A bányáknál néhol lépcsősorokat kell leküzdenünk. A túra leírása A Nógrád Geopark modern látogatóközpontja mellől indulunk, érdemes benézni az épületbe is, büfé, ajándékbolt és kiállítás várja a kirándulókat, a tisztáson pedig pihenőhelyeket, játszóteret találunk. A széles földúton a S és a P+ jelzéseken megyünk északi irányba, már itt feltűnnek a Zöld T jelek, melyek az Eresztvényi Kőbányák geológiai tanösvény útvonalát jelzik, amit mi is követünk. Pár méter után a tanösvény jobbra ágazik le a széles útról, és egy kis lápos tó mellett visz mérsékelt emelkedővel az erdőbe. Házak közé érünk, majd az út végénél jobbra kanyarodunk, ismét beérünk a fák közé, ösvényünk meredek hegyoldal oldalában halad, a környékre oly jellemző nagy bazaltmezőt keresztezünk, majd egy ponton szép kilátás nyílik a Karancs felé. Gyalogtúrán az eresztvényi kőbányákhoz és Salgó várához - Körkép.sk. Szélesebb útba csatlakozunk, és hamarosan kiérünk a Nagy-bánya udvarának felső pereméhez. A pihenőhely és az információs tábla mellől nagyszerű kilátás nyílik a lent fekvő bánya udvarára és falaira.
A bányászok a munka után így hamar nyugovóra tudtak térni, hiszen ezek a házak nem estek messze a munkahelyüktől, amelyben esténként a petróleumlámpa fénye mellett beszélgethettek. Közép-bánya A Mária-bányától elindulva alig egy kilométert teszünk meg, és elérkezünk a Közép-Bányához, aminek a medrét egy gyönyörű szép tó is tarkítja. A tó kiterjedése sokkal nagyobb, mint amennyit mutat magából, hiszen meglehetősen mély, és hosszan benyúlik a kőzetréteg alá. Amint látható, a turistaút egy falépcsőn keresztül felvisz a bánya peremére minket, ahol gyönyörködhetünk a tó szépségében. A tó egyik érdekessége, hogy megtalálható a vizében az édesvízi medúza is. A vidék vulkanikus történelmének gazdagságát az is bizonyítja, hogy itt található meg Európa legnagyobb egybefüggő bazalt fennsíkja is, a Medves-fennsík. Kis-bánya A tanösvény következő pontja a Kis-bánya, de előtte még a turistaúton belebotlunk egy elhagyatott bányalejáratba. Kezdőoldal. A Kis-bánya valójában nem is olyan kicsi. Több, nagyobb kúpokat is találhatunk itt, amit a bányászat melléktermékeként, mint fel nem használható kőzetből halmoztak fel.
Az apró élőlények az emberre veszélytelenek. Nem köztudott, de az édesvízi medúza, bár nem őshonos Európában, Magyarországon is megtalálható. A mindössze néhány centis, átlátszó, lüktető mozgású, medúza formájú élőlények a tiszta vizeket kedvelik, általában tiszta vizű kavicsbánya tavakban, esetleg folyók holtágában tűnnek fel. Ezúttal Komka Péter, az MTI fotóriportere örökített meg néhány példányt a salgótarjáni Középbánya-tóban. MTI/Komka Péter A néhány centiméteres, átlátszó, emberre ártalmatlan állatok a magasabb vízhőmérséklet, valamint a jó vízminőség miatt jelentek meg a tóban. Eresztvényi kőbányák tanösvény – karancs-medves.info. Az édesvízi medúzák valamikor az 1920-as évek elején Délkelet-Ázsiából kerültek Európába. Bár csalánsejtekkel rendelkeznek, veszélyt az emberre egyáltalán nem jelentenek. Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Az itt lévő térképpel ellátott tájékoztató táblák rendkívül részletesek és beszédesek is. Sok mindent mesélnek a helyről, mintha csak egy idegenvezető lenne mellettünk. Az Új-bánya után az idefelé tartó úton már elhagyhatjuk a tanösvényt, és a szekérúton a műút irányába fordulunk, ahonnan 5-10 perc alatt leérhetünk, és könnyedén lefelé haladva visszaérhetünk az eresztvényi Geoparki látogatóközpontba, ahonnan a túránkat is kezdtük.
