O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó, 1982) - Grafikus Lektor Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 860 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-281-100-3 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Magyar szólások és közmondások pdf. 3. kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Bevezető 7 Felhasznált források és irodalom 26 Rövidítések jegyzéke 29 a, á 31 b 61 c 111 cs 119 d 137 e, é 155 f 187 g 229 gy 247 h 257 i 295 j 313 k 323 l 415 ly 449 m 451 n 489 ny 501 o 513 ö 525 p 537 r 571 s 587 sz 605 t 657 ty 691 u 695 ü 703 v 707 z 731 zs 733 Mutató 737 Az illusztrált szólások és közmondások jegyzéke 862 Állapotfotók A lapélek elszíneződtek, enyhén foltosak. A borító belső oldalán és az előzéklapon ajándékozási és tulajdonosi bejegyzések láthatók. Védőborító nélküli példány.
Előzmény: bimboka48 (886) bimboka48 2017. 12 886 Ha szomorú a gazda, gazdasszony is oka. Előzmény: Vainilla (885) Vainilla 2017. 03 885 A jó gazda korán kel, későn fekszik. soadzoor 2017. 04. 26 884 Sziasztok! Van egy oldal, rengeteg szolás mondás/közmondással + magyarázattal + gyors keresővel, gondoltam érdekelhet titeket. 2017. 02. 24 883 Megvagyok mint a gyalogpaszuly karó nélkül. farsang11 882 Nem esik messze az alma a fájától 881 Addig üsd a vasat, amíg meleg. 2016. 11. 23 880 Többe kerül mint a levesbe a hús Vertebrata 2016. 22 879 A szomszéd fűje mindig zöldebb. 2016. Magyar szólások és közmondások pdf version. 13 878 Amilyet vetsz olyat aratsz honfis csacsogó 877 Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. 2016. 12 876 Egyszer volt Budán kutyavásár. 2016. 02 875 Jön még kutyára dér 2016. 28 874 Olyan szekér után ne fuss ami nem vesz fel! 2016. 26 873 Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten 2016. 08. 30 872 Egy fecske nem csinál nyarat 871 szeget ütött a fejébe 2016. 29 870 sok lúd disznót győz 869 Közös lónak túros a háta.
A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyújt, – hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni. 1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin »Florilegium«, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelelendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Magyar szólások és közmondások - Szerencsekerék. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25. 336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rendszert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer, egy alapszónál fordul elő, – azonban egy közmondásban gyakran két-három jellemző szó van és e tekintetben a gyüjtő és olvasó eltérő nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti és hiába, mint a hová a gyüjtő iktatta; ezen gyüjteményben egy közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is találja.
Minden közmondásnak megneveztem gazdáját, ki használta irásban először. A közmondásoknak ilyen történelmi alapon való csoportositása uj dolog, nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában; ez a munka sok nehézséggel járt és kétségkivül sok hibával is, de mindenesetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki használta irásban először; igy például ezt: »falra borsót hány«, Decsi János (1583) és utána minden gyüjtő használta, – a gyüjteményemben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi nevének mellőzésével. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevével csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV. ) kellett jelölnöm, mert ennek gyüjteménye 1713-ból való, Szirmayné pedig 1805-ből. Magyar vagyok - Magyar szólások, közmondások. A közmondások minden jellemző változatát, variációját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempontból érdekes. Például Szenci Molnár Albert (1604) ezt mondja: »némának anyja sem érti szavát», Kis-Vicay (1713): »néma gyermeknek anyja sem érti szavát«.
Ujváry Zoltán 1996-ban Egy földműves szólásai és közmondásai címmel szókincstani szempontból is figyelemre méltó kiadványt adott közre… Kárpátaljai népi frazémákon azokat az összeforrott kifejezéseket értjük, amelyek az itt élők világlátását tükrözik, beletartoznak az ebben a régióban élő magyarul beszélők aktív szókincsébe. Anyagunk többéves gyűjtés eredményeként állt egybe, az anyaggyűjtésben részt vettek azok a magyar szakos egyetemisták, akik a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégiumunk hallgatói voltak" – olvasható a Kárpátaljai szólások és közmondások című gyűjtemény előszavában. Magyar szólások és közmondások pdf document. A kötetet Horváth Katalin jegyzi (az UNE Magyar Filológiai Tanszékének két docense, Györke Magdolna és Hulpa Diána lektorálta). Horváth Katalin, a filológiai tudományok kandidátusa, docens tudományos munkásságának jelentős részét a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatása teszi ki. Több cikket írt e nyelvjárások hangtani sajátosságairól. Foglalkozott az ungvári járási települések helyneveivel, nyelvjárási lexikológiával és frazeológiával, nyelvműveléssel is.
Balkáni babérmeggy Természetvédelmi státusz Nem fenyegetett Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Superrosidae Rosidae Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Cseresznye (P. subg. Cerasus) Fajcsoport: Babérmeggy (Prunus sect. Laurocerasus) Faj: P. laurocerasus Tudományos név Prunus laurocerasus L. Szinonimák Cerasus laurocerasus (L. ) Cerasus laurocerasus (L. ) Loisel. Laurocerasus officinalis Laurocerasus otinii vagy ottinii CarriŠre Laurocerasus vulgaris CarriŠre Padus laurocerasus (L. ) Mill. Prunus grandifolia Salisb. Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú rendszertani információt. Babérmeggy – Wikipédia. A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú médiaállományokat és Balkáni babérmeggy témájú kategóriát. A balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) a Prunus nemzetség cseresznye (P. Cerasus) alnemzetségébe és ezen belül is a babérmeggy (P. sect.
(And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 769. o. ISBN 963-05-6800-4 Bényei Zoltánné: A babérmeggy A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 22. ) Taxonazonosítók Wikidata: Q788048 Wikifajok: Prunus sect. Laurocerasus GRIN: 20154 Tropicos: 27805936
Babérmeggy Virágzó babérmeggy Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Superrosidae Rosidae Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Cseresznye (P. Balkáni babérmeggy - Oázis Kertészet. subg. Cerasus) Fajcsoport: Prunus sect. Laurocerasus Benth. & Hook.
Laurocerasus) fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus. Déli típusai nagy termetűek és nagy levelűek, míg északi áreahatár felé (a Balkánon) termete és levele egyre kisebb lesz, és a növény az erdők árnyékába húzódik. [1] Tulajdonságai Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének "babér-" előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a babéréhoz (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal. A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező. Balkáni babérmeggy szaporítása magról. Életmódja, élőhelye A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak. Felhasználása Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is.