Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kapcsolat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók. bővebben
Leszögezte: minndent megtesznek azért, hogy befogadja őket a város, egyúttal megköszönte a beléjük fektetett bizalmat is. Jelenleg 230 darab mintabolttal rendelkeznek országszerte, céljuk pedig nem az, hogy a hipermarketekre, multikra építsenek, hanem hogy minden településre eljussanak. Ebben lesz segítségük a hatvani üzem. A mostani beruházás az elmúlt 28 évük egyik legnagyobb mérföldköve: egy olyan üzemet alakítanak itt ki, ami a legmodernebb technológiával, teljesen automatikusan, mindig azonos, kimagasló minőségben működik majd. A gyárban összesen 260 ember fog dolgozni. Kelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzeme lesz. HEOL - Hatvanban építi meg az ország legnagyobb kenyérsütő üzemét a Lipóti Pékség. Napi szinten 40-45 kamionnyi terméket szállítanak majd innen el az ország különböző pontjaira, naponta 270-280 ezer darab kenyeret sütnek meg. Lesznek fagyasztott termékek, friss áruk és nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos kovászos termékekre is.
A tervezett ütemben zajlik az ipari parkban a Lipóti Pékség új gyárának építése. Az alapító szeretné, ha december végén már teljes kapacitással termelhetnének. Eddig a tervek szerint halad az ország egyik legnagyobb sütőipari üzemének az építése az ipari parkban. A Lipóti Pékség gyára a Heréd felől bevezető útról látható leginkább, így az elmúlt hónapokban jól követhették az arra közlekedők, amint a méreteit tekintve impozáns létesítmény elnyeri külső formáját. A munkafolyamat jelenleg már a csarnokokban zajlik. Ezekben a hetekben az úgynevezett ipari padlót alakítják ki. Jövő nyárra készül el a Lipóti hatvani gyára - Hatvani Hírlap. Naponta mintegy kilencszáz négyzetméternyit haladnak, órákon keresztül csiszolják a beton felületét. A közfalak is állnak, a gépészeti munkákat elvégezték, s a helyükre kerültek a levegőcserét biztosító berendezések is. A végére hagyták a nyílászárók beépítését, azért, hogy a korábbi munkafázisok során az ajtók, ablakok meg ne sérüljenek. Tóth Péter, a Lipóti Pékség alapítója azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy jól haladnak, egyre közelebb vannak a kitűzött célhoz.
Az ipari parkban, a Horváth Rudolf telephelyével szemben, az M3-as autópálya mellett építi fel a 20 üzemét a Lipóti Pékség. Olyan gyárat alakítanak itt ki, ami a legmodernebb technológiával, teljesen automatikusan, mindig azonos, kimagasló minőségben működik majd. Az ünnepélyes alapkőletételen Szabó Zsolt országgyűlési képviselő azt mondta: Hatvan nagyon vonzó település a beruházók számára. Mint fogalmazott: a búza, maga az élet, ebből készül a kenyér, mi magyarok pedig a kenyérszentelés és az államalapítás kapcsán is kötődünk hozzá. Horváth Richárd polgármester arról beszélt, hogy a vállalkozások kiemelten fontosak Hatvanban, nagyon sok befektető választja a települést. A város vezetése pedig mindent megtesz azért, hogy a cégek eredményesek és sikeresek tudjanak lenni. Hatvanban alacsonyak az adóterhek: az ingatlanadó a maximálisan kivethető mértéknek az egyharmada, az idegenforgalmi adó a fele, a helyi iparűzési adó pedig 2 százalék alatt van és nincs telekadó. A városban pedig összesen 1600 vállalkozás működik.
Tavaly márciusban jelentették be, hogy Hatvanban építi meg az ország legnagyobb kenyérsütő üzemét a Lipóti Pékség, amelynek alapkövét egy éve helyezték el Varga Mihály pénzügyminiszter jelenlétében. A tárcavezető akkor közölte: a 15 milliárd forint összértékű beruházáshoz a kormány hétmilliárd forinttal járult hozzá a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében. További fontos információ, hogy a gyárban a tervek szerint kétszázhatvan embert foglalkoztatnak, naponta 270–280 ezer darab kenyeret sütnek meg, s 40–45 kamionnyi terméket szállítanak majd az ország különböző pontjaira. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Az online "Klímakalandos Újbuda" diákvetélkedőt szeptember-októberben újranyitottuk, így további újbudai felső tagozatos diákok vehettek részt rajta. A Magyar Természetvédők Szövetsége és Újbuda Önkormányzata szakmai együttműködésében megvalósuló vetélkedő őszi eredményhirdetése alább. A kitöltött feladatlap és a klíma-mese alapján - amelyből néhányat alább közzétettünk - a következő újbudai diákok érték el a legtöbb pontszámot (a két felső osztályos korcsoportból): Az 5. -6. osztályos korcsoportban: 1. Zsuffa-Weizer Lea Erzsébet, Domokos Pál Péter Általános Iskola, 6. a. osztály (tanár: Lövei Zsuzsanna) 2. Egervári-Farkas Hanna Eszter, Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, 5. c (tanár: Rudda Ildikó) 3. Simon Kornél, Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, 5. c 3. Szél Marcell, Domokos Pál Péter Általános Iskola, 6. osztály (tanár: Lövei Zsuzsanna) 3. Kigyós Eszter, Domokos Pál Péter Általános Iskola, 6. b. osztály (tanár: Lakatos Gabriella) 4. Online diákvetélkedővel a klímatudatos Újbudáért 2. | Magyar Természetvédők Szövetsége. Sopuch Emma, Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola, 5.
