Azonban még itt is maradna kiskapu, ha az adatigénylő kérésének teljesítése annyi ideig elhúzódik, hogy a kikért adatok már esetlegesen fel sem lelhetőek, mivel az önkormányzati képviselőknek a vagyonnyilatkozatát visszaadják, amint az új be lett nyújtva. Ferjancsics László és jogi képviselője pont emiatt kérte a dokumentum zárolását a per ideje alatt, mely kérelmet a bíróság jóváhagyott. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatáról korábban ebben a cikkben számoltunk be. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozat email bírósági ítéletek kiadás
Jókora megtakarítással számoltak arra az esetre, ha az Elios új lámpákat szerel fel Vácon, de azóta kiderült, hogy ebből semmi nem jött össze – írja az Átlátszó. Egy villanyszerelő dolgozik a közvilágítás felújításán Vácon egy villanyoszlop tetején, 2013. november 8-án Fotó: Lehotka László / MTI Még a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó az uniós pályázat kiírása előtt, 2012 májusában a Sistrade Kft. készített egy műszaki tanulmánytervet, amelyben megbecsülték többek közt, hogy mennyit lehetne megtakarítani a projekttel. A dokumentumot a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre írta alá, aki 2013 novemberétől 2014 áprilisáig Tiborcz István tulajdonostársa volt az Eliosban. A Hamar Endre által szignált váci tanulmányban a Sistrade azzal számolt, hogy a közvilágítás korszerűsítése után az energiafogyasztásból 37 százalék, az energiadíjakból és karbantartási költségekből pedig összesen 41 százalék megtakarítása lesz az önkormányzatnak. A 41 százalékos költségcsökkentést az alábbi tételekből várta a váci önkormányzat (valószínűleg a Sistrade 2012-es tanulmánya alapján): energiaköltség 38, 92% karbantartási költségek 57, 93% Ferjancsics László, a Váci Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője szerette volna megtudni, mi valósult meg ebből, ezért a 2018. december 13-i képviselőtestületi ülésen megkérdezte, hogy mennyi volt a város közvilágítási áramfogyasztása és karbantartási kiadása az 2015-ös Elios-projekt előtti és utáni 2-2 évben.
© MTI / Mohai Balázs Ferjancsics László egy másik adatkéréséből novemberben már kiderült, hogy a Kovács Ákoshoz köthető Fehér Sólyom nevű céggel a Váci Dunakanyar Színház Kft. egy tízmillió forintos szerződést kötött tavaly nyáron – írják a közleményben. A váci céggel szemben eddig is több per volt folyamatban, mert nem adtak ki közérdekű adatokat, holott a kft. több tízmillió forintnyi forrást kapott közpénzből, a váci önkormányzat költségvetéséből. A bíróság egyszer sem döntött a színház Váci Dunakanyar Színház Kft. javára – tették hozzá.
ÜZENET ÉRKEZETT A NYERTESEKTŐL, így Pető Tibor alpolgármestertől (aki a Fidesz váci elnöke) és Bodonyi Bélától, aki a váci MŰVELŐDÉSI-OKTATÁSI ÉS IFJÚSÁGI bizottság tagja. A videót Bodonyi töltötte fel éjjel a profiljára, de azóta már törölte, ott már ne keressétek, nézzétek itt. Találó volt Ilona (még a törlés előtti) kommentje: "Szegény hazám. " Közzétette: Ferjancsics László – 2018. április 8. – Üdvözlöm, Pető Tibort keresem. – Igen. – Láttam a hajnali videóját. – Igen? – Kipihente magát? – Igen. Köszönöm szépen. – Nagy nyomás alatt ünnepelt? – Még fogok aludni. Köszönöm szépen.
