Én sem néznék magamtól soha focit, de mivel valakivel együtt élek aki meg szereti, ezért én is elvagyok vele. Lehet valaki ámblokk jól, attól függetlenül, hogy van egy rosszabb napja. Szerintem egyáltalán nem ellentmondásos amit írt. Számomra pont az jött le, hogy tök őszintén megválaszolta a kérdést, és nem adta elő a kamu drukkert, mint ahogy a legtöbb influ.
Nem kell a nap minden percében keménynek lennünk, néha el lehet lazulni, sőt, vannak percek, amikor kifejezetten ez a legjobb megoldás, ha okosan tudunk percet választani. Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk. Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket, elszabadulnak. Kétség – Wikiforrás. A valóság a nap végére távol áll a reményeinktől. Amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség.
- - Jőjj velem! Leszel úgy-e Őszhajú asszony hallgatag menye? Még szól! S miközbe húnyt szemmel merengek Valami rég félbenszakadt dalon. A hitlen – Wikiforrás. S miközben a fagy halkan, egyre enged. Én hallgatom, csak egyre hallgatom. - Űznöm kellene. Szólni hangosan: - Nem jó helyen jársz, édes madaram! Ki hozzám küldött, én - nem ismerem. Űznöm kellene és - - még nem merem. Az éjszaka, - a félelmes, a vad, - Félek, hogy akkor újra rámszakad.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/SweetSheepherder6119 felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 0 piros arany érkezett, és /u/SweetSheepherder6119 felhasználónak összesen 0 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
A golyókat bőségesen vaníliás porcukorba hempergettem és sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam, egymástól kicsit távolabb. 180 fokos, előmelegített sütőben kb. 15-16 perc alatt megsütöttem.
Kellemes vendégváró rágcsálnivaló, amelynek számtalan verziója kering az interneten. Én először Ágnesét készítettem el, az is nagyon ízlett, de most kicsit variálgattam a mennyiségekkel így kialakult a saját változatom is. Hozzávalók: 300 g liszt 100 g kakaópor 1 cs sütőpor 280 g cukor 150 g vaj (vagy margarin) 4 db közepes tojás 1 csipet só vanília Én gluténmentes süteménylisztet használtam hozzá, de működik kukorica- vagy rizsliszttel is, illetve ha valaki nem tart gluténmentes diétát, természetesen búzalisztet is használhat. Citromos pöfeteg keksz. A cukor mennyisége lehet több, kevesebb, ez megint ízlés dolga: van, aki a kakaós sütiket kesernyésen szereti, más pedig pont ezt a kesernyést ízt sok cukorral kompenzálja. Igény szerint ismét vessük be Jamie Oliver módszerét, azaz aprítóba be a lisztet, hozzá a rusztikus kockákra vagdalt hideg(! ) vajat, majd néhány másodperc után már a gép el is keveri nekünk anélkül, hogy a vaj olvadozni kezdene. Ha nincs aprítónk, vagy nem akarjuk használni, akkor simán kézzel morzsoljuk össze a kettőt.
Ezt követően egy fakanállal beledolgoztam a sütőporos lisztet, majd pár órára hűtőbe tettem. Két óra elteltével kivettem - és mint a többi pöfeteg esetében is - jöhetett a szokásos rituálé. Kis golyókat formáztam, majd először kristálycukorba, majd jó sok porcukorba hempergettem őket. Azt tapasztaltam, hogy ez a tészta kicsit puhább, mint az eredeti csokis verzió. Lehetett volna még tenni bele lisztet, de nem szerettem volna elnehezíteni vele a tésztát, így inkább mégsem tettem bele. Citromos pöfeteg keksz recept. Ennek következtében azonban a golyócskák egy cseppet jobban terültek sütés közben, így érdemes nem túl közel rakni egymáshoz őket. 10-12 perc alatt megsülnek. Tanácsos az első 5 perc leteltével óvatosan nézegetni, mert pillanatok alatt odakap az alja. Azt hiszem, már csak a citrom illatáért megéri elkészíteni:) Jó döntés volt, hogy nem tettem bele több lisztet, mert - bár a "klasszikus" pöfeteg formája nincs meg - a tésztája könnyű és omlós. Hamar el fog fogyni, még akkor is, ha itthon a csokisat szeretik a legjobban.