A Füstölt sajtos keksz hozzávalói: kb. 30-35 darabhoz 15 dkg finomliszt 15 dkg füstölt sajt reszelve 1 púpos kávéskanál őrölt csemege paprika 1 kávéskanál só 15 dkg szoba-hőmérsékletű vaj 1 tojássárgája + a tetejére 1 enyhén felvert tojásfehérje és kb. 3-4 dkg füstölt sajt reszelve A Füstölt sajtos keksz elkészítési módja: A lisztet összekeverjük a sóval, paprikával és a reszelt sajttal, majd elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojássárgáját is és összegyúrjuk a tésztát. (Könnyen nyújtható, de ne ragacsos tészta legyen - pici liszt vagy pici vaj hozzáadásával korrigáljuk az állagát. ) A tésztát enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk kb. 5 mm vastagra és derelyevágóval (vagy késsel) 3x4 cm-es téglalapokra vágjuk. A tetejét lekenjük az enyhén felvert tojásfehérjével, meghintjük a reszelt sajttal és sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk. Előmelegített 180 fokos, légkeveréses sütőben 8 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet, de amikor a tészta már szép aranybarna színű és a sarkai picikét kezdenek pirulni, akkor már azonnal ki kell venni a sütőből! )
Kategória: Nassok, sós finomságok receptjei A füstölt sajtos keksz elkészítési módja és hozzávalói. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Bármilyen fűszerrel feldobhatod a sajtos keksz alapreceptjét, a magyaros és az izgalmasabb fűszerezés is jól áll neki. Nem csak a partikon, vendégségben is hiánycikk a sós nassolnivaló, sőt otthon is valahogy kevesebbet sütünk belőle. Pedig ugyanúgy létjogosultsága van, mint az édességeknek, ráadásul a sós rágcsákat akár még mártogatósokhoz is eheted. Talán a legnépszerűbb a sós nasik közül a sajtos rúd, amelyből tényleg nem lehet eleget gyúrni és sütni. Mindenkinek van egy tuti receptje, mi ezt ajánljuk. Ennek létezik egy rostdúsabb változata is, amely zabpehellyel készül. A sajtos rúd alternatívája ez a sajtos keksz, amelybe sütőpor sem kell, csak jó sok reszelt sajt és ízlés szerint fűszerek és magok. Ebbe most pirospaprika és lenmag is került, de nagyon jól működik zöldfűszerekkel és szezámmaggal is. A keksz vastagságán múlik, hogy mennyire lesz ropogós, ízlésed szerint szeleteld a rudat. Sajtos-sós keksz Hozzávalók 20 adaghoz 150 gramm liszt 100 gramm liszt (teljes kiőrlésű) 1 teáskanál só 200 gramm sajt (reszelt) ízlés szerint pirospaprika ízlés szerint lenmag 100 gramm vaj (puha) 1 darab tojássárgája 3 evőkanál tejföl Előkészítési idő: 1 óra 20 perc Elkészítési idő: 13 perc Elkészítés: Egy tálban keverjük össze a liszteket, a sót, a reszelt sajtot, a pirospaprikát és a lenmagot.
Imádjuk ♥ Nálunk főleg Apa... :D (Ezt a verziót, amit most a képen láttok, én csak rizslisztből készítettem. Így is teljesen jól sikerül, de sokkal ropogósabb, mint félig kenyérlisztes változat. Tehát készíthetitek csak rizslisztből is (olcsóbb és ropogósabb) de nekünk a félig kenyérlisztes jobban bejön. :))
Én az utolsó öt percben szinte folyamatosan lestem, és történetesen 18 percnél ítéltem késznek. A két tepsi közül az egyiken sütés előtt villával beszurkáltam a kekszecskéket - ezek nagy része nem puffadt fel a szurkálatlanokhoz hasonlóan, de nem érzem úgy, hogy a laposan maradt keksz jobb lenne.
