Sétánk tengelyét a növényvilág törpéi és óriásai alkották – a ma már sokszor alig derékig érő páfrányok, és az égig törekvő fenyők. De ennél sokkalta több réteggel bírt az esemény: világkörüli útra indultunk, és még Földünk múltjába is bepillantást nyerhettünk. A hízókák a húsevő növények közé tartoznak. Az üvegházakban trópusi fülledtség szökött bőrünk pórusaiba. Az egymás felé hajló növények a zöld ezernyi árnyalatát vonultatták fel előttünk, szemeink megpihenhettek légies leveleiken. Legtöbbjükhöz nem volt szabad hozzáérnünk, ám az üvegkupola alatt helyet kapott egy növénysimogató asztalka is, ahol rücsköstől a selymesig mindenféle felületű növénykét tapinthattunk meg. Az aloe vera gyógyhatása már az ókorban ismert volt. Közelebbi ismeretségbe kerülhettünk a páfrányokkal, melyek egykoron hatalmasak voltak. Arról is szó esett, hogy a magyar nyelv mennyire találó elnevezésekkel illeti a növényeket: például a sarlós babérpáfrány leveleinek hajlása egy sarlóra emlékeztethette az elkeresztelőjét.
A faesztergáláshoz kétféle anyagminőségű esztergakéseket szoktunk használni. Az egyik a gyorsacél esztergakés, amellyel nagyon szép sima felületet lehet készíteni, de elég hamar elkopik az éle és emiatt sűrűbben kell élezni. A másik fajta a cserelapkás esztergakés, amelynek sokkal tartósabb az éle, de csak új lapkákkal lehet szép sima felületet készíteni. Ezt váltólapkás esztergakés néven is szokták hívni. A cserelapkás kések lapkái elforgathatóak, ha elkopott az él egy pozícióban, általában 3-4 alkalommal a lapkaforma, ami meghatározza ezt. Egy 4 élű négyszögletes lapkát 4 alkalommal, míg a 3 élű háromszög alakú lapkát 3 alkalommal a kerek lapkát pedig 3-4 alkalommal lehet elfordítani. A cserelapkák sokkal keményebb és kopásálló anyagból készülnek, mint a gyorsacél kések így sokszorosa az élettartalma, mint a gyorsacél késnek. Sajnos Magyarországon nagyon nehéz beszerezni egy cserelapkás esztergakés készletet és annak ára is igencsak magas. Ha a szükséges lapkákat be tudjuk szerezni egyesével is akkor gazdaságosabb házilag elkészíteni a cserelapkás esztergakés készletünket.
Sétánkat a szabad ég alatt folytattuk tovább. A nyitvatermők – azaz a különböző fenyőfajok – nem alkotnak túl népes családot. Mindössze kétszázan vannak, míg a például a spórákkal szaporodó harasztok közé nagyjából 12 ezer faj tartozik. Viszont hiába vannak kevesen, hatalmasra nőnek: a mamutfenyők között akadnak akkorák, mint három egymás tetejére állított tízemeletes ház. A sétánkat egy bambuszerdőn keresztülhaladva zártuk, átmelegedve a napsugaraktól és a kellemes élményektől. Utunk végeztével az iránt érdeklődtem Kiss Noéminél, hogy milyen programokat ajánlana egyetemista látogatóiknak: – Minden hónapban vannak tematikus vezetett túráink, ezeket igyekszünk úgy megszervezni, hogy a témák között ne legyen nagy átfedés, mindig tudjunk valami újat mutatni. Április másodikán indul a cseresznyevirágzás ünnepe, ez az esemény két hétvégét ölel majd fel, ez idő alatt rengeteg olyan program lesz a kertben, ami a távol-keleti szigetország kultúrájához kapcsolódik, például harcműveszti bemutatók vagy koncertek.
Kérlek támogasd a Hobbiasztalos blogot a Patreonon keresztül. Kiemelt támogatónk az OnlineBiznisz
Ez idő alatt szabadon lehet piknikezni a kert teljes területén a virágba borult japán cseresznyefák alatt. A Füvészkert számos fenyőfajnak is otthont ad. Úgy érzem, füvészkerti látogatásom során rengeteg tudással gazdagodtam, az élővilág sokszínűsége és egyszerűsége elámított és nyugalomba ringatta a lelkemet, valódi évszakkezdő feltöltődés volt a zöldben töltött néhány óra, mindenkinek meleg szívvel ajánlom a kikapcsolódás ezen formáját! Kiemelt kép: Füvészkertért Alapítvány Képek: Zahuczki Dorottya
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.