2018. február 23. | | Olvasási idő kb. 6 perc Sajnálhatják, akik pár évvel ezelőtt lemaradtak az Alföldi-féle Nemzeti Színház Egyszer élünk előadásáról, ami a málenkij robotra hurcolt több százezer magyarnak állított emléket. Sokkal többet megtudhattak volna erről a generációkat sújtó traumáról, mint most, amikor egy korrekt tévéfilmben próbálják elmesélni a történetét. Az Örök tél ugyan egyszerűbben, direktebben szól a nézőhöz, de nem is mutatja meg a tragédia minden aspektusát. (Vigyázat, a cikk spoilert tartalmaz! ) Gyárfás Dorka írása. – Azt mondják – pontosabban ezzel reklámozzák –, hogy elkészült az első magyar film a Gulágra hurcolt magyarokról – ez lenne Szász Attila Örök tél című munkája. Ami féligazság, hiszen jó pár film készült a magyar Gulág-történetekről eddig is, csak épp nem dramatizált formában, hanem dokumentumfilmként. Sára Sándor már rögtön a rendszerváltás után felvállalta ezt a küldetést, így született meg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, majd a Nők a Gulágon -, és a Nehézsorsúak- sorozat.
Ítélet helyett Még oldalakat tudnánk írni a produkcióról, de összességében mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy 2018. február 25-én, 21:00-kor kapcsoljon a Duna TV-re, és tekintse meg az Örök telet. Ugyan nem egy pattogatott kukorica-majszolásra optimalizált alkotásról van szó, de aki nem zárkózik el az érzelmes, ám mégis elgondolkodtató, a hamisítatlan magyar, közép-európai és emberi sorskérdéseket boncolgató történelmi filmektől, az garantáltan nem fog csalódni. És egy jó tanács: jól takarózzon be a tévé előtt! Az Örök télben ön is fázni fog. Árulók: amikor a diktatúra a színfalak előtt épül Október 9-én mutatták be A berni követet, a Félvilágot és a Szürke senkiket jegyző Köbli Norbert forgatókönyve alapján készült legújabb történelmi drámát, az Árulók című tévéfilmet. Fazakas Péter rendező és csapata alaposan kitett magáért, és olyan élménybombát sikerült letenniük az asztalra, amit túlzás nélkül minden magyar embernek érdemes megnéznie.
Ekkor ismerkedik meg egy fogolytársával, Rajmunddal (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet kibírni a munkatáborban. A film második fele a köztük lévő kapcsolatról szól, amiről eleinte nehéz eldönteni, hogy a szerelem, a szeretet vagy az érdek tartja össze. Az Örök telet nem a filmalap vagy a médiatanács támogatta, hanem a politikusokból és történészekből álló Gulág Emlékbizottság. Hozzájuk lehetett pályázni, ők választották ki a beküldött forgatókönyvek közül Köbli Norbert munkáját. A film több mint 400 milliós költségvetését is ők állják. Ez volt az első csapda, hogy ez a film létező hiányt pótolva ugyan, de mégiscsak politikai megrendelésére készült, és már a forgatás előtt rásütötték a (csak részben igaz) "első magyar gulágfilm" címkét. Szász Attiláék mégsem valami ellenében készítették el ezt a filmet. Nem mentek bele semmiféle szenvedéslicitbe, nem azt akarták megmutatni, hogy lám-lám, nemcsak ők, hanem ugye mi is szenvedtünk ezerrel. Sőt, az Örök tél szépen árnyalja a képet azzal, hogy Rajmund, a régi, tapasztalt fogoly ráébreszti Irént, hogy valamilyen szinten a fogvatartóik is foglyok, hogy a Gupvira kerülni az őröknek is büntetés.
Hazajutnak-e valaha? Mennyire maradhat ember valaki egy embertelen világban? Túl lehet-e élni a poklot, és ha igen, milyen áron? Ezeket a kérdéseket feszegeti Örök tél című történelmi drámájában a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró, akik – a GULÁG-GUPVI Emlékév támogatásával - a malenkij robot némaságra ítélt áldozatainak szeretnének méltó emléket állítani filmjükkel. Alkotásukban Havasi János: Lánykák, az idő eljárt című novelláját dolgozták fel, számos nagyszerű színésszel, főszerepekben: Gera Marina (Szabadesés, Fehér isten, Aranyélet) és Csányi Sándor (Kontroll, Szabadság, Szerelem). Hiánypótló témájú filmjüket csak messzemenőkig elismerni lehet, megnézése után már csak egy kérdés maradt: Miért nem került mozikba ez a remek mű? (A filmet egyébként a DUNA Televízió vetítette február 25-én. ) Szereplők: Gera Marina, Csányi Sándor, Döbrösi Laura, Für Anikó, Gáspár Tibor, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Orosz Ákos, Magyar Tímea, Oleh Melnychuk, Sergej Onopko, Kacsur András, Erős Kinga, Kovács S. József Rendező: Szász Attila Író: Havasi János Forgatókönyv: Köbli Norbert, Szász Attila Operatőr: Nagy András Vágó: Hargittai László Zene: Parádi Gergely Látványtervező: Horváth Viktória, Nánássy Zsolt Jelmez, kosztüm: Kemenesi Tünde Producer: Köves Ábel, Lajos Tamás Stúdió: Szupermodern Stúdió Hossz: 120 perc Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Ez a bölcs mértéktartás a film előnyére válik – a fennmaradt visszaemlékezések alapján ugyanis annyira embertelen világ volt ez, amelynek túlzottan realista ábrázolása könnyen válhatna feleslegesen sokkolóvá. Az Örök tél, ahogy előzetesen sejtettem is, ennek ellenére nem könnyed alkotás. Egy pillanatra sem bántam meg, hogy megnéztem – azt viszont igen, hogy nem korábban. Történészként és nézőként egyaránt csak ajánlani tudom a film megtekintését. Szőts Zoltán Oszkár Ezt olvastad? Egy korábbi írásomban a szövetséges propaganda, valamint a magyar zsidók deportálásának kapcsolatait igyekeztem feltárni. A szövetséges légierők által leszórt röplapok
Tulajdonképpen ezért húzom-halasztom általában, hogy megnézzem az ilyen filmeket. Ha viszont végre leülök eléjük, és jónak bizonyulnak, akkor sokat kapok megtekintésük során. Így jártam az Örök tél című alkotással is. Jelenet a filmből. Forrás: Az Örök tél történelmi háttere Szász Attila filmje a "málenkij robotnak" állít emléket. E kifejezés azt takarja, hogy a Magyarországot megszálló szovjet hadsereg 600 000 magyar állampolgárt ejtett fogságba, majd hurcolt kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború idején. Az elhurcoltak egy része hadifogoly katona volt, jelentős része viszont civil. A hazai német nemzetiséget kollektíven bűnösnek tekintették. A szovjet Állami Védelmi Bizottság 1944. december 16-án kelt 7161. számú határozatának értelmében 1945 januárjától több tízezer német származású (vagy annak minősített) magyar nőt és férfit indítottak útnak a szovjet lágerek felé fűtetlen marhavagonokban, ahol borzasztó körülmények között dolgoztatták őket. Ugyan az 1947-es békekonferencia döntése értelmében a hadifoglyokat mielőbb haza kellett volna szállítani, a szovjetek csak százezret engedtek el közülük.
A vetélkedő során összevethetik tudásukat azok a tanulók, akik kedvelik a történelmet és érdeklődnek a II. világháború, illetve a nemzetközi összefüggések iránt. Olyan diákoknak szervezzük, akik az alapkövetelményeken túl többet szeretnének tudni a magyar és az egyetemes történelemről. A játék menete A vetélkedő háromfordulós online versenysorozat. A kérdések többsége teszt jellegű, amelyre négy lehetséges válasz közül ki kell választani a helyes megoldást. Leíró, esszé szöveget csak az utolsó forduló végső kérdése fog igényelni. Célja, hogy egy esetleges döntetlen állás esetén is ki lehessen választani a nyerteseket. Az online vetélkedőre középiskolás osztályok regisztrálhatnak a oldalon 2017. december 28-ig. A vetélkedő maga 2018. január 1-jén veszi kezdetét. Korosztály: 14-18 éves diákok. Díjazás A három forduló után a legtöbb jó választ adó első három osztály díjazásban, valamint a felkészítő tanár tárgyjutalomban részesül. A három nyertes osztály díja egy, az iskolájukban szervezett privát vetítés, valamint a versenyben részt vett diákok a film limitált kiadású DVD változatát is megkapják.