A honlapon feltüntetett főosztályvezetők kétharmada kevesebbet vitt haza, mint ő. Pikáns, hogy a cégjegyzésre jogosultak között két titkárságvezetőt is találunk, de mindkettő bére elmarad – a szakmai titkárként alkalmazott – Vajda munkabérétől: alapbérük havi bruttó 1, 4, illetve 1, 6 millió forint. Más érdekességre is bukkantunk a Matolcsy házaspár válásával összefüggésbe hozott nő családjával kapcsolatban. Mind a hat, jegybank által létrehozott alapítvány megbízta munkával azt a könyveléssel foglalkozó céget, amelyben alkalmazott Vajda Péterné – miként azt a is kiszúrta. Vajda Péterné az édesanyja Vajda Zitának. Ráadásul három alapítványnak (Pageo, PADMA, Padoc) maga Vajda Péterné nyújthatott könyvviteli szolgáltatást, illetve készítette el a 2014. évről szóló beszámolóját. Anya, lánya és az alapítvány A fennmaradó két alapítványtól is kapott pénzt a Dokumat Kft. (Adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt. )
Mind a hat, a Matolcsy György vezette jegybank által létrehozott alapítvány megbízta munkával azt a könyveléssel is foglalkozó céget, amelyben alkalmazott Vajda Péterné, miként azt a kiszúrta. Vajda Péterné az édesanyja annak a Vajda Zitának, akivel a jegybank hozta összefüggésbe Matolcsy György és Matolcsy Gyöngyi válását. Ráadásul három alapítványnak (PAGEO, PADMA, PADOC) maga Vajda Péterné nyújthatott könyvviteli szolgáltatást, illetve készítette el a 2014. évről szóló beszámolóját. Az alapítványok nyilvánosságra hozott szerződéseiből kiderül az is, hogy azok mennyi pénzt fizetnek a Dokumat Kft. -nek. (Ennek a vállalkozásnak az alkalmazásában áll a Matolcsy Györgyhöz közel álló nő anyja). A megbízásokat javarészt még 2014-ben kötötték. Az alapítványok honlapjáról elérhető listában nincs nyoma annak, hogy ezek a rendszeres, folyamatos szolgáltatás igénybevételére irányuló megbízások véget értek volna, vagyis a Dokumat Kft. feltételezhetően még mindig végez könyvviteli szolgáltatást több alapítványnak is, így megilletheti a kikötött díj.
Az Alapban a részvények megcélzott aránya átlagosan 85%. Az Alapkezelő az Alap vagyonát döntően Közép-Kelet-Európában (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia) fekteti be, de a portfolióban szerepelnek egyéb fejlett és fejlődő piaci értékpapírok is. Az Alap célja a 85%-ban részvényindexeket és 15%-ban RMAX-ot tartalmazó referenciaportfolió hozamának meghaladása. Új kedvencet találtak a magyarok a befektetési alapok között - Portfolio.hu. A befektetési stratégia megvalósítása során értékalapú megközelítést alkalmazunk, a versenytársakhoz és a saját jövedelemtermelő potenciáljához képest alulárazott vállalatok papírjainak túlsúlyozására törekszünk. Az alap részvényhányada ennek megfelelően magas. Az alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Befektetési döntéshez nem elég a visszatekintő hozamok vizsgálata, elengedhetetlen a minimálisan ajánlott befektetési időtáv betartása. befektetők a tőke növekményét a vételi és a visszaváltási ár különbözeteként, árfolyamnyereség formájában realizálják, amelyből a jelenleg hatályos szabályozás értelmében 15% kamatadó levonásra kerül.
A tőkebeáramlás is ezeket az alapokat érintette csak áprilisban, úgy tűnik tehát, a befektetők a tőzsdei esések látták úgy döntöttek, ideje nagyobb kockázatot vállalni. A részvényalapoknak különösen jól sikerült emiatt az április. 17, 7 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak, ami történelmi rekord. A hozamok is pompásak lettek, 7, 5 százalékot emelkedett az alapok árfolyama, a vagyonuk pedig meghaladta a 407, 5 milliárd forintot. Hozamok összehasonlítása - bamosz.hu. A részvényalapok legnagyobb befektetői az intézmények, biztosítók és nyugdíjpénztárak, de a lakosság körében is egyre kedveltebbek ezek a megtakarítások, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint márciusban több mint 150 milliárd forintnyit pénzt tartottak a háztartások ilyen konstrukciókban. A jegybank néhány napja közzétett statisztikájából az is kiderült, a kisbefektetők a tőzsdén is aktivizálták magukat a zuhanó árfolyamok látták, és alaposan bevásároltak részvényekből, főleg az OTP papírjait vehették. Tájékoztatás A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik.
