Most akkor lőttek az "emberszabású" újságíróknak? Egyre fontosabb szerep jut tehát a gyorsan tanuló gépeknek a tartalomgyártás területén is, sőt megjelentek azok a "robotok", melyek akár már egy cikket is képesek önállóan megírni. Vannak például olyan sablonszerű szerkesztőségi tartalmak – a sporteredményekkel vagy a napi tőzsdei hírekkel foglalkozó írások –, melyek nem igényelnek emberi kreativitást, így az adatok, számok, statisztikák betáplálása után az algoritmus dolgozik tovább – a kész cikket pedig csak korrektúrára kell küldeni a publikálás előtt. Felmerül tehát a kérdés, ami minden iparágat foglalkoztat, melyben megjelenik a mesterséges intelligencia: mi lesz így a "humán" újságírókkal? Nos, attól egyelőre biztosan nem kell tartani, hogy a gépek elveszik a munkájuk, ugyanis számos olyan műfaj van az oknyomozó cikkektől kezdve az érzelmes blogbejegyzésekig, melyeket az ML eszközeivel nem lehet előállítani. A big datától a gépi tanulásig - a mesterséges intelligencia jövője - Jövő Gyára. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy az algoritmusokat is emberek alkotják, az ő ismereteik, logikájuk, elméjük működését követi a mesterséges intelligencia is.
Ezek a szerkezetek azonban még meglehetősen kezdetleges intelligenciával rendelkeznek, hiszen legtöbbjük "gondolkodása" még meg sem közelíti, vagy leginkább fényévekre van az emberi szintű gondolkodástól. IoT Zóna - közszolgáltatás - A mesterséges intelligencia az adatfeldolgozás jövője. A kutatók természetesen az ilyen irányú fejlesztéseket sem nézik le, de legtöbben azért tisztában vannak azzal, hogy az ilyen szerkezetek manapság még leginkább játékoknak és méregdrága érdekességeknek számítanak, valós használati értékük nem sok van. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos komolyabb fejlesztések a biotechnológiához és a nanotechnológiához kötődnek, ugyanis a bizonyos szintű mesterséges intelligenciával rendelkező molekuláris méretű számítógépeknek a jövőben sokkal nagyobb hasznát vehetjük majd, mint például a játszadozó, e-mail felolvasására is képes háziállat robotoknak. "Mint számtalan más esetben, úgy a mesterséges intelligencia esetében is a természet lemásolásában látom a probléma megoldását. Szerintem egyértelmű, hogy az emberi agy működésének minél részletesebb feltérképezése jelentheti a kulcsot a minél kiválóbb mesterséges intelligenciával megáldott számítógépek kifejlesztéséhez" - nyilatkozta Ray Kurzweil, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik nagy úttörője, majd hozzátette, hogy szerinte nagyjából 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy 1000 dolláros számítógép az emberi agyhoz képest körülbelül 10 milliárdszor nagyobb teljesítményre legyen képes.
-t probaltatok. Valamenyire "intelligens". nem keresnétek nekem ingyen letölthető magyarnyelvű e-könyvet sakk oktatás témában? egyetlen egyet se találtam a nem mesterséges intelligenciámmal:) de ha a polcon porosodna valakinek pár kiöregedett példány papírból, azt is elfogadom... :) Ez így van. Pl ha úgy nézzük, a mai OS-ek, elég bonyolult AI logikákkal rendelkeznek, amelyeknek a kapacitása arra megy el, hogy a saját rendszereit egy idejétmúlt 2D GUI-ban fejezze ki. A felhasználóé meg arra hogy ezt a GUI-t meg próbálja meérteni. Na már most van ugyan kezdeményezés, hogy ezeket a rendszereket, amelyek nem állnak össze egységes logikai "identitássá", még egyéb funkciókkal egészítsék ki. Pl beszéd illetve beszédfelismerés, a felhasználó ízlése szerinti átszabható megjelenés, 3D szerű környezet. De közben épp az a törekvés hiányzik, hogy a felhasználó számára egy egységes az átlagember számára érthető a valóshoz hasonló identitással ruházzák fela rendszert. Pedig a számítógépek teljesítménye már manapság is lehetővé tenné ezt.
A XXI. században a páciensen áthaladó gyengített sugár energiáját apró elektronikus alkatrészek érzékelik és alakítják át elektromos töltésekké, majd ezek információi kerülnek be végül a számítógépbe. Tehát nincs szükség röntgenfilmekre, azok előhívására, és nem kell mozgatni a személyzetnek a röntgensugár-érzékeny filmet tartalmazó nehéz ólomkazettákat sem. Dr. Bács Éva, az Affidea Magyarország radiológusa elmondta: "Ma már kizárólag digitális röntgen vizsgálatokat végzünk, amelyek számos előnnyel járnak, így például jelentősen csökkent a pácienst érő sugárdózis mértéke. A digitális képrekonstrukciós lehetőségek miatt ugyanis nincs rosszul exponált (úgynevezett "rontott") felvétel, így nem terheli a pácienst egy esetleges képismétlés. Ráadásul önmagában kisebb feszültség és áramerősség is elegendő a megfelelő képalkotáshoz, ami szintén csökkenti a szervezetet érő sugárdózist. A digitális röntgen képei szabadon továbbíthatók más orvosok felé, illetve a képanyag a páciens számára is elérhető az online térben" - mondta el a radiológus.
(Nem véletlen, hogy a koronavírus-járvány leküzdésére is ennyire gyorsan előállítottak vakcinákat. Az amerikai Moderna cég már a mindennapi működésében is inkább mesterséges intelligenciával felszerelt, technológiai, mintsem medikai cégként viselkedik. ) Mi várható az Mi jövőjében? E végtelenül szerteágazó terület mostanában rengeteg szenzációs hírrel látja el a felületes olvasókat. Néhány trend azonban világosan kitapintható.