1927-ben megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, Bűdszentmihályon. Törő Imre (1900-1993) A debreceni születésű orvos 1936-ban felismerte, hogy az embrionális borjúszívizom-kivonat regenerálja a miocardiumot, és növeli a szív teljesítõképességét. A készítményt nem sokkal utána a Richter gyár forgalomba hozta (Corhormon). Id. Magyar tudósok kalandjai on Apple Books. Dr. Béres József (1920-2006) A záhonyi születésű agrármérnök doktori címét általános élettanból és agrobiokémiából szerezte. Talajtani, analitikai, talajgenetikai, kórélettani, tápanyag-gazdálkodási kutatásokat végzett Kisvárdán. Úttörő módon felismerte a leromló talajban, a beteg növényekben és az állati termékekben általánosan tapasztalható mikroelem-hiány és számos betegség ok-okozati kapcsolatát. 1972-ben megalkotta a nyomelemeket komplex formában tartalmazó immunerősítő készítményét, a Béres Cseppet. 1989-ben megalapította a Béres Részvénytársaságot. 2002-ben Széchenyi-díjat kapott: az egészségügyi ellátásban fontos szerepet játszó infrastruktúra megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az egészségvédelemért, az immunrendszer megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkáságáért.
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13. ) magyar orvos, az "anyák megmentője". A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szt. Charles Simonyi (született Simonyi Károly) (Budapest, 1948. szeptember 10. ) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Ő volt az ISS eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója. Apja Simonyi Károly fizikus. (Budapest, Terézváros, 1898. február 11. Magyar hírességek :: Tudósok, feltalálók. – La Jolla, Kalifornia, USA, 1964. május 30. ) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük.
Richter Gedeon (1872-1944) Pesti gyógyszerész, laboratóriumában végzett kísérletei vezettek a modern hazai gyógyszeripar megteremtéséhez. 1901-tõl kísérletezett organoterápiás készítmények elõállításával állati szervekbõl. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt. 1911-ben elõállította a kalcium-acetil-szalicilátot, amely Kalmopyrin néven vált ismertté, mint láz- és gyulladáscsillapító. 1912-ben a hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósította, a Hyperol fertõtlenítõszer a gyár elsõ szintetikus készítménye volt. Kategória:Magyar női tudósok – Wikipédia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Az orvos, biokémikus 1928-ban a mellékvesébõl, majd 1932-ben a paradicsompaprikából is elõállította az aszkorbinsavat, és bebizonyította a biológiai oxidációban való jelentõségét. Eredményeiért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Kutatásai alapján megindult a C-vitamin üzemi gyártása. 1945 és 1947 között az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait. Kabay János (1896-1936) A Gyógynövénykísérleti Intézetben feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozták a morfin nyers máknövénybõl való elõállítását.
Szivárványhatás magyar kibocsátású emlékérmén most először jelenik meg. Az előlapon találhatóak a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: a 2000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2017 verési évszám, valamint a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikro méretű biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva. A hátlapot Irinyi János, az egyik legtehetségesebb magyar kémikus portréja díszíti. Fölötte olvasható az IRINYI JÁNOS felirat, mellette születési és halálozási éve (1817 – 1895). Ma leginkább Irinyi gyufával kapcsolatos tevékenysége él a köztudatban, hiszen ő szabadalmaztatta elsőként a zajtalan, robbanásmentes gyufát; pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője is volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is. Mint erősen hazafias érzelmű nemes ember részt vett a forradalmi mozgalmakban, a híres 12 pont szövegezése is az ő nevéhez fűződik. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcban aktív szerepet vállalt.
(1913. március 26., Budapest – 1996. szeptember 20., Varsó), a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az MTA tagja. A budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett. Elsősorban számelmélettel (ezen belül főleg elemi számelmélettel) és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűség-számítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott. Galambos Márton (Selmecbánya, 1820. április 15. – Pozsony, 1872. szeptember 16. ) állatorvos, orvos, honvédorvos, a magyarországi immunológiai kutatások egyik úttörője. Tanulmányai: Középiskolai tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban végezte, majd beiratkozott a pesti egyetem bölcsészeti karára. Itt 1842-ben szerzett oklevelet, majd tanulmányait az orvosi karon folytatta. (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6. – Pest, 1867. ) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. A svájci származású Ganz Ábrahám vasöntőmester 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari örlőhengereket.
Volt a Haibár-hágónál. Személyesen ismerte Mahatma Gandhit és Rabindranáth Tagorét, az indiai függetlenségi mozgalom szellemi vezetőit. Felkereste a hindu, a szikh és a mohamedán vallás indiai zarándokhelyeit, s bepillantást nyert India hétköznapjaiba. Helyszíni kutatásokat végzett, sikerült azonosítania Kőrösi Csoma Sándor hajdani útvonalát és a zanglai kolostorban lévő lakószobáját. 1928-ban Közép- és Dél-Indiát járta be. 1929-ben Ceylonban és Nyugat-Bengáliában töltött el hosszabb időt. 1956-57-ben az indiai kormány meghívására járt ott tanulmányúton.