Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Magyar feltalálók: Irinyi és a gyufa | Alfahír. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott. Kossuth őt bízta meg, hogy lássa el az ágyúöntés és a puskaporgyártás feladatát, az állami gyárak felügyeletével. A nagyváradi lőporgyár vezetője volt őrnagyként. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után csak a tudományoknak élt, visszavonult a politikai élettől. Általában a nevéről csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége jelenik meg, pedig a kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, és jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. Képforrás: 1
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.
Egy modell segítségével meg lehet vizsgálni, hogy a talajban termesztett vagy a hidroponikus módszerrel termesztett paradicsomban jelen lévő mikroorganizmusok túlélik-e az emésztőrendszer kezdeti szakaszát és kölcsönhatásba léphetnek-e a vastagbél mikroflórájával, ami döntő fontosságú az egészség szempontjából. Most még csak feltételezés, de úgy gondolják, hogy a különböző mikroorganizmusok nagy változatossága jobb védelmet nyújt, már pedig a talajban termesztett növények várhatóan több különböző típusú baktériumot (és esetleg gombát) tartalmaznak, mint a sterilebb közegben termesztettek. Ha ilyen módon tudjuk befolyásolni a társadalom egészségét, az természetesen fantasztikus lenne, nyilatkozta Maastrichti Egyetem egyik kutatója.
Komoly gondot, károkat okozhatnak otthonunkban és életünkben a különböző gázzal működő készülékek szivárgásai, valamint a füst, ami egy komoly tűz kialakulását jelezheti előre. A füst- és gázjelző készülékek alkalmazásával ezek a vészhelyzetek kezelhetőek, megelőzhetőek lehetnek. A piacon már számos készülék áll rendelkezésünkre, amelyből néhányat szeretnék bemutatni. Egy egyszerű gázjelző készülék – amely falra és mennyezetre szerelhető – figyelmeztet bennünket a legkisebb mérgező gáz szivárgására. Felismeri a következő természetes és palackos gázokat: metán, propán, bután, földgáz. A füstjelző készülék nemcsak egy parázsló cigaretta okozhatta füstöt jelzi számunkra, hiszen számos más probléma is okozhat tüzet, mint például egy hibás elektromos vezeték, vagy sérült elektromos berendezés. Súlyosan mérgezõ növények a kertben: ezektõl mindenképpen tartsd távol a kutyádat | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Ezzel egy időben a riasztó füstjelző többnyire megakadályozhatja a nagyobb károkat. Fontos, hogy az optimális védelem érdekében minden helyiséget külön jelzőkészülék felügyeljen. Léteznek úgynevezett beszélő rádiójel vezérlésű füstjelző rendszerek.
Az A vitaminhiány tünetei egyebek mellett a far kasvakság, hajhullás, bőrszárazság. Egy városi legenda szerint, aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német csapatok a Brit szigetet támadták. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látás t. 6 mérgező gondolat, amivel ártasz a párkapcsolatodnak - Nőistart. Most pedig nézzük, hogyan termeszthetünk sárgarépát kis erőfeszítés árán. Sárgarépa termesztése A megvásárolt sárgarépamagokat helyezzük bele egy sűrű szövésű, lenvászonzsákba. Ügyeljünk arra, hogy a zsákot ne tömjük túl, legyen elég szabad hely. Ezután ássunk egy 25-30 centiméteres gödröt, a zsákot pedig helyezzük bele, és fedjük be földdel. Várjunk nagyjából 10-12 napot, ássuk ki, ha minden jó, akkor látni fogjuk, hogy a mag ok kicsíráztak.
Távirányítós autók: rally pálya a kertben! 17:15 | Édenkert - Rally irányító Pótolhatatlan kincs van a birtokunkban, ha az otthonunkhoz tartozik egy talpalatnyi zöldterület is. Frissen nyírt gyep, tökéletesre metszett sövény, gyönyörű virágágyás, angolos miliő. Sokaknak ez ugrik be elsőre, pedig a kert ennél jóval több: élőhely, menedék, élelmet adó föld, egy varázslatos világ, ahol növények, állatok és emberek elférnek egymás mellett.
Szerencsére nem súlyosak a tünetek, hányingert, rosszullétet, hasmenést, szapora pulzust és alacsony vérnyomást okoznak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kisebb termetük miatt a gyermekek fokozottan veszélyeztetettek, esetükben már egy-két bogyó is veszélyes lehet.
Megint mások egyenesen haragudtak a növényre, hogy miért kell ezeknek a gyönyörűségeknek mérgező anyagokat tartalmazniuk. Akkor döntöttem el, hogy szükség lesz egy összesítőre, ahol a legfontosabb, kertben és házon belül előforduló dísz- és gyomnövényfajok felsorolásra kerülnek, így legalább egy előzetes képet kaphatunk arról, mely növények eshetnek ki a tervekből. A cikksorozat első részében a rövid bevezető után azok a lágyszárú növényfajok kerülnek felsorolásra, amelyeknek valamely vagy minden része mérgező. A növények méreganyagai A növényekben található és azokból kivont hatóanyagokból számos terméket készítünk, köztük gyógyszereket és kozmetikai termékeket. A növények hatóanyagai között azonban számos más, szervezetekre mérgező hatású anyag is előfordul. A fekete hunyor minden része halálosan mérgező A növények méreganyagai a legtöbb esetben elsősorban saját védekező mechanizmusuk legfontosabb részét jelentik. Ezek az anyagok a növényi kórokozók (gombák, baktériumok), valamint állatok (rovarok, emlősök) távoltartására, vagy annak megakadályozására szolgál, hogy a kórokozó megfertőzze, vagy az állat megkóstolja a növényt.