Téti István első könyvével a neten találkoztam, már nem is tudom, hol, de olyan jó véleményeket láttam a könyvsorozat honlapján, hogy úgy döntöttem, én is elolvasom. Manfréd és Anton testvérek, előbbi hét, utóbbi ötéves. Biztos vagyok benne, hogy sokban hasonlítanak a szerző saját gyerkőceire, de elképzelhetőnek tartom, hogy István saját gyerekkori élményeit is beleszőtte a kalandjaikba. A sorozat első kötete egy nyár élményeit meséli el, és kissé félelmetes módon egy késsel kezdődik. Apa késével, ami ott felejtődött az asztalon, és Manfréd, akinek megígérte apa, hogy ha iskolás lesz, kap egy saját bicskát, nem bírja megállni, hogy a szülői tiltás ellenére hozzányúljon… Az első fejezet konklúziója az lesz hát, hogy a szülőknek mindig szót kell fogadni. Téti István már a könyv elején jelzi, hogy ez nem csak mese, sőt, tanulságok is vannak benne a kalandok és izgalmak mellett. A nevelő szándék elvitathatatlan, ahogy abba is nehéz belekötni, hogy a kés nem gyerek kezébe való. A fiúk a nyáron nemcsak ezt tanulják meg, de azt is, hogy ki kell állni a testvérünkért és önmagunkért; hogy mit jelent a bátorság, és miben különbözik a butaságtól; hogy van, amikor mégis meg kell szegni a szabályokat; hogy a lányok örülnek, ha megdicsérik őket és virágot kapnak; hogy egy kiskutya felelősséggel jár, és így tovább.
Téti István könyvei ( Anton könyvek, Manfréd és Anton kalandjai, Darwin Wells könyvek) ahhoz nyújtanak segítséget a szülőknek, hogy ezeket a tanításokat( példamutatás, szülő-gyerek kapcsolatának javítása, társadalmi kapcsolatok kezelése) a mai modern kor nyelvén adják át az ifjúságnak. Segítenek a bátorság, önbecsülés felismerését, semmihez sem fogható módon javítja magabiztosságukat, képzelőerejüket. Lebilincselő történetekkel várják olvasóikat, kitartásra tanítja a fiatalokat és olvasásuk a gyerekeknek és a szülőknek is hihetetlen élményt nyújtanak.
Amennyiben nem tud elmerülni a könyv teremtette világban, nem képes azonosulni egyetlen szereplővel sem, akkor nem is fog elsajátítani semmilyen közlendőt. A másik oka pedig maga az élmény, amit joga van átélni mindenkinek, aki könyvet vesz a kezébe. Az olvasás egész életünket végigkísérő, kimeríthetetlen kincsforrás. A hangulat, a varázs, az élmény legalább olyan fontos, mint a sorok mögé rejtett tanítás. Végezetül a gazdag szókincset, a választákos stílust és a képzelőerőt gazdagító leírásokat is fontosnak tartom" – avatott be a Manfréd és Anton, a Kipp, valamint a Darwin Wells sorozatok szerzője. Kötelező olvasmány kicsiknek és nagyoknak Téti István könyvsorozata a Manfréd és Anton is hasonló kérdéseket vet fel. Megírására az motiválta a szerzőt, hogy iskolába készülő fiának alkosson olyan történeteket, amelyekből fontos dolgokat tanulhat meg az életről. "Alapvető erkölcsi normák, tradicionális emberi értékek közlése, valamint a különböző szituációk kezelésére vonatkozó eszközök átadása volt a cél, olyan formában, ami felkelti egy modern gyerek érdeklődését és képes elsajátítani, magáévá tenni ezen értékeket" – tudtuk meg az írótól.
A könyv a megjelenése pillanatától hatalmas siker lett, majd rövid időn belül érkezett a második, aztán a harmadik kötete is, előbbi a kisiskolások, utóbbi pedig a nagyobbak számára. "A harmadik kötetnek a digitális és a valódi világ közötti egészséges egyensúly megteremtése, valamint az álmokért való küzdelem, a kitartás, az értékteremtés a fő témája, ugyanakkor megjelenik benne egy másik aktuális probléma, az iskolán belüli, gyerekek közötti, fizikális és verbális atrocitások problémája és ezek kezelése is" – mondta Téti István. A sorozat számos iskolában kötelező olvasmánnyá vált, hiszen egy érdekes történetbe ágyazva könnyebb átadni azokat a közlendőket, amiket a szülők és a pedagógusok fontosnak tartanak. A kisiskolások mellett a többi korosztály sem marad olvasnivaló nélkül, az óvodások az Anton, valamint a Kipp történetek által élhetnek át tanulságos kalandokat, a kamaszokat pedig a 18. századbeli Afrikába repítik el a Darwin Wells romantikus kalandregények, és hamarosan a felnőttek is kezükbe vehetik a nekik készülő legújabb kiadványt.
