(Hozzáférés: 2016. október 28. ) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Diary for My Mother and Father című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés]: Napló apámnak, anyámnak (magyar nyelven). ): Napló apámnak, anyámnak (magyar nyelven). ) m v sz Mészáros Márta filmjei 1960-as évek Eltávozott nap (1968) Holdudvar (1969) 1970-es évek Szép lányok, ne sírjatok! (1970) Szabad lélegzet (1973) Örökbefogadás (1975) Kilenc hónap (1976) Ők ketten (1977) Olyan mint otthon (1978) Útközben (1979) 1980-as évek Örökség (1980) Anna (1981) Délibábok országa (1983) Napló gyermekeimnek (1984) Napló szerelmeimnek (1987) Bye bye chaperon rouge (1989) 1990-es évek Napló apámnak, anyámnak (1990) A magzat (1994) A hetedik szoba (1996) A szerencse lányai (1999) 2000-es évek Kisvilma – Az utolsó napló (2000) A temetetlen halott (2004) Utolsó jelentés Annáról (2009) 2010-es évek Aurora Borealis – Északi fény (2017)
Napló apámnak, anyámnak 1990-es magyar film Rendező Mészáros Márta Producer Hanák Gábor Műfaj filmdráma életrajzi film Forgatókönyvíró Mészáros Márta Pataki Éva Főszerepben Czinkóczi Zsuzsa Jan Nowiczki Zene Döme Zsolt Operatőr Jancsó Nyika Vágó Kármentő Éva Hangmérnök Sipos István Jelmeztervező Kemenes Fanni Díszlettervező Pataki Éva Gyártásvezető Szohár Ferenc Gyártás Gyártó Budapest Filmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 1 óra 59 perc Forgalmazás Bemutató 1990. június 21. 1994. november 17. Díj(ak) Viareggio EuropaCinema ( 1990) Korhatár Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Kronológia Előző Napló szerelmeimnek További információk IMDb A Napló apámnak, anyámnak 1990 -ben bemutatott színes, magyar filmdráma, Mészáros Márta rendezésében. A Napló-trilógia utolsó része. Történet [ szerkesztés] Julit Moszkvában éri az 1956-os forradalom híre. Ott tanult. Szülei kinn éltek (Apja a személyi kultusz áldozata). János itthon tevőleg/aktívan vesz részt az eseményekben. Magda elvtársai elmenekülnek.
Kidisszidál és visszadisszidál az apa-arcú Jánossal, kúszik a bozótban a határőrök géppuskaropogásának fényében. A filmhíradósok emelvényéről szemléli a "második szabad" május elsejei felvonulást '57-ben, majd szemtanúja János letartóztatásának, tárgyalásai komédiájának, és a 301-es parcellánál megbotozzák a lovasrendőrök, amikor, életében másodszor egy kivégzett apa nyomait kutatja. Pár napos késéssel, de Juli végigfotózza az 1956–58-as korszak valamennyi fontos eseményét, és mégis kívülreked a történelmen. Mészáros Márta nem az ő felvételeit ragasztotta bele filmes Napló jába. És ezért a Napló apámnak, anyámnak olyan, nem több és nem kevesebb, mint egy becsületes önhibáján kívül megkésett korszakleltár. Korrekt. Tényszerű. Zavartan téblábolunk az 1956-os szilveszteri mulatságon, melyre a trilógia csaknem valamennyi élő szereplője hivatalos: forradalmár és ellenforradalmár, még a pufajkások is becsöngetnek, felkelő és ávós, csendes szemlélő és gulágból szabadult barát, volt párttitkár és hortobágyi gyapotszüretelő, szerelmek, gyermekek, megidézett apák és anyák.