Beérünk a bánya gigantikus falakkal keretezett udvarába, és kissé tovább haladva, utunk tán legszebb pontja, a Középbánya-tó víztükre csillog a függőleges sziklafalak közt. Hosszú lépcsősoron jutunk fel a bánya peremére, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a lent fekvő festői bányatóra. Pár lépés után a tanösvény kivezet a széles kocsiútra, melyen most visszafelé, jobbra kanyarodunk, de néhány méter után élesen balra térünk le róla. Újabb bánya, a Kis-bánya következik, udvarából balra fordulva, egy nagy sziklakúp mellett kapaszkodunk ki, a zöld T jelzésű tanösvény később egy széles kocsiutat ér el, azon balra fordulva ismét elérjük a kerékpárutat, egyenesen megyünk tovább. Közép bánya tó to russian. Pár perc múlva a tanösvény jobbra tér le az útról, és utunk utolsó kőbányája, az Új-bánya következik. Végigmegyünk a hosszúkás bányaudvar alján, majd a túlsó végén mászunk fel a szélére a köves ösvényen. A tanösvény később elágazáshoz ér, balra fordul, elmegy az István-táró légaknája és egy kopjafa mellett, majd kibukkan egy keresztező, széles kocsiúton, ahol gyakorlatilag véget is ér a tanösvény.
Szinte az orrunk előtt, karnyújtásnyira emelkedik a határ túloldalán rekedt 660 méter magas Sátoros, előterében az innen gyerekjátéknak tűnő somoskői várral, mögöttük, a távolból a 727 méter magas " palóc Olimposz ", a Karancs hatalmas tömbje integet felénk. 6 / 66 Somoskő vára, immár a Medves-fennsíkról Fotó: Konfár Tibor Nem bírunk betelni az élménnyel, le is ülünk picit a kellemes tavaszias langymelegben, és csak csodáljuk a tájat. Közép bánya tó to word. Rövid pihenőnket dél felől a Salgó vára, északi irányból pedig a Medves-fennsíkot kialakító egykori bazaltvulkán mára már erősen lepusztult főkürtője, a Medves magosa vigyázza. A rövidke pikniket követően a medvesi zöld jelzésen indultunk tovább a ligetes erdők borította fennsíkon, majd egy jelzetlen útra fordulva, gyönyörű tájakon sétálva értük el a kőbányákat felkereső tanösvény zöld T betűvel jelzett útvonalát. Tengerszem a bazaltfennsíkon: a Tavas-bánya Széles szekérúton, a tanösvény jelzésén alig tíz perc gyaloglás után egy girbegurba rönkökből készült fa lépcsősor és egy "Tavas-bánya" feliratú kis tábla hívogat jobbról, amely a bánya felső peremén kialakított kilátóponthoz vezet.
A Medves fennsíkon vezet keresztül a Duna és Tisza közötti vízválasztó vonala. Praklfalvi Péter, geológus. Felvétel: Puntigán József. Egy gyönyörű bükkös erdőn keresztül haladva került a túrázók látóterébe a Salgói vár, amely a Medves fennsík 625 m magas csúcsán épült fel a 13. században. Építése a Kacsics nemzetség Illés ágához kötődik. Egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven említik. Teljes kiépítésére 1500 került sor. Bükk erdő. Felvétel: Puntigán József. Az évszázadok során birtokolta a Szécsényi család, Csák Máté, a cseh husziták, rövid ideig Balassi Bálint tulajdonában is volt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. Felszabadítása után fokozatosan elhagyatott lett, lepusztult. 1938-ban turisztikai célokkal részben felújították, de csak az 1980-as években megkezdett, lényegében máig tartó régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől. Ma közkedvelt kiránduló hely. Háttérben Salgó vára. Felvétel: Puntigán József. A várba vezető útvonal legigényesebb szakasza a vár alatti lejtő, melynek meredeksége eléri a 40 fokot.