Az agyműtéten átesett Tahi Tóth László nagyon boldog volt, amikor a felesége bevitte neki a kórházba a Kossuth-díját – írja a Blikk. Régóta húzódó betegsége miatt Tahi Tóth László nem tudta a Parlamentben átvenni a legmagasabb állami kitüntetést, helyette felesége vette át a díjat, amit a ceremónia után rögtön bevitt férjéhez a kórterembe – írja a Blikk. Kárászy Szilvia hetek óta nem nyilatkozott a sajtónak férjéről, most azonban a lapnak elmondta: több kitüntetett, köztük Nagy-Kálózy Eszter, Marton László és Radnóti Zsuzsa is odament hozzá gratulálni. Tahi Tóth László nagyon örült a sok köszöntésnek és a díjnak is, amit a legjobb terápiának tart a gyógyulásához, feleségével együtt ünnepelt a kórteremben. Kárászy Szilvia elmondta azt is, hogy férjének egyre jobb kedve van, pár héten belül hazaengedhetik, de a színpadra még nem térhet vissza, bár nagyon vágyik már rá. Megcsináltatta? Nagyon megváltozott Nagy-Kálózy Eszter arca - Blikk Rúzs. A lap emlékeztet: Tahi Tóth László a József Attila Színházban előadás közben lett rosszul januárban. Az előadás után a Honvédkórházba szállították a művészt, majd néhány nappal később az Országos Idegtudományi Intézetben folytatták ápolását.
Keleti Éva: Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán (Fotó: archív felvétel) Szintén kötődik a Vígszínházhoz, de nemcsak a Víghez a magyar fotográfia nagyasszonya, Keleti Éva, aki a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Latinovits Zoltánról és Ruttkai Éváról készített fotóit azok is ismerik, akik talán azt se tudják, kik szerepelnek a képeken. Nagy kálózy eszter betegsége magyar. Ő volt az egyetlen, akit a legendás színészpáros beengedett a lakásába, ahol úgy járt-kelt, s kattogtatott, mintha otthon lett volna. "Elismerték" az operát, a gyermekirodalmat és a néprajzkutatást is Kossuth-díjat adományozott Áder János Sass Sylvia operaénekesnek is, aki a Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben lépett fel először Bizet Carmenjének Frasquita szerepében, 1979-ig az Operaház magánénekese volt. 1996-tól 2000-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dalirodalmat tanított. 1996-tól mesterkurzusokat tart a világ számos zeneművészeti oktatási intézményében. Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok is megtalálhatók.
Eszternek két választása van. Szembeszállni, tiltakozni és elzavarni, vagy természetes szükségszerűségként viselni a helyzetet, egy olyan nő belenyugvásával, aki nem tehet mást, csak szeret... A film utáni közönségtalálkozón Sipos József (producer és rendező), illetve a film két jelentős szereplője: Szilágyi Tibor (Endre) és Áron László(Laci) válaszolt a szép számban megjelent nézők kérdéseire. Többen megemlítették, hogy az alkotók nem először nyúlnak Márai-műhöz, hiszen két évvel ezelőtt A gyertyák csonkig égnek című filmmel indultak a 37. Magyar Filmszemlén. Nagy kálózy eszter betegsége artist. Mint kiderült, az alkotók nem titkolt szándéka ezzel, hogy a nemzetközileg elismert íróóriás segítségével "reklámozzák" az országot, hiszen az 1939-es kiadású könyvet eddig harminc országban adták ki. Tudatos volt a helyszínválasztás is. A badacsonyi lankák és a Balaton mediterrán hangulatot idéző környezete szintén olyan tájai Magyarországnak, amelyekre fel kell hívni a külföldiek figyelmét. A szereplőválogatás pedig eleve magában hordozta a sikert.