A természet volt a hibás A kormányfő a természetet okolta a katasztrófáért. Az állami rendezvény a kancelláriaminiszter alá tartozott, Szilvásy György mégsem mondott le. Bár a jelentések szerint az állam felelőtlenül járt el, az ügyben végül csak a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem ügyeletesét, illetve a kancellária egyik osztályvezetőjét marasztalták el. Gyurcsány Ferenc ma már úgy gondolja, hogy az emberek biztonsága fontosabb a politikai céloknál, a politikusoknak felelősséget kell vállalni, ezért halasztotta el a baloldal az időjárás miatt a március 15-i nagygyűlést. – 2006 augusztusában egy ennél sokkal könnyebb helyzetben, akkor úgy döntöttek a kollégák, hogy megtartják a rendezvényt. Sokak biztonságába, egészségébe került ez. Mi a felelőssége egy embernek? Az önhöz közel álló jobboldal éveken keresztül ütötte-vágta akkor ezért az akkori kormányt – mondta Gyurcsány a Hír TV riporterének. A tűzijátékot is lemondhatták volna A vihar károsultjait megdöbbentette Gyurcsány Ferenc szombati kijelentése.
15 éve, hogy 2006. augusztus 20-án este a Budapestre érkező vihar olyan katasztrófát idézett elő, amelyben öten elhunytak, és több százan megsérültek. Vihar ugyan vidéken is volt, de Budapesten ment végbe a legnagyobb pusztítás. Mi is történt azon az estén? 2006. augusztus 20-ának estéjén, kicsivel kilenc óra előtt pánik tört ki, mikor a vihar elérte Budapestet. A Gellérthegy egészen eltűnt a viharban. Leszakadt az eső, az emberek percek alatt bőrig áztak. 120 kilométeres szél tombolt, ami fákat döntött ki és több házat is megrongált. Sőt, a belvárosi templom tetejéről tetőcserepek hullottak, de a budai Vár Sándor-palotája is jelentős károkat szenvedett. Az emberek futottak, amerre láttak. Több ezer ember rohant sikoltozva az utcán, a szülők a gyerekeik, a szeretteik nevét kiabálták. Egy részük a Lánchídnál a híd alatti átjáróba húzódtak meg. A Clark Ádám térről az emberek az Alagútba menekültek. Akik az Erzsébet hídnál nézték a tűzijátékot, azok a Kossuth Lajos utcán indultak meg. A Ferenciek tere és a Nyugati aluljárója teljesen megtelt.
Ketten pedig akkor haltak meg, amikor a Dunán felborultak a csónakkal. Egy nő pedig a pesti oldalon kapott szívinfarktust. A menekülőkről később videófelvételeket is feltöltöttek. Ez például az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél készült, valószínűleg a Klotild-palota egyik ablakából. Az emberek tízezrével - a legtöbben családosan - bőrig ázva menekültek el a híd közeléből. A katasztrófavédelem szerint ők nem kaptak megfelelő felvilágosítást az OMSZ-tól. Felelősöket ugyan találtak, de a szervezésért és a koordinálásért felelős miniszteri tárcák vezetői közül senki sem távozott. Érdekesség, hogy egy évvel később, 2007. augusztus 20-án megint durva vihar csapott le a városra napközben, de a felkészültség miatt ekkor már senki nem sérült meg. Csak kis körmenetet tartottak és a milliós tömeg helyett csak pár százezren nézték a fővárosban a tűzijátékot.
10 évvel ezelőtt percre pontosan a tűzijáték kezdetkor csapott le egy borzalmasan erős vihar a fővárosra. Öten meghaltak, több százan megsérültek. Sokan a mai napig nem tudják kitörölni az akkori pánik emlékeit. 2006. augusztus 20-án 21 órakor, éppen a tűzijáték kezdete után nem sokkal olyan erős vihar csapott le a fővárosra, ami nagyon ritkán fordul elő. A legerősebb széllökések a belvárosi és a lágymányosi mérések szerint elérték a 120 km/h sebességet, a károk alapján helyenként jelentősen meg is haladhatták azt. Az egyik legerősebb zivatarcella percre pontosan akkor csapott le Budapest belvárosára, amikor a tűzijáték elkezdődött. Perceken belül több ezer sebesülés történt és öten meghaltak. A vihar jelentős anyagi kárt is okozott. Érdekesség az OMSZ visszaemlékezése szerint, hogy a külvárosban, például Pestszentlőrincen mindössze 80 km/h körül voltak a legerősebb széllökések. Kattintson galériánkért! © MTI / Kovács Attila A halottak között volt egy 12 éves kislány is, amikor rá és egy középkorú férfira dőlt egy fa a budai alsó rakparton.
