A koszovói herceg féltékenysége vezetett az első rigómezei vereséghez 2020. június 27. 11:41 MTI Hatszázharmincegy éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte.
A későbbi török történetírók – a győzelem felnagyítása érdekében – félmilliós keresztény koalícióról emlékeztek meg, de a valóságban mintegy 12-20 000 fős sereg nézett szembe a törökökkel. A ránk maradt szegényes források
század iskolaépületeinek stílusában hánt építtetett. I. Murád szultán De most nézzük részletesebben kicsit I. Murád oszmán szultán életét. Murád (Bursa, 1319 – Rigómező, 1389. június 15. ), az Oszmán Birodalom harmadik szultánja 1362-től haláláig uralkodott. Hüdavendigâr-nak is nevezték, ami Isteni-t jelent. A rigómezei csata legendája | Hungary First. Egyike volt a legnagyobb török hódítóknak és uralkodása korszakot alkot az oszmánok történetében: majdnem háromszorosára növelte a hatalma alá tartozó, a Balkán és Anatólia között fele-fele arányban megoszló területet. Az oszmán birodalom térképének részlete – Forrás: NatGeo Murád Orhán szultán második fiaként született 1319-ben (más források szerint 1326-ban), édesanyja Heléna bizánci hercegnő volt. Mivel bátyja, Szulejmán még Orhán előtt meghalt, így édesapja halálakor (1362-ben) Murád lett az Oszmán birodalom szultánja. Az Oszmán Birodalom és (Murád apja, Orhán) 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. Nem sokkal később I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (a mai Edirnét), ahová székhelyét is áttette.
Életében Miloš Nikolának hívták. A későbbi nevét Obilić, korábban Kubili, Kubilović vagy Kobilić, valószínűleg a török szóból kubila=gyilkos kapta. És ténylegesen, a török történetíró Idris Bitlisi a 15. században egy Miloš Nikolát említ a szultán gyilkosaként. A legenda egy további szereplője Marko szerb királyfi (Kraljević Marko), aki a legenda szerint nem vett részt a csatában. Első rigómezei csata. Későn érkezett, így hát ő lett az egyetlen királyi sarj, aki a csatát túlélte és a török uralmat el kellett ismernie. Marko Mrnjavčević a mai Makedóniában uralkodott Prilep város környékén. 1393, vagy 1394-ben halt meg a rovinei csatában, I. Bajazid oszmán szultán havasalföldi hadjárata során. Utolsó szavai állítólag azok voltak, hogy inkább meghal, ha cserébe a kereszténység diadalmaskodik. A legendában 160 évig élt, és prilepi várából kilovagolva keresztény szűzeket mentett meg az oszmánoktól való megrontástól. A szultán tiltása ellenére bort ivott a ramadán ideje alatt. Emellett a szultánnal harcolt egészen Arábiáig.
1448 szeptemberének végén a magyarok vezette keresztesek mélyen benyomultak az országba és végigfosztogatták azt. A szerb uralkodó II. Murádhoz ment, akit nem csupán tájékoztatott a kialakult hadi helyzetről, de taktikai-stratégiai tanácsokat is kapott tőle. E szerint hagyni kellett a keresztes erőket mélyen előrenyomulni, majd távol a hátországtól el kellett vágni az utánpótlási vonalakat, s a török hathatós segítségével két oldalról csapdába kellett ejteni azokat. A harcmezőn a török erőket II. Murád vezette. Az első rigómezei csatát 630 éve vívták | Vajdaság MA. A szárnyakat egyrészt fia és későbbi utódja, Mehmet, valamint Anadolian irányította, aki először vett részt csatában. A magyar fő erőket Hunyadi János parancsnokolta, míg a keresztesek jobb szárnyát a havasalföldiek alkották. A küzdelem október 17-én kezdődött meg és három nappal később már véget is ért. A csata kezdetén a keresztények zárótűz alá vették a török erőket, majd másnap Hunyadi vezetésével a könnyű- és nehézlovasság támadást indított. Ez kezdetben sikeresnek tűnt, hiszen komoly veszteségeket okozott a török erőknek.
Az oszmán könnyűlovasság azonban rohamot indított, s ezt követően a maradék keresztes erők visszavonultak. A visszavonulást látva az oszmánok a nehézlovasságot, illetve a gyalogosokat, vagyis a fő erőt kezdték el támadni. A janicsárok nem voltak sikeresek, a keresztény erők ellentámadásba mentek át, ám a török tábor közelében megálltak. A magyar támadás megállítása után a törökök visszatámadtak, s a gyalogság visszaverte a lovagokat. A visszavonulás során a janicsárok