Szabó Regina Absztrakt Az arab–izraeli konfliktus, szűkebb nevén a palesztin–izraeli konfliktus – habár Izrael Állam hivatalosan csak 1948 óta létezik – már a 20. század elején elkezdődött, és azóta változó intenzitással folyik politikai, katonai és gazdasági síkon egyaránt. Az elmúlt hetven év alatt a probléma természete sokat változott: a zsidók és a palesztinok között kialakult területi vita, amely a Szentföldet övezi, mára olyan globális konfliktussá nőtte ki magát, amelynek szereplőjévé vált az egész nemzetközi közösség. A tanulmány a konfliktus történeti áttekintése mellett a palesztin népi ellenállás és az izraeli telepes politika alapvető jellemzőit ismerteti, valamint azok hatásait vizsgálja a két nép közötti megbékélés vonatkozásában. Kulcsszavak: palesztin–izraeli konfliktus izraeli telepespolitika palesztin népi ellenállás
2021. május 19. szerda 10:25 - Berlin Az Európai Unió "nagyon egységes" az izraeli-palesztin konfliktus elmélyülésének megítélése ügyében, ezt mutatja, hogy a 27 tagország közül 26 támogatta a közös álláspontot a külügyminiszterek tanácskozásán - nyilatkozott a német diplomácia vezetője szerdán. Heiko Maas a ZDF német országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozáson a 27 tagország közül 26 egyetértett abban, hogy "az a legfontosabb most, hogy elhallgassanak a fegyverek, és ne legyen több halálos áldozat". "Csupáncsak Magyarország látta ezt másként, ki tudja, miért" - tette hozzá a német külügyminiszter. Kiemelte: fontos, hogy az EU állást foglaljon az ügyben. Rámutatott, hogy az EU ugyanazt képviseli, mint mások, köztük az amerikai elnök. Mint mondta, "valójában mindenki" igyekszik rávenni mindkét felet, hogy legyen először tűzszünet, majd fegyvernyugvás. Ezután ki kell dolgozni egy tervet az izraeli-palesztin párbeszéd és a békefolyamat újraindítására.