10. Maria Carolina (1752. – 1814. szeptember 8. ) Maria Carolina ugyanazt a születésnapot osztotta meg húgával, Elisabeth-tel, és úgy gondolják, hogy a legjobban hasonlított anyjára. Testvérei közül a húgát, Maria Antoniát szerette a legjobban., Csak négy hónappal a tizennegyedik születésnapjától kezdve már feleségül vette a nem olyan jóképű, nem annyira vonzó, nem annyira tiszta Nápolyi Ferdinándot. Ferdinánd nyilvánvalóan nem pazarolt időt az osztrák udvarra, és mivel menyasszonya meghalt, egyszerűen csak egy másik testvérnőt választott. Milyen könnyű. 11. Ferdinánd osztrák főherceg (1754. június 1. – 1806. December 24. ) Ferdinánd Mária Terézia negyedik fia és tizennegyedik gyermeke volt. Feleségül vette Maria Beatrice d ' Este-t, aki tíz gyermeket szült neki. Az esküvő fesztiváljai között szerepelt Mozart Ascanio operája Alba-ban. 12., Mária Antonia Josepha Johanna (1755. November 2. -1793. október 16. ) Mária Terézia legnépszerűbb lánya (a 18. században ugyanaz, mint ma) Vidám, csillogó és művészileg tehetséges volt.
Feleségül kellett vennie a Nápolyi-szicíliai Ferdinándot. A két hozta, hogy 18 Gyermekek. A ámú Ferdinand Karl Anton (1754-1806) volt, aki házasságával megalapította a Habsburg-Modena mellékvonalat., Mária Antonia (1755-1793) ermekeként született, tragikus sorsa miatt valószínűleg Mária Terézia leghíresebb leánya. Feleségül vette a francia trónörökös XVI. és életét vesztette a francia forradalom a guillotine. a legfiatalabb és a ermek Maximilian Franz (1756-1801) volt, aki a lelki pályára szánta magát. Kölni érsek és választófejedelem lett, Beethoven pártfogója.
19 éves korában, 1736. február 12-én, Mária Terézia és lotaringiai Franz Stephan házassága a Bécsi Ágoston-templomban történt. Három hónappal a házasságkötés után már terhes volt, és 20 éven belül 16 gyermeket szült. az elsőszülött lánya, Mária Erzsébet (1737-1740) már kisgyerekként meghalt. 1738-ban született a következő lánya, Maria Anna (1738-1789), aki nagyon hasonló volt az apjához az érdekeivel., Sajnos a mellkas rendellenessége miatt szenvedett, nem lehetett házas. Hátralévő éveit a Klagenfurti Elisabethinen-kolostorban töltötte. a harmadik gyermek, ismét Maria Karolina nevű lánya (született 1940) csecsemőként halt meg. a negyedik gyermek végül II. József (1741-1790) volt a trón első fia és régóta várt örököse. Az anyjával együtt uralkodott, majd 1780-ban bekövetkezett halála után a trónra lépett. Ő a legismertebb reformjairól. 1742-ben született az ötödik gyermek, Mária Krisztina, Mária Terézia kedvenc lánya, pontosan a ületésnapján., A sok gyermek közül egyedül ő választhatta meg a férjét, és feleségül vette szász-tescheni Albert herceget.
Mint mondta, a királynő uralkodását szolgálatnak tekintette. Munkáját alázattal és szorgalmasan végezte, elkötelezett katolikusként az irgalmasság és a méltányosság elvei vezérelték. Uralkodásának évtizedeit a politikai nagyvonalúság és az egyensúlyteremtő képesség jellemezte. A korszerűsítés melletti eltökéltségét a meggyőzés fáradságos és nehézkes módszerével juttatta érvényre, biztosítva ezzel a politikai sikerhez elengedhetetlenül szükséges támogatást. Schmidt Mária arról is szólt, Mária Terézia mindig az együttműködést kereste és alattvalói javát kívánta szolgálni. A római katolikus egyházra trónja támaszaként tekintett, célját és küldetését a keresztény erkölcsiségre alapozta. Mély vallásos hite szabta meg, mit tartott helyesnek és helytelennek, jónak és rossznak. Ugyanakkor a reformáció következtében teret nyert önálló, kritikus gondolkodást, a tudományok fejlődését és az egyén szerepének felértékelődését is tudomásul vette. Belátta, hogy a nemzeti érzés fontos tényezővé vált, a nemzeti kultúrák szerepe felértékelődött.
Ez a dokumentum lett a Pragmatica Sanctio, melyet az erdélyi, nagyszebeni országgyűlés 1722 márciusában, a pozsonyi pedig három hónappal később fogadott el, és az 1723/I-II. törvénycikkelyekkel léptetett gyakorlatba. Ezt követően a császár-király az európai hatalmakkal is elfogadtatta a szerződést, így 1740 októberében bekövetkező halála után legidősebb leánya, a 23 esztendős Mária Terézia örökölte összes országát. Egyetlen kivétel volt, a császári korona, melyet korábban nő sohasem viselt; a dinasztia azonban 1745-ben ezt is visszaszerezte, és a királynő férje, Lotharingiai Ferenc (ur. 1745-1765) tehette azt fejére. Ismeretes, hogy Károly halálát követően két hónappal mégis kirobbant a nyolcéves osztrák örökösödési háború, aminek tükrében a Pragmatica Sanctió törekvéseit gyakran kudarcként szokták értékelni. A valóságban ugyanakkor Mária Terézia öröklését minden lehetséges aspiráns elfogadta: egyedül Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726-1745) lépett fel – éppen a Pragmatica Sanctio alapján!
