Nagy Katalin – a porosz hercegnő, aki cárnő akart lenni A hercegnő születése A legnagyobb orosz cárnő, Nagy Katalin, 1729. május 2-án született Anhalt-Zerbst Sophie hercegnőként. Anyja jó partit akart neki, ezért francia nevelőnője és néhány házitanítója megtanította az akkortájt divatos francia etikettre és a francia nyelvre is. Távoli orosz felmenőkkel rendelkezett, így II. Frigyes porosz király és Lestocq gróf elhatározta, hogy a leendő III. Péter cár felesége lesz. Még az anyja is meglepődött, hogy terv milyen jól működött. A tízéves kislány és az akkor tizenegy éves orosz trónörökös valóban megismerkedhetett, hiszen hamar bekerültek az udvarhoz. Péter megszállottan játszott a játékkatonáival és sápadt, beteges fiú volt – nem igazán nyerte el a kislány tetszését. Aki birodalommá tette Oroszországot – II. Nagy Katalin cárnő – Színes Bulvár Lap. Ő sem volt klasszikus szépség, de mégis rendkívül vonzó jelenség volt, görögös orrával és nagy, intelligens szemeivel. Dús, sötét haját pedig divatosan hordta. A lány anyját hamarosan eltanácsolták az udvartól, de a kislány mégis maradhatott, főként mert okosan viselkedett.
1676 -ban háborúra kelt Ukrajna birtoklása ügyén az Oszmán Birodalommal. 1681-ben Fjodor Bahcsiszerájban békét kötött a törökökkel, lezárva ezzel az 1676 óta tartó törökök elleni háborút. Török kézen maradt Podólia, viszont cserébe elismerték, hogy az oroszok jogosultak Kijevre. A cár hadseregreformjának vezetője Vaszilij Vasziljevics Golicin herceg volt. Iii péter orosz cár car parking. " … Az ellenség új keletű fortélya miatt kénytelenek vagyunk felülvizsgálni és átszervezni hadseregünket, hogy háború esetére az ellenséggel szemben megbízhatóbb védekező módszerekről és menedékről gondoskodjunk. " [2] 1682 januárjában a bojárok és a főpapság gyűlése közös elhatározással a kiváltságrendszer, vagyis a mesztnyicsesztvo rendszer eltörlése mellett szavazott, így nem nemes származásúak is lehettek vezető beosztásban. A cár uralkodása alatt változtatták meg a tolvajok büntetését is: Szibériába küldték őket ahelyett, hogy levágták volna a végtagjaikat. 1680 -ban a cár utasítására elkezdték a földbirtokok összeírását. A munka Fjodor halála után is folytatódott, 1686 -ban fejeződött be.
Péter orosz cár és Július 9. · Többet látni » Június 28. Névnapok: Levente, Irén, Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar. Péter orosz cár és Június 28. · Többet látni » Jemeljan Ivanovics Pugacsov Pugacsov börtönben Jemeljan Ivanovics Pugacsov (oroszul Емельян Иванович Пугачёв; 1742, Zimovejszkaja; 1775. III. Péter orosz cár - Uniópédia. január 21. Moszkva) doni kozák, a róla elnevezett parasztfelkelés vezetője. Péter orosz cár és Jemeljan Ivanovics Pugacsov · Többet látni » Kiel Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa. Péter orosz cár és Kiel · Többet látni » Német-római Birodalom A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A házaspárnak 1754 -ben fia született, akit a Pál névre kereszteltek, azonban felmerült a gyanú, hogy a gyermek apja nem Péter, hanem Katalin egyik szeretője. Később ezt a gyanút maga Katalin is lebegtette, valószínűleg azért, hogy így üsse el fiát az orosz tróntól. Tény azonban, hogy Pál nagyon hasonlított Péterre, nemcsak külsőleg, de belsőleg is: örökölte édesapja odaadását és rajongását a katonaság iránt. A gyermeket Erzsébet cárnő elszakította a szüleitől, és maga vette kézbe a nevelését. Katalin szeretőket tartott, többek között Grigorij Orlovot, akinek révén megszerezte magának a tisztikar támogatását. Péter nem próbált közeledni a feleségéhez; ő is szeretőket tartott. A legismertebb közülük Jelizaveta Voronkova. Iii péter orosz cár car insurance. Sokak szerint Katalin valamennyi gyermeke a szeretőitől van, mivel a cárnő is erről ír emlékirataiban, pontosabban saját politikai érdekében lebegteti, kitől is született a trónörökös, Pál cárevics. A történészek azonban nem minden gyereket tartanak balkézről születetnek, valószínű, hogy Péter és Katalin egy-egy alkalommal folytatott nemi életet, különösen Péter kívánságára, aminek Katalin eleget tett, a látszat érdekében, noha férjét nem szerette, mert nem volt olyan jóképű mint szeretői.
