vígjáték, magyar, 2012. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A kor Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) a magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja, a magyar felvilágosodás korának legjelentősebb költője. Rövid életútja a hazai politika- és kultúrtörténet viharos, állandóan változó, sokféle igényű korára esik. II. József birodalmat egységesítő, polgárosító, s ezzel együtt a német nyelv használatát kötelezővé tevő törekvésével szemben megindul a hazai kultúra és nyelv védelme, ám a mikéntről ádázul vitáznak a szembenálló felek. A francia felvilágosodás egymásnak is ellentmondó eszméi szellemi izgalmat váltanak ki hazánkban is, de a forradalom gyakorlatát, majd Napóleon fölléptét csak a legradikálisabbak üdvözlik. Most alakulnak a kulturális élet szervezeti keretei, de önálló egzisztenciát az irodalom művelése még nem biztosít.
Középen pedig a világ világossága, az úr Krisztus fekszik. A betlehemállítás szokása 1223-ig vezethető vissza A betlehemállítás hagyománya idősebb a somogyi falunál: Vörs Árpád-kori település, nevét 1290 körül említették először a krónikák. A betlehemállítás szokása pedig 1223-ban az itáliai Greccio kicsiny városából indult, amikor Assisi Szent Ferenc egy barátjával berendezett egy barlangot jászollal, szalmával, szamárral és ökörrel, majd pásztorokat hívtak oda, hogy felelevenítsék Jézus születésének szent eseményeit. A krónikák szerint a zarándokok fáklyákkal érkeztek az eseményre és Szent Ferenc beszéde után olyan érzésük volt, mintha a jászolban fekvő kisded valóban megelevenedett volna. És a betlehem állítás szokása is útjára indult: örökéletű hagyománnyá lett. Csurgó iskolájában tanított Csokonai Vitéz Mihály Noha Vörs alacsony lélekszámú, mindössze 470 fős zsáktelepülés, a gyorsvonat mégsem hagyja szó nélkül: nem fut tovább azonnal, hanem meg is áll a településen, amely a Kis-Balaton természetvédelmi területéhez tartozik.
A Festetics György által alapított gimnázium épülete inkább kastélyra hasonlít, nem is iskolára, a könyvtár pedig múzeumra. Nem véletlenül: a könyvállomány egy része valódi ritkaság. Érdekes, hogy Csokonai Vitéz Mihálytól mindössze egyetlen, de annál nagyobb jelentőségű kéziratot őriznek itt: egy levelet, amelyben pedagógiai hitvallását írta le. A település könyvtára két különleges darabot is őriz Violáné Bakonyi Ibolya, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium könyvtárának könyvtárosa kiemelte, az 1992-es felmérés szerint Csurgót rangban, nagyságban és értékben az első tíz nagy múltú iskolai könyvtár közé sorolták. " Mindenképpen kiemelném a kézirat-tárunknak két különleges darabját: a graduálokat, a kálmáncahai és a csurgói graduált, amiket, mint nemzeti kincset, a magyar állam ingyen restaurált 1985-ben "– tette hozzá a könyvtáros. (A graduál protestáns szertartási énekeskönyv. A kálmáncsai graduál egy 1622–1626 között keletkezett kéziratos liturgikus énekeskönyv.
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÍNMŰVEI. MIKOR Csokonai Vitéz Mihály tudomást vett az első magyar világi színtársulat előadásairól, felébredt benne a vágy, hogy színdarabokat írjon. Mint debreceni diák 1793-ban felajánlotta szolgálatait a pesti színészeknek, de ezek nem törődtek ügybuzgóságával. Első eredeti darabját, a Tempefőit, húsz éves korában írta. (1793. ) Vígjátékának hőse a költészetből akar megélni, de csakhamar be kell látnia, hogy Magyarországon nem törődnek a költőkkel; csak gróf Fegyverneki leánya, Rozália, lelkesedik az irodalomért, bele is szeret a kóbor poétába. A színműíró a vígjáték hősét magáról mintázta, a többi szereplő rajzában sok vonást vett az életből. Az akkori magyar társadalom tipikus alakjait elég ügyesen állította olvasói elé; felvonultatta a régi nemesházak három közismert gavallérját: Tökkolopit, a kártyahőst, Koppóházyt, az ebbarát földesurat, báró Sertepertit, a magyarokat megvető főrangú uracsot; mindegyik nagy összegeket költ haszontalan mulatságokra, de a magyar irodalomról egyik sem akar tudni.
A falubeliek ezt nem bánták, sőt kifejezetten szerették a kissé zömök testalkatú, állandóan parázsló pipájú földesurat, aki egyes elmondások szerint az időseknek, a nehéz fizikai szolgálatot nem bíróknak is munkát és fizetséget adott.
