aug 16 • LifeStyle • Impress Magazin Michael Pelps amerikai úszó összesen 23 olimpiai aranyérmet nyert, pedig idegrendszeri betegség miatt még az sem volt valószínű, hogy átlagos életet élhet. Michael Phelps -t 10 éves korában ADHD-vel (figyelemhiányos hiperaktivitás) diagnosztizálták, és Ritalint írtak fel neki. Pelps azonban 13 évesen maga döntött úgy, hogy elhagyja a gyógyszert és önkontrollra tanítja magát. 10 híresség, akik súlyos betegséggel élnek együtt - Goodstuff. Úgy érezte, hogy az úszás segít neki abban, hogy kordában tudja tartani az energiáit, hogy kevésbé legyen izgága. Edzője, Bob Bowman pedig megtanított neki egy pszichológiai módszert, amivel előnybe kerülhetett az ellenfelekkel szemben: rutinokat tanított neki, melyek segítettek felülkerekedni a betegsége tünetein, és lelkileg is olyannyira megerősítették, hogy a sorra nyerni kezdte az aranyakat. 23 aranyérem – Athén, Peking, London, Rió… Phelps 6 aranyérmet és 2 bronzérmet nyert a 2004-es nyári olimpián Athénban. Négy évvel később a Pekingi olimpián szintén 8 érmet nyert, mely mind aranyérem, majd a 2012-es londoni olimpián 4 aranyérmet és 2 ezüstérmet nyert.
Ezek az apró rutinok, amelyeknek látszólag kevés köze van magához a teljesítményhez kiemelkedően fontosak! Lehet bemelegítés vagy nyújtás mozgássor, felöltözési mozdulatok, egy mindig ugyanolyan módon elfogyasztott pohár tea... testünk-lelkünk emlékezni fog arra, hogy ez az a jel, ami után belevághatunk a megmérettetésbe. Sport365.hu - Megrázó vallomást tett Michael Phelps felesége. Nem a rutint végezzük gépiesen, hanem egyfajta segítséget kapunk – a saját szokásaink segítségét. "Minden fejben dől el" – tartja a mondás. Ez teljes mértékben igaz, és a rutinokkal a fejben lévő gondolatokat tudjuk a megfelelően indítani. Egyes esetekben szinte át is tudjuk adni az irányítást a rutinnak, de a tudatosság megtartása talán még fontosabb, hiszen csak azzal tudjuk az aktuális helyzeteket higgadtan kezelni, a rutin csak visz előre. Ezt rá is kell hagyni, tegye a dolgát, miközben mi a jelenlétre figyelhetünk, hogy valóban "jelen legyünk". A terepsportok ahhoz is hozzásegítenek, hogy minél tudatosabbak maradjunk, hiszen terepen, ahol "semmi sem ugyanaz", nem lehet az öntudat kikapcsolásával sportolni, mozogni.
Phelpst azonban rengetegen támogatták, és leküzdötte a betegségeit és sikeret ért el a sportban. Mila Kunis: Részleges vakság Sok éven át az egyik legnépszerűbb színésznő volt, akiről azóta kiderült, hogy szinte majdnem vak. Egy gyulladás miatt ugyanis Mila a fél szemére nem látott, és nem tudott fókuszálni. 2010-ben végül megműtötték, így visszakapta a látást, de ezt teljesen titokban tartotta, mert nem akarta, hogy aggódjanak miatta a rajongók. Hugh Jackman és Khloé Kardashian: Bőrrák 2013-ban diagnosztizáltak a Rozsomákot játszó színésznél bőrrákot. Azóta a színész több kemoterápiás kezelést kapott, és 6 bőrátültetési műtétet is elvégeztek rajta. A diagnózisa bazális sejtes karcinóma volt. Ez az onkológiai bőrbetegség olyan, hogy a tumor a bőrréteg alsó rétegén fejlődik ki. A karcinóma a bőr azon részein jelenik meg, amelyek gyakran napsugárzásnak vannak kitéve, például az orron. Hugh őszintén beszámolt a betegségéről a Twitterén, és mindenki figyelmét felhívta erre a betegségre. A Kardashian nővérek legfiatalabbja, Khloé is nagyon őszintén kezelte a bőrrákját, amikor 2008-ban felfedezték nála.
A hosszú kezeken kívül az úszásban az ilyen "betegeket" a rendkívül hajlékony ízületek is segíthetik. Később kiderült, Phelps maga írt önéletrajzában arról, hogy az orvosok is Marfan-szindrómával diagnosztizálták. Rendszeres ellenőrzéseknek vetik alá a sportolót, mivel a génmutáció miatt nagy a kockázata különféle szív-, és érrendszeri megbetegedéseknek. A természetes dopping De nemcsak a látható, hanem a belső elváltozások is jelenthetnek előnyt. Egyik génünk terméke, az angiotenzin-konvertáló enzim szerepet játszik a vérerek tágulásában, így szabályozza az izmokba jutó oxigénellátást. Korábban kimutatták, hogy akikben az ACE-gén egyfajta variánsa megtalálható, azok jobban bírják a terhelést, és ez kimutatható az élsportolóknál is. Magyarországon is folytak ilyen kutatások, az egyik kísérlet vezetője, Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója elmondása szerint maga is meglepődött, hogy a tesztek eredménye azt mutatta ki, hogy a célvonalon elsők között átérő sportolóknál van eltérés az ACE-génvariánsban.