Az iparszerű mezőgazdaság – különösen az iparszerű, intenzív takarmánytermelés – az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést. A Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kiadványt jelentetett meg "Az igazság átszerkesztése" néven, ezt az anyagot szemléztük. A 8 oldalas dokumentum szerint a hatékony megoldásoknak kétirányúnak kell lenniük: egyrészt csökkenteniük kell a mezőgazdaság környezeti hatását, másrészt pedig reziliensebbé/rugalmasabbá kell tenniük az ágazatot az éghajlati hatásokkal szemben. A biotechnológiai cégek azt állítják, náluk van a válasz, méghozzá az új típusú génmódosított szervezetek ( GMO-k) képében. Zöld Európa Tanoda - Felhívás iskoláknak | Magyar Természetvédők Szövetsége. A biotech ipar több mint két évtizede ígér varázsszert a termelési problémákra – a szárazsággal szemben ellenállóbb növényekkel, a műtrágyától kevésbé függő terménnyel és egyéb olyan technológiai megoldásokkal hiteget, amelyek azonban soha nem váltak valóra.
Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye alapján a "Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva" c. pályázat tervében leírtak megvalósítása a helyreállítási források eltékozlásához vezetne. 2021. szeptember 10. Mit tehetünk a beporzók védelmében? | Érd Most!. péntek – Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös sajtóközleménye Bár még jóvá sem hagyta az Európai Bizottság, a Magyar Kormány megkezdi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak elosztását, a tervek szerint mintegy 35. 000 háztartás számára 100%-os támogatást nyújtva napelemek telepítésére vagy napelemmel kombinált fűtéskorszerűsítés céljára. Örvendetes, hogy a kormány segíteni szándékozik hazai háztartásokat az energetikai fejlesztésben. Azonban a három szakmai civil szervezet szerint a pályázati terv nincs összhangban Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) rögzített célokkal és szempontokkal, valamint súlyos szakmai hiányosságokkal is terhelt, emiatt jelen formájában nem tanácsolják a megjelentetését.
(tanár: Tényi Blanka) 4. Bari Ákos, Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, 5. b. A 7. -8. osztályos korcsoportban: 1. Nyitrai Barnabás, Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola, 7. a osztály (tanár: Bartáné Taskó Henriett) 2. Simon Nimród Zalán, Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, 7. c. 3. Kacsándi Dorka, Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola, 7. a osztály (tanár: Bartáné Taskó Henriett) 3. Pongratz Oxana, Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola, 8. b osztály (tanár: Bartáné Taskó Henriett) 4. Galgóczi Ádám, Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola, 7. a osztály (tanár: Bartáné Taskó Henriett) 4. Kudász Emma, Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola, 7. (tanár: Tényi Blanka) Gratulálunk, az ajándékcsomagot eljuttatjuk. Az előadásanyag elérhető: A vetelkedo(kukac) írt emaillel az érdeklődő (újbudai) tanárok, diákok "versenyen kívül" elkérhetik a feladatlapot (kvízt) és az önellenőrzéshez a megoldókulcsot a szervezőktől. További információ: Botár Alexa, éghajlat és energia csoportvezető, MTVSZ, vetelkedo(kukac) Néhány klíma-mese: Cím nélkül (írta: Simon Nimród Zalán, Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, 7. c. ) Újbudán egy hat lakásos társasház lakói úgy döntöttek, hogy az otthonaikat energiatakarékosabbá és a társasház közös kertjét zöldebbé, környezetüket és mindennapjaikat klímabarátabbá teszik.
Az MTVSZ egy komplett javaslatcsomagot küldött a kormányzatnak, amely segítségével jobban összhangba lehet hozni a terveket az ökológiai alapelvekkel, ezzel növelve a környezeti hasznokat és csökkentve a káros környezeti hatásokat, segítve a program EU-s elfogadását. A természetvédők rámutattak arra, hogy a vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodásnak hazánkban ezer éves hagyománya van. Elődeinktől és a modern tájgazdálkodási iskoláktól tanulva jelentősen kellene növelni a vízvisszatartási és természetvédelmi infrastruktúra-beruházások arányát a programban. A beruházásoknál különösen figyelemmel kell lenni az ökológiai szempontok érvényesítésére. A gazdálkodókat markáns szemléletformálási programokkal és a mezőgazdasági támogatások áthangolásával arra kell ösztönözni, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodást folytassanak. A fejlesztési tervek kialakításában, a vízmegosztásról szóló döntésekben, a program monitoringjában döntő szerepet kell kapniuk az állami és civil természetvédőknek.
A társelnök ugyanakkor az első Orbán-kormány időszakát az intézményrendszer szempontjából a "kisgazdák garázdálkodása" időszakának nevezte. Többek között arra emlékeztetett, hogy akkoriban forrásokat vontak el a Torgyán József által vezetett agrártárca javára. Farkas István szerint nem véletlen, hogy az ezredforduló idején változott aztán a környezetvédelem fontossága. Ezt az Európai Unióhoz való csatlakozással hozta összefüggésbe, az országnak ugyanis voltak környezetvédelmi vállalásai. Ezért tudott 2000 és 2004 között stabilizálódni az akkori intézményrendszer. Ugyanakkor 2004-ban komoly lejtmenet kezdődött, az akkori kormányzati megszorítások éreztették hatásokat a környezetvédelmi intézményrendszerben is. A leértékelés folyamatát jelentősen gyorsította, hogy 2010-ben az új Orbán-kormány megalakulásával megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca, a hatásköröket három minisztérium felé osztották szét. Farkas István szerint tudatos szétzilálása történt ekkor az intézményrendszernek. Ez ismét forráselvonásokkal is járt.