Nagy Szilárd és Ragány Misa fejéből pattant ki az ötlet, hogy a Nemzeti dalt kissé felújítva "All Stars" módon adják elő. Tolcsvay László ikonikus Nemzeti dal-feldolgozása nemzedékek március 15-éit kísérte, épp itt volt az ideje egy friss, fiatalos, megújított verziónak. Az újrahangszerelt változat a zeneszerző közreműködésével el is készült, a kliphez pedig sikerült megnyerni a magyar pop-rock élet nagy öregjeit: Nagy Ferót, Varga Miklóst, Sasvári Sándort és Pataky Attilát. Rajtuk kívül a klipben közreműködik még Muri Enikő, Réthy Zsazsa és Varga Vivien, valamint a két ötletgazda, Nagy Szilárd és Ragány Misa is. 1848 üzenete a Z- és az Alfa-generáció számára | Azonnali. Ők már több hazafias dalt jegyeznek, és számukra nem volt kérdés, hogy ikonok közreműködésével készítik el legújabb feldolgozásukat, hiszen missziójuk, hogy a nagy legendák életművét ápolják. A részben a Nemzeti Múzeumban, részben annak kertjében fölvett klipet látva nehéz mit mondani: a pátoszos tekintetek és mozdulatok alapján nem biztos, hogy közelebb tudják hozni a Nemzeti dalt és vele a nemzeti érzést a fiatalokhoz, már ha ez volt a cél.
1848. március 15-e mindannyiunké. Ennek megfelelően használjuk is saját céljaink eléréséhez, cselekedeteink indokolásához. március 15-e minta, amelyet követünk és követnünk kell. A forradalmat használta a hatalom a megszorítások igazolására, a rezsicsökkentés vagy a Brüsszel elleni harc ideologizálására, és feltételezem, a "stratégiai nyugalom" okolása is a témából indul majd ki. Használja ugyanakkor az is, aki kritikus a hatalommal szemben: március idusa kiváló kiindulópont a putyini barátság elítéséléséhez. Persze, használta a Tanítanék Mozgalom is 2016-ban a legnagyobb pedagógustüntetésen a Kossuth téren. Kövezzenek meg, de szerintem ez így van rendjén. A sorosozással sem március 15. miatt volt baj, és egyáltalán nem elítélhető az sem, ha az ellenzék a protekcionizmusról, a korrupcióról vagy az EU-s pénzek elsíbolásáról beszél ezen a napon. Egyszerűen azért, mert március 15. Nemzeti dal vers youtube. a jelenünkről szól. Mert az elődeink cselekedeteit úgy tudjuk a magunkénak tekinteni, ha kapcsolni tudjuk az életünkhöz, a mindennapi gondjainkhoz.
Március 15-e tulajdonképpen a reformkor csúcsa, és az egységes nemzetté válásunkat tette lehetővé! A magyarság már 1849-ben megemlékezett március 15-e jelentőségéről, de az emberek a Bach-korszak idején is megtalálták a módját az emlékezésnek. Ha másképp nem, hát a lányok ezen a napon nemzeti színű szalagot fontak a hajukba, vagy kitették a falra Kossuth arcképét. Pelyach azt is megerősítette: 1867 történései sem jelentenek kevesebbet 1848-nál, hiszen ezzel a kiegyezéssel Magyarország szintet lépett. Ünneplése ugyanakkor kellemetlen helyzetet teremtett a politikusok körében, hiszen az negatív üzenet lett volna a királlyá koronázott Ferencz József számára, ezért az ünneplés hivatalos dátuma a koronázás időpontjára, április 11-ére tevődött át. Horthy Miklós a 20-as években március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánította, s ez 1951-ig maradt hatályban. Ekkor a II. világháború után hatalomra kerülő kommunista rendszer visszaminősítette azt munkanappá. A 60-as évek végén a politika kitalálta a tavasszal tartott Forradalmi Ifjúsági Napokat, amely keretében igyekeztek összemosni március 15-ét a március 21-i Tanácsköztársaságról és az április 4-i fasiszta megszállás alóli felszabadulásról való megemlékezéssel.