Nagy Katalin cárnő 1762. július 9-én az egyik jó ismerősét a cár őrizetbe vetette, ő pedig levonult az egyik orosz ezredhez, s a védtelen nőt alakítva rávette őket, hogy mentsék meg a férjétől. Miután velük mindent megbeszélt, a szegény, védtelen nő átment egy másik laktanyába, ahol már egy sereg lelkész várta, hogy az Orosz Birodalom uralkodójává tegye. A cár trónralépése után így alig fél évvel a hadsereg július 13-14-én fellázadt és Katalint kiáltotta ki uralkodónak. Márki-Zay Péter is leadta szavazatát. A nem túl okos Péter, Jekatyerina Daskova szerint boldognak tűnt, hogy megszabadult a tróntól, ugyanakkor pár nappal később tisztázatlan körülmények között elhunyt. A hivatalos boncolás súlyos kólikát és agyvérzést állapított meg. A nem hivatalos információk alapján egy Alekszej Orlov nevű udvaronc ölte meg egy verekedés során véletlenül, aki a cárnő egyik szeretőjének a testvére volt. Katalin követte a férjét a trónon, s bár valójában csak régens lett volna fia, I. Pál kiskorúsága alatt, de végül 34 éven keresztül uralkodott.
A leendő Nagy Katalin cárnő 1729. május 2-án látta meg a napvilágot. Apja, Keresztény Ágost porosz tábornok, Anhalt-Zerbst tartomány hercege és Stettin kormányzója volt. Innen ered a lány eredeti neve, Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst. Sophie hercegnő sosem volt buta lány, de meglehetősen szemtelen, undok és manipulatív tudott lenni. Kiskorában egy kovács csinálta meg a hercegnő fűzőjét, olyan súlyos gerincferdülésben szenvedett. Az akkori uralkodó, II. (Nagy) Frigyes porosz király saját diplomáciai céljaira használta fel a szép hercegnőt, és eljegyeztette az orosz cárnő, Erzsébet unokaöccsével, Péterrel. Sophie már az előtt elkezdett oroszul tanulni, felvette az ortodox vallást, és nevét Jekatyerina Alekszejevna Romanovára, azaz Katalinra változtatta. Iii péter orosz cár car seat. Mivel az uralkodónőnek nem született gyermeke, az unokaöcs volt a trónörökös, így Sophie hercegnőnek biztosítva volt az uralkodónéi rang. III. Pétert senki sem kedvelte, még maga Erzsébet sem. A cár német földről származott, ebből eredően erősen poroszbarát volt, az orosz népet pedig megvetette.
Péter orosz cár és Dánia · Többet látni » December 25. Karácsony; a keresztény világban Jézus születésének ünnepe. Péter orosz cár és December 25. · Többet látni » Erzsébet orosz cárnő I. Péter orosz cár és Erzsébet orosz cárnő · Többet látni » Február 21. Névnapok: Eleonóra + Adolf, Bódog, Germán, Györe, György, Györk, Györke, Lenóra, Leona, Leonóra, Nóra, Patony, Péter, Pető, Zakariás, Zelmira. Péter orosz cár és Február 21. · Többet látni » Fekete himlő Fertőzött fiú Jenner kézirata a vakcinázásról A túlélők gyakran megvakultak. Kölcsey Ferenc A fekete himlő – régen egyszerűen himlő, latinul variola vagy variola vera – rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség, amelyet a Poxvirus variolae vírus okoz. Péter orosz cár és Fekete himlő · Többet látni » I. Pál orosz cár I. Péter orosz cár és I. Pál orosz cár · Többet látni » II. Frigyes porosz király II. Péter orosz cár és II. Frigyes porosz király · Többet látni » II. Katalin orosz cárnő II. Katalin orosz cárnő · Többet látni » Január 5.