierjén Kassai Lajos világhírű lovas íjász és Lezsák Levente kaszkadőr is szerepel.
Trója - A mítosz életre kel... Szűts István és Koltay Gergely rockoperája Homérosz híres műve az Iliász alapján készült, ötvözve és merítve a világhírű Trója című film egyes jeleneteinek részletéből. A nézők néhány méter közelségből valóban részesei lehetnek a harcművészek, valamint statiszták és tánccsoportok látványos tömegjeleneteinek amivel visszaidézik Trója ostromát. A parádés szereposztás, kitűnő énekhangok biztosítják, hogy a történet szerelmi szála is magával ragadja a nézőt élvezve, azt a csodálatos dallamot, amit a neves szerzőpáros alkotott. Pintér Tibor rendezése biztosíték arra, hogy sem színészi játékban, sem harci jelenetekben, valamint rendkívüli látványelemekben nem lesz hiány. INGYEN lesz látható ONLINE az egyik magyar rockopera!. Az utóbbi idők "legrockosabb" Rockoperája a barátságról, szerelemről, a küzdelemről és a bátorságról. A Trója musicalt 2010. július 16-án mutatták be Komáromban és most Budapest közönsége és megnézheti az előadást. Főbb szerepekben: PINTÉR TIBOR JANZA KATA PAPADIMITRIU ATHINA VADKERTI IMRE OLTER VANDA MAKRAI PÁL
TRÓJA Rockopera két felvonásban A méltán világhírű film és az ókori legenda kel életre ebben a két felvonásos musicalben. Szerelem, harc, büszkeség, bátorság és minden nagy érzés, mely a világot mozgatja megjelenik a produkcióban kitűnő hangok tolmácsolásában. Az ókor leghatalmasabb és legtekintélyesebb hadvezérét Akhilleuszt az örök hírnév iránti csillapíthatatlan étvágya veszi rá, hogy Trója alá vonuljon Agamemnón zászlaja alatt – de végül a szerelem lesz az, ami meghatározza sorsát. Két civilizáció fog összecsapni a becsületért és a hatalomért. Ezrek fognak elesni a dicsőségért vívott harcban. Egy egész nép fog eltűnni a föld színéről – a szerelemért.
2010. 05. 03 Kovács Gergely Trója Világpremier az Igmándi erődben 2010. július 16-17. A darab 2011-ben is látható lesz! Online jegyvásárlás kezelési költség nélkül itt! Pintér Tibor felkérésére új színpadi művet írtak a Kormorán együttes Trója Világpremier az Igmándi erődben 2010. július 16-17. A darab 2011-ben is látható lesz! Online jegyvásárlás kezelési költség nélkül itt! Pintér Tibor felkérésére új színpadi művet írtak a Kormorán együttes zenészei Szűts István és Koltay Gergely musicalje a Magyar Lovas Színház és a Sziget Színház felkérésére született, amellyel a Lovas Színház fennállásának ötödik esztendejét szeretnék méltó módon megünnepelni, egy szabadtéri előadással a komáromi Igmándi erődben. A musical Homérosz híres műve az Iliász alapján készült, merítve a világhírű Trója című hollywoodi film egyes jeleneteiből. Trója híres falait a komáromi Igmándi erőd külső várfala szinte eredeti helyszínként jeleníti meg. A nézők néhány méter közelségből valóban részesei lesznek az ütközeteknek, amelyben több mint negyven lovas, ezen felül lovas harci szekerek (Bigák) kaszkadőrök, harcművészek, valamint statiszták és tánccsoportok látványos tömegjelenetei idézik vissza Trója ostromát.