LI. Az utólsó Szerentsétlenség. Z OKOGHAT még egy betűtskét Belőlem a' fájdalom? Ejthetek még egy könyűtskét Utánnad, szép Angyalom? Bús elmém rajtad tűnődik, Tsak kíván, sóhajt, gyötrődik – Édes fojtó képzetek! – Mind ez, a' mit tehetek. A' természet a' törvénnyel Szívemben ellenkezik, Most is szoptat a' reménnyel; 'S nem hiszi, hogy vétkezik. Lámpási a' Bőltsességnek Előttem hijába égnek; Nékik szunnyadozni kell, Mihelyt az egyet lehell. Óh mennyit vívok kínommal! Küszködésim melly nagyok! De, jaj, nem bírok magammal: Érzem, hogy beteg vagyok. Képződésim tüzeskednek, Roskadtt inaim tsüggednek. Hát olly bűn a' gyengeség, Hogy megverné azt az Ég? Velőt szívó lángjaimtól Fejem nehéz, zúg, szorúl; Benn rekedtt indúlatimtól Szívem dobog, mellyem fúl. Már nem tudok mást mit tenni, Tsak érezni és szenvedni. Lelkem, testem hóltbeteg. Menny, főld, kintsem, botsáss meg! Kínálkoztak ortzájáról A' fejlő rózsabimbók, Czúkorral folyt ajakáról Minden szó, és minden tsók, Annak a' főldi Kellemnek, Ki asszonya vólt szívemnek, Míg én, bóldog martalék, Lántza 's karja köztt valék.
Haragjában a követ felkapta, a kecskék után hajította, és a felkapott kő helyéről felszökkent egy forrás, ahonnan a Balaton ered. A kecskeköröm legendája nemcsak hazánkban, de külföldön is ismertté vált. A kecskekörmök - e számos változatban elterjedt monda szerint - egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai. A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, az aranyszőrű kecskéket őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról. A monda szerint a királyfi belehalt elutasított szerelmi bánatába, ezért a Tókirály megátkozta a lányt kecskenyájával együtt. A Tihanyi hegyek kigyulladtak, a Balaton vize hatalmas hullámokat csapott, a kecskéket elnyelte a víz, a lányt egy szikla zárta magába. A kevésbé romantikus lelkületűek persze továbbra is hihetik, hogy a balatoni kecskeköröm valójában a kiédesedő vízű pannóniai beltóban mintegy 5 millió éve élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése.
Amit tudni kell róla Nyertes Zsuzsa (Budapest, 1958. december 14. -) magyar színésznõ. 1983-ban végzett a Színmûvészeti Akadémián és azóta a Vidám Színpad tagja. Kabarétól a vígjátékon át a musicalig mindenben színvonalas alakításokat nyújt. Sokat szerepel a televízió mûsoraiban is. [origo] Hírmondó. Családi állapot: férjezett, lánya Zsuzsa 1993-ban született. Van egy szépségszalonja, rendszeresen ír verseke.. bővebb életrajz hirdetés Kiemelt vélemények Még senki nem véleményezte a sztárt. Legyél Te az első!
Sírig tartó szerelem vagy az örök bizonytalanság? Így fest Nyertes Zsuzsa lánya. Erre utalnak a leggyakoribb szerelmi álomképek egy párkapcsolatban A te combod formája is ilyen? Ilyen vagy az ágyban, és ez még nem minden A 19 éves lány autóbalesetben meghalt. Amit a mobiljában találtak az a rendőrséget is megrázta Churros palacsinta – zseniális ez a recept Nagy áprilisi szerelmi horoszkóp: a Kos szépen válik, a Bika életében váratlanul bukkan fel a szerelem, de a Szűz sivárnak érzi a házasságát Tudtad? Ez történik a testeddel, ha szex előtt édességet eszel Kiskegyed - AKCIÓK Megjelent a legújabb Kiskegyed Konyhája (X) Megjelent a Kiskegyed Extra Tavasz(X) Megjelent a Kiskegyed Konyhája legújabb különszáma: egyszerű, változatos, gyors fogások (X) FRISS HÍREK 20:05 19:37 19:05 18:53 18:33
Ilyenkor elmondom, hogy lehet, hogy van, aki meg tudná szólni őt negatívan, de olyan is, aki azt fogja mondani, hogy úristen de jól néz ki" - mesélte a szépséges Zsuzsó a kamerák előtt arról, hogyan látta el tanácsokkal édesanyját a dögös képek elkészültekor. Lapozz, cikkünk a következő oldalon folytatódik! Fotó: FEM3/Café