Eltűnt ek a pénzpiaci alapok A pénzpiaci alapoknál is komoly, több mint 26 milliárd forintos tőkekivonást mértek, de a statisztikák szerint ennek az volt az oka, hogy hét ilyen alap is megszűnt, illetve kötvényalappá alakult át. Egy uniós szabályozás miatt mindössze öt pénzpiaci alap maradt már csak a magyarországi piacon, holott három évvel ezelőtt még 40 fölött volt az ilyen konstrukciók száma. Az egykor 1600 milliárd forint fölötti vagyon is alig éri el már a 60 milliárd forintot. A kötvényalapok vagyona viszont nem nőtt annyival, amennyivel a pénzpiaciaké csökkent, alig 8 milliárd forint volt a tőkebeáramlás, amit azt jelenti, kötvényalapokból is vettek ki pénzt a befektetők. OTP Alapkezelő - OTP Quality Alap. A legtöbb pénzpiaci alap rövid kötvényalapként folytatta a működését a befektetéseikre vonatkozó tavaly januárban bevezetett szigorítás bevezetése óta. Jelenleg 1300 milliárd forint van kötvényalapokban, ebből 922 milliárd forint rövid kötvényalapban. Az április a kötvényalapoknak is kedvezett, az árfolyamuk stabil maradt, sőt még egy kevés hozamot is elértek.
Ennek köszönhetően a Hold alapok alapja is enyhén mínuszos az idén. A kötvényalap veri a szuperkötvényt Biztosan sokakat meglep, de a kötvényalap is jobban megérte az idén, mint a MÁP+. A hosszú kötvényalapok hozama bő kilenc hónap után 4, 5-6, 9 százalék között van. A legjobban az MKB Állampapír alap teljesített, de az Erste XL Kötvény 6, 73, vagy az OTP Maxima 6, 64 százalékos hozamára se lehet panasz. A világszerte tapasztalható hozamcsökkenés nem csak a hazai, de a nemzetközi piacokon befektető kötvényalapok árfolyamára is kedvezően hatott. A feltörekvő piacokon befektető úgynevezett szabad futamidejű kötvényalapok között több is van, amelyik két számjegyű hozamot ért el, a hosszú kötvényalapokkal pedig nem lehetett hibázni, a leggyengébben teljesítő konstrukciók is legalább 4, 5 százalékot hoztak az idén. A múltbeli teljesítmény persze egyetlen alapnál sem jelent garanciát a jövőbeni hozamra. A kötvényalapoknál kulcsfontosságú lehet, hogy csütörtökön mit határoz az Európai Központi Bank (ECB) soron következő kamatdöntő ülésén.
Ott vannak a toplistán a fejlett piaci részvényalapok is, utóbbiak azon is sokat nyertek, hogy a dollár erősödött a forinttal szemben. A fejlett részvénypiaci alapok között több olyan is volt, amelyik 20 százalék fölötti hozamot ért el az év eleje óta. Ezek között van egyebek mellett az Amundi USA devizarészvény alapja, az OTP Omega, a Budapest Alapkezelő BF Money és a CIB fejlett részvénypiaci alapjai, MKB az MKB észak-amerikai részvényalapja és a Generali Mustang. Kivirultak a zöld befektetések A klímaváltozás témát nem csak a politikusok kapták fel, de a befektetők is láttak benne fantáziát. Az OTP Klímaváltozás 130/30 alap forint sorozatának árfolyama csaknem 25 százalékot emelkedett január óta, a K&H Öko pedig 12, 5 százalékos pluszban áll. A zöld cégek részvényeinek árfolyamát egyebek mellett az a nemzetközi trend is magasan tartja, hogy egyre több alapkezelő és intézményi befektető dönt úgy, nem fektet többé olyan cégek papírjaiba, amelyek nem támogatják a fenntartható fejlődést.