Felhívjuk tisztelt mozilátogatóink figyelmét, hogy jegypénztárainkban kizárólag érvényes diákigazolvány, pedagógus igazolvány, fogyatékos igazolvány és nyugdíjas igazolvány érvényesítésével tudunk kedvezményes jegyet kiadni! A lefoglalt jegyeket az előadás kezdete előtt minimum 30 perccel (kivéve, napi első előadások esetén 15 perccel) szíveskedjenek átvenni! A mozi fenntartja a jogot, hogy az időben át nem vett foglalásokat törölje. Megértésüket köszönjük! Cinema City Westend - 14 termes multiplex mozi jegyárai: Típus 2D Digitális 3D Teljes árú jegy 1. 590 Ft 1. 990 Ft (szemüveg nélkül: 1. 790 Ft) Diák-, gyerek-, nyugdíjas-, pedagógus-, fogyatékkal élő jegy 1. 190 Ft 1. 590 Ft (szemüveg nélkül: 1. 390 Ft) Családi jegy (2 felnőtt + 2 gyerek / 1 felnőtt + 3 gyerek) 4. 400 Ft nincs Kedvezményes szerda (csak normál előadásokra) 1. 190 Ft nincs Cinema City Westend - 4DX mozi jegyárai: Típus 2D 3D Teljes árú jegy 2. Anyák napi ajándék, Nőnapi meglepetés, vagy egyszerűen csak egy jó ötlet ha különleges vagy érdekes programra akarsz a családdal vagy a pároddal menni.
Junior jegy 16 éves korig minden igazolvány nélkül váltható. Junior jegy nem váltható 16, 18 és magasabb korhatár-besorolású filmekre. Szenior jegy 65 év felett hivatalos, személyazonosításra alkalmas okmánnyal váltható. Fogyatékkal élőknek szóló jegy érvényes SINOSZ, ÉFOÉSZ, MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE (eredeti, érvényes) igazolvánnyal váltható. Csoportos jegyárainkról érdeklődj a Call Center telefonszámán! Nézd meg az aktuális moziműsort! Vedd meg a jegyed akár online, vagy foglalj, és látogass el a Cinema City Alleeba! Moziműsor A filmek előtt reklámokat és előzeteseket vetítünk. A Cinema City Allee a műsorváltozás jogát fenntartja!
Ugyanis hiába ugyanarról a filmről, ugyanarról a moziláncról és időpontról van szó, az ország különböző pontjain eltérő árakat kell fizetni a jegyért. Ez a különbség akár 500 forint is lehet mozijegyenként. Az összehasonlításhoz normál, 2D-s jegyárakat és a szombat esti vetítéseket vettük alapul. Internetes vásárlás esetén a jegyárakon felül további 60 forint kényelmi díjjal kell számolni, ez az összeg minden mozi esetében ugyanannyi. Az adatok alapján szembetűnő, hogy a legdrágábban Budapesten mozizhatunk: a Cinema City mindegyik fővárosi mozijában azonos áron tudunk elmenni szórakozni. Ugyanakkor ha a vidéki jegyárakat megnézzük, nagy különbségeket láthatunk. A legdrágább vidéki város Győr lett, ahol 1730 forintért ülhetünk be szombat este egy sima 2D-s mozifilmre. Szintén kiemelkedő áron adják a jegyeket Nyíregyházán, Sopronban és Veszprémben, ahol 1620 forintért tudunk elmenni kikapcsolódni. A legjobban azok járnak, akik a Fejér megyei megyeszékhelyen szeretnének mozizni, ugyanis Székesfehérváron 1350 forintba kerül egy felnőtt normál mozijegy, ami pontosan 500 forinttal olcsóbb a fővárosi áraktól.
Nem volt mindig ilyen drága a mozijegy: 1996-ban a mai árak nagyjából tizedéért lehetett mozizni, vagyis 182 forintba került egy átlagos belépő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tíz évvel később már közel 600 forintot kértek egy jegyért, majd évi 8-9 százalékos áremelkedés volt egészen 2012-ig. Ebben az évben aztán közel 60 százalékkal drágult a jegyár: 768 forintról ugrott 1310 forintra. 2018-ban pedig már 1560 forintért adtak egy átlagos szombat esti mozijegyet. A portál úgy véli, hogy a drasztikus áremelkedésben szerepet játszott, hogy nem sokkal korábban alakult át teljesen a magyar piac. A legtöbb magyar plázamozit üzemeltető izraeli cégóriás azután került szinte monopolhelyzetbe itthon, hogy 2011-ben felvásárolta legnagyobb hazai konkurensét, a Palace Cinemas Magyarország Kft. -t. A Cinema City ma Budapesten öt, a fővároson kívül pedig további tizenhárom mozit üzemeltet az országban, és hálózatához tartozik az egyetlen hazai IMAX moziterem is - ez az Arena Mallban (egykori Aréna Plaza) működik.
Mint modta, régebben nem igen volt más lehetőség a szórakozásra, kedvező áron értékesítették a jegyeket, vidéken pedig szinte minden településen volt mozi. A rendszerváltás után számos mozi önkormányzati tulajdonba került, majd ezeket bezárták és értékesítették az ingatlanokat. Ezáltal rendkívül lecsökkent a mozik száma: míg 1970-ben még közel 4 ezer moziterem működött az országban 600 ezer moziszékkel, addig 2016-ben már csak 355 moziterem működött összesen 63 ezer hellyel. De nem csak a moziszékek száma változott drasztikusan, hanem a mozijegy ára is. A KSH adataiból kitűnik, hogy a mozi ára évről-évre következetesen nő. Míg 1996-ban még 182 forintért lehetett venni egy mozijegyet átlagosan, tíz évvel később, 2006-ban már közel 600 forintba került egy jegy. 2011 előtt évente átlagosan 8-9 százalékkal növekedett a mozijegy ára, 2012-ben azonban közel 60 százalékos áremelkedés zajlott le, ugyanis a 768 forintról 1310 forintra emelkedett a mozijegy ára. Tavaly már 1560 forint volt átlagosan egy szombat esti mozijegy.
Úgy tűnik, a streamszolgáltatások elterjedésével a mozinak még nem áldozott le, ugyanis a nagy zuhanás után az elmúlt években ismét egyre több magyar foglal helyet a moziszékekben. A KSH 1960 óta gyűjt arról adatokat a jegyeladásokról, közel 60 éve még összesen 140 millió jegyet adtak el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy magyar átlagosan 14-szer ment el moziba évente. Ez a szám a 90-es évek elejére már a tizedére csökkent, 2014-ben pedig már 10 millió alá ment a mozilátogatások száma. Úgy tűnik, ennek a nagymértékű csökkenésnek vége, ugyanis az elmúlt években ismét egyre több magyar látogatatott el a mozikba, 2016 óta már minden évben ismét 14 millió fölé kúszott a mozilátogatások száma. Hogyan tudott ennyire kikopni a mindennapokból a mozizás, és miért szorult vissza ennyire? Ennek több oka is van. Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára elárulta a G7-nek, hogy viszonylag egyszerű oka van a hanyatlásnak: míg 1965-ben csupán minden tizenkettedik emberre jutott egy tv, tavaly már a háztartások több mint 90 százaléka rendelkezett tv-előfizetéssel.