Bár tudom, még mindig nincs jól, hogy teljesen legyengült, s leginkább csak pihenne, pihenne és pihenne. Egyáltalán mi történt, miért került kórházba? – Gyorsan és megmagyarázhatatlanul történt minden. Sohasem voltam beteg, szerencsére elkerültek a nyavalyák, így eddig kihagytam a különböző kórházi kezeléseket. Aztán karácsony előtt a jeges, csúszós utcán elestem. Alaposan megütöttem magam, de tudja, hogy van ez, az ember kapott az életében már annyi rúgást, fájt minden porcikája, hogy az ilyesmit igazán fel sem veszi. Elestem, na bumm. Fájt a lábam, de azt mondtam magamban: úgyis elmúlik, jön a tavasz, s emlékezni sem fogok rá, hogy mi történt velem a télen. Csakhogy szilveszterkor már egyre rosszabbul éreztem magam. – Félre ne értse, nem akarok párhuzamot vonni az ön betegsége és Zavadszky Gábor halála között, de a Cipruson fiatalon elhunyt egykori játékos is "csak" megsérült, aztán néhány nap múlva egyre rosszabbul lett, mígnem bekövetkezett a tragédia… – Hallottam Zavadszky drámájáról, bár ahogy tudom, még mindig nem derült ki pontosan, mi okozta a halálát.
A bürokráciával vívott harcáról írt egy nő. "A férjem elváltként szerepel a rendszerben, ugyanis egyetemista korában fél évig nős volt, de évekkel a mi házasságkötésünk előtt elvált. A mi VII. kerületben megejtett házasságkötésünk a rendszer szerint soha nem történt meg. Én ellenben a kilencvenes években férjhez mentem (egy olyan időpontban, amikor már régen házas voltam), de azt már nem tudta megmondani a rendszer, hogy szerinte kihez" – idéz egy Facebook-posztot a Blikk. Egy Kisorosziban élő nő írta le kálváriáját a bürokráciával, miután kézhez kapta férje halála után a halotti anyakönyvi kivonatot, amin az állt: elvált. 15 évvel ezelőtt vesztette el párját, Zavadszky Gábor özvegye ismét férjhez ment A Blikk megkérdezett egy anyakönyvvezetőt, aki azt válaszolta, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást 2014 nyarán vezették be Magyarországon. A zavart az okozhatta, hogy az előtte lévő adatok nem kerülnek be automatikusan a rendszerbe. Az is okozhat bonyodalmat, ha az új adatok területileg máshova vannak bejegyezve, mint ahova az ember tartozik.
Hatását a ciklooxigenáz enzim gátlása révén, a prosztaglandin-szintézis gátlásán keresztül fejti ki. Gátolja a vérlemezkék aggregációját is. () Szóval diclofenac. Vagy ha úgy tetszik, diklofenák – hívjuk akkor már magyarosan, ha szinte megkerülhetetlenül beépült az életünkbe. Ilyen alapú gyógyszer például a Voltaren is. Tudják, csak be kell kenni a derekunkat, vagy a bárminket, és nem fog fájni. Apró szépséghiba, hogy ha sokat használjuk mondjuk a krémet (gél, vagy hívjuk, aminek akarjuk), akár azt is észlelhetjük, hogy félrever a szívünk – az észlelést már több Voltarent használó is megerősítette, a kimutatható eredményekkel pedig a kutatók álltak elő. Persze már nem először. Legutóbb két derék ausztrál kutató átfogó tanulmányából derült ki, hogy bizony a diklofenák már a szokásos adagban is jelentős mértékben növelte a szívinfarktus rizikóját. Közben pedig az is kiderült, hogy a többi nem szteroid antiflogisztikumok (van ezeknek egy szimpatikus és egyszerű neve: NSAID) családjából származó másik két gyanús hatóanyag, az ibuprofen és a naproxen alig, vagy egyáltalán nem növeli a szívinfarktus esélyét.