1741. június 25. Szerző: Tarján M. Tamás 1741. június 25-én koronázták Magyarország királynőjévé Habsburg Mária Teréziát (ur. 1740-1780), III. Károly (ur. 1711-1740) legidősebb leányát. Mária Terézia a második nő volt hazánk történetében, aki a Szent Koronát a maga jogán a fejére helyezhette, de míg Anjou Mária (ur. 1382-1395) öröklését tiszteletben tartották, a felvilágosult királynő hatalomátvétele egyáltalán nem volt akadálymentes. III. Károly egyetlen fia, Lipót János főherceg alig pár hónaposan, 1716 novemberében meghalt, így – először a Habsburg-ház történetében – hamarosan előállt az a helyzet, hogy a trón várományosa csakis nő lehetett. Az 1711-ben elhunyt Józsefnek (ur. 1705-1711) ugyanis csak leánygyermekei voltak, ahogy Károly felesége, Erzsébet Krisztina királyné is három hercegnőnek adott életet. Az uralkodó már Lipót János születése előtt, 1712-től foglalkozott a leányági örökösödés gondolatával, aminek lehetőségét először a horvát rendek ajánlották fel neki. Károly 1713-ban a bécsi Burgban összehívta teljes kormányzati apparátusát, és nyilvánosságra hozta előttük I. Lipót tíz évvel korábbi, titkos öröklési paktumát – eszerint akkor József az osztrák, Károly a spanyol birtokokra számíthatott, de a két birodalom egy kézben is egyesülhetett volna – majd kiegészíttette azt a nőági örökösödés lehetőségével.
Egy jó vendéglővel kevesebb: bezár a budai KisBíró. Ismét búcsút mondhatunk egy legendás budapesti – pontosabban budai – étteremnek. Bezár a Bíró Lajos, majd pedig fia, Bíró Dani budai étterme, a KisBíró. Egy hu gasztro es. A vendéglő bezárását több ok idézte elő: a koronavírus válságot csak tetézte a képzett vendéglátósok hiánya, valamint a gazdasági visszaesés is. Bár tavaly júliusban a külföldről hazatérő Bíró Dani még átvette a vendéglőt, megreformálta annak konyháját is, vasárnap este mégis elbúcsúztak vendégeiktől. A KisBíró bezárása abba a szomorú folyamatba illik, ami a koronavírus járvány óta sújtja a magyar vendéglátósokat. Jelenleg legalább ötvenezer ember hiányzik az ágazatból és eszük ágában sincs visszatérni a rendkívül megterhelő munkarendhez, versenyképtelen fizetésekért meg főleg nem.
2022. márc 3. 11:47 Túrós kivitortácska recept / Fotó: Balogh Tamás Egyszerű túrós krém, friss kivi és tökéletesen elkészített linzertészta. Kell ennél több egy munka utáni lazuláshoz? Túrós kivitortácska Hozzávalók 8 darabhoz A tésztához 20 dkg liszt 10 dkg vaj 5 dkg porcukor 1 tojássárgája 5 dkg natúr krémsajt A töltelékhez 1 citrom 1 tojás 25 dkg zsírosabb túró 1 ek. tejföl 5 ek. porcukor 2 keményebb húsú kivi Elkészítési idő 45 perc Elkészítés A lisztet a vajjal gyorsan összemorzsoljuk, hozzáadjuk a porcukrot, a tojássárgáját, a krémtúrót, és cipóvá gyúrjuk. Egy hu gasztro 2019. Lefóliázva hűtőben 1 órát pihentetjük. A töltelékhez a citromot alaposan megmossuk, héját lereszeljük, felének a levét kicsavarjuk. A tojást kettéválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. A túrót villával összetörjük, hozzáadjuk a tejfölt, a porcukrot, a tojássárgáját, a reszelt citromhéjat, a citromlevet, és a kemény habbá vert tojásfehérjével lazítjuk. A kivit meghámozzuk, felszeleteljük. A sütőt 180 °C-ra előmelegítjük. Az omlós tésztát 8 részre vágjuk, kigömbölygetjük, egyesével kilapítjuk, és kibélelünk vele 8 mélyedést a muffinformában.
Azt is elárulták, hogy a siker titka az összeszokott csapatban van. Egyes munkatársak már 10 éve, a legkésőbb érkező is 2 éve itt dolgozik. Mivel én nem voltam fültanúja a párbeszédeknek, vagy csak időnként, így ezekre a kérdésekre a sajtóhírek alapján válaszolok most. A szakács eredeti neve Burak Özdemir. Négy gyerekes családban jött a világra Hatayban, 1994-ben. Édesapja textilkereskedő, cégének neve Cinzaro. A cégnél sok külföldi vevő fordult meg, akik nem tudták kimondani ezt a szót, mindig cezene néven emlegették. A fiatal Burak, amikor maga is dolgozott Isztambulban, amiatt, hogy emlékeztesse magát honnan érkezett, azt kérte hívják cezene néven. Gasztro | egy.hu - 7. oldal. A főzés, az ételek iránti érdeklődését nagyapjától örökölte, akinek Hatayban egy kis kebabétterme volt, ő pedig gyermekkorában mindig mellette sürgött-forgott. Burak első, 6-7 asztallal működő kebabsütödéjét 2011-ben, Aksarayban nyitotta, és akkor döntött úgy, hogy a neve CZN Burak Medeniyetler Sofrası lesz. A néhány asztal később 10-20 asztalra nőtt, majd két új egységet nyitott Taksimban és Etilerben.
Szerző: | Közzétéve: 2022. 04. 01. 14:40 | Frissítve: 2022. 14:42 A | A Debrecen - A baleset a Vámospércsi úton történt. Megosztás Szalagkorlátnak ütközött egy autó péntek délután Debrecenben, a Vámospércsi úton. Információink szerint a balesetben egy személy sérült meg könnyebben. Címkék: baleset, Szalagkorlát, rendőrség