Budapest legnagyobb nemzetközti filmfesztiválja. A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit. A Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak. KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet. RÉSZLETEK IDŐPONT SZÁLLÁS KÖZELI SZÁLLÁSAJÁNLÓ ÉTKEZÉS KÖZELI ÉTKEZÉS Budapesti Klasszikus Film Maraton És újra miénk a tér! A Szent István téren, a Bazilika előtt, idén négy estén át mozizhat újra ingyen a nagyközönség. A budapestiek nagy örömére a Szent István Bazilika előtti tér idén négy estére újra ingyenes szabadtéri mozivá alakul. A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit.
Vagy Bódy Gábor és Jancsó Miklós. A 74 éves kultszínész a Nárcisz és Psyché vetítésén a közönséggel, a Filmalap Fast Forward Programjának mesterkurzusán pedig a magyar filmszakmával találkozott. Mi a rendezvények előtt kérdezhettünk tőle. Több mint 15 ezer nézője volt a Film Maratonnak Hatalmas sikerrel zárult tegnap este a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol több mint 100, főként felújított filmklasszikust, köztük 21 frissen restaurált magyar filmet mutatott be a közönségnek a Magyar Nemzeti Filmalap. A nagyszabású nemzetközi fesztivál nyolc napja alatt 15 ezernél is több néző vett részt a vetítéseken öt budapesti helyszínen, továbbá Egerben és Győrben. Pierre Richard: Lusta ember vagyok, aki viszont sokat dolgozott A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására érkezett Budapestre Pierre Richard, a Magas szőke férfi felemás cipőben és a Félénk vagyok, de hódítani akarok sztárja. Mielőtt e két filmje vetítésén találkozott volna a közönséggel, sajtótájékoztatón kérdezhettünk a 85 éves komikus színésztől.
A gálán levetítik – az 1896-os Lumière-filmekből összeállított válogatásban – az első Magyarországon készített filmfelvételeket; az első magyar film, A táncz, születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült kultikus némafilmjének, Az aranyember -nek a digitálisan restaurált (2K) változatát, a Farkas Bence zeneszerzésével és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában* készült zenei kísérettel. A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit. A Maraton idén öt blokkban – Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem, Nyitott archívumok – mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat. A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton további helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Müpában a Ludwig Múzeum. Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke kiemelte: " A magyar film születésének 120. jubileuma a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét meghatározza, ennek égisze alatt szervezzük a Budapesti Klasszikus Film Maratont is.
Anglia 1832, 1928, 1948-ban; Svédország 1847, 1913, 1938-ban; Németország az 1870-es majd az 1950-es években; Ausztria 1955-ben; Spanyolország 1977-ben – hogy csak néhányat említsek meg a legfontosabbak közül. És nálunk? A kommunista terror két évtizede után kialakult valamiféle kényszerű, torz kiegyezés a kádárista oligarchia és a magánéletébe visszaszorított, néma társadalom között. 1989 után ez a kényszerű megállapodás felbomlott és lehetőség nyílt arra, hogy a társadalom megannyi szereplője megkösse a maga igazi társadalmi szerződését. Nem kötötte meg. Elmulasztottuk a kínálkozó alkalmat. Segítség! Mit jelent a társadalmi szerződés? Mikor volt, és a fogalma?. A demokrácia kibontakozó intézményrendszerét a társadalom elfogadta, de a gazdasági erők dzsungelháborúját és a társadalmi viszonyok eltorzulását, a zavaros reformkísérleteket már tehetetlenül szemlélte. A új kormány programjában felvillant a "társadalmi szerződés" fogalma. Ezt mindenki, aki aggódik az ország sorsáért, örömmel kell, hogy fogadja. Azt azonban tudnunk kell mindannyiunknak, hogy egy igazi s működőképes társadalmi szerződés megkötése hosszú és fáradságos folyamat.
Csak akkor lehet sikeres, ha a szereplők képesek, széleskörű egyeztetések során, a feszültségek és ellentétek türelmes oldására, kölcsönös önkorlátozásra, az optimális megoldások közös keresésére. Egy ilyen tárgyalás- és tanulásfolyamat során kérdések sokaságára kell majd választ találni. Közülük itt, ebben a rövid összefoglalóban csak néhányat említek: • Hogyan lehet biztosítani az esélyek egyenlőségét? Azt, hogy minden állampolgárnak többé-kevésbe azonos esélye legyen a tanulásra, a mobilitásra, életpályájának alakítására, egészsége életre, létbiztonságra, emberi-állampolgári jogainak védelmére, tisztes megélhetésre, szabadságra, emberi méltóságra? • Hogyan lehet az ezernyi magánérdeket közérdekké, mindannyiunk közös érdekévé összehangolni? • Mit lehet s kell tenni annak érdekében, hogy létrejöjjön ebben az országban az autonóm és felelősségteljes polgárok társadalma? • Hogyan lehet a civilizált emberi együttélés szabályrendszerét kidolgozni és mindennapi gyakorlattá tenni? Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. • Mi lenne e tárgyalás- és tanulásfolyamat végterméke?
A nemzeti kisebbség (csakúgy, mint a nemzet) fogalma a polgári fejlődés szülötte. A nemzeti kisebbség olyan nemzeti-nyelvikulturális stb. közösség, amely egy nemzeti, etnikai többségnek, azaz az "anyanemzetnek", anyaetnikumnak a szerves részét alkotja; mégis attól elválasztva, államjogilag külön, más állam fennhatósága alatt él. Ebből következően a nemzeti kisebbség tagjai egyúttal a "befogadó", az "uralkodó" állam állampolgárai, az államalkotó nemzet létszámához képest pedig ugyancsak kisebbségben vannak. A nemzeti kisebbségekre, illetve azok tagjaira - többek között - ez a kettős kisebbségi jelleg, illetve kettős kötődés a jellemző. A közép- és délkelet-európai, közelebbről a magyarországi nemzetiségi kérdés kapcsán is valójában nemzeti kisebbségeket, nem pedig nemzetiségeket értünk, bár a második világháború utáni politikai és közgondolkodásban, sőt a szakirodalomban is tulajdonképpen a nemzetiség szóhasználat terjedt el szinte kizárólagosan, ám az első világháború után túlnyomórészt a kisebbség fogalmat használták.