Feljelentést tettek a XVI. kerületi MSZP-s pártiroda ügyében 2022. 03. 08. 12:48 2022. 14:26 A huszonöt nap múlva tartandó választások tétje, hogy visszatér-e a múlt és annak baloldali vezetője, Gyurcsány Ferenc, akinek a nevéhez kötődik Magyarország elmúlt harminc évének legkorruptabb kormányzása – jelentette ki Hollik István. Hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tettek feljelentést a XVI. kerületi MSZP-s pártiroda ügyében. A Fidesz kommunikációs igazgatója a XVI. kerület országgyűlési képviselőjével, Szatmáry Kristóffal tartott közös sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy a baloldal ma is tele van olyan korrupciós ügyekkel, mint a zuglói parkolási botrány, vagy a XVI. kerületi MSZP-s pártirodamutyi. Szatmáry Kristóf elmondta: tizenhat évvel azután, hogy a XVI. kerületben nem a baloldal kormányoz, mégis vannak itt baloldali mutyik. Utalt arra, hogy egy héttel ezelőtt derült ki, ahol a városházát nem tudják ellopni, ott a pártirodát nyúlják le a baloldali képviselők. Az országgyűlési képviselő a részletekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a dokumentumok alapján, a Gyurcsány érában, 2008-ban, már valószínűleg akkor is áron alul az állam a helyi MSZP irodát eladta az MSZP helyi szervezetének 19 millió forintért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Ezek után érdemes azt is megnézni, ki is az Michal Szuldrzynski, aki elferdített mondatokkal kritizálja Orbán Viktort. Mint kiderült, az újságíró az ottani Soros-alapítvány, a Stefan Batory Alapítvány Lengyelország–Oroszország Klubjának tagja. Ennél is fontosabb azonban, hogy bár a cikket közlő Rzeczpospolitát liberális-konzervatív, inkább a jobboldal felé hajló újságnak szokás bemutatni Magyarországon, az év elején Soros bevásárolta magát a lapba. A részben Soros György érdekeltségébe tartozó Pluralis médiakonzorcium meghatározó, negyvenszázalékos részesedést szerzett a második legnagyobb lengyel politikai lap, a Rzeczpospolita kiadóvállalatában – írta a Telex január 10-én. Akkor azt írták, hogy "Sorosék megígérték, szerkesztőségi kérdésekbe nem szólnak bele" – olvasható a Mandiner cikkében. Bundesliga: ráijesztett szurkolóira, de így is simán nyert a Bayern. Az eredeti cikk ide kattintva érhető el. Borítókép forrása: Europress/AFP/Bryan Bedder
A legfőbb érv az volt, hogy a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer. Gazdasági szereplők bátrabb lépést, az öregségi nyugdíj korhatárának 69 évre emelését javasolták, de a kormány ezt elutasította. Hírklikk - Orbánék rengeteg problémát hagynak a következő kormányra . Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Így pontosan követni lehet, hogy az állami rendszerbe visszalépők nyugdíjának mekkora hányadát kell a magánpénztáraknak állni, ami a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben veszi le a terhet az állam válláról. A csodafegyver az államadósság ellen A magyar rendszer fenntarthatóságát azonban igazán az rontotta, hogy a ma is csaknem egy évi ellátást fedező pénzből egy fillér sem került a nyugdíjkasszába. Emelkedhet a nyugdíjkorhatár Magyarországon? És ha igen, mennyivel?. Az elvont 3000 milliárd forintból nagyjából 1400 milliárdot tartottak a pénztárak állampapírban, ez automatikusan az adósságot csökkentette. A (befektetési jegyekben és részvényekben tartott) maradékkal kezdett tőzsdézni a kormány – méghozzá, mint kiderült, igen komoly veszteségekkel –, és mindössze három év kellett, hogy az egészet felélje. Valamivel több mint 2000 milliárd forint jutott az államadósság csökkentésére, 459 milliárddal a központi költségvetést pótolták ki még 2011-ben, 233 milliárd a pénztártagok reálhozamának kifizetésére ment el, a maradék pedig magyar stratégiai cégek értékpapírjaiból állt, amelyek a vagyonkezelőhöz kerültek.
Januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár Németországban - adja hírül az InfoRádió. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A 2010-es adatok szerint egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék. A korhatár előtt nyugdíjba vonulók havi járandósága átlagosan 113 euróval marad el a 65. év betöltése után nyugdíjba vonulók járandóságától.
A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, "részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4, 5 százalékos szintre emelkedik" – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit. Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza. Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – "Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen". Mi lett a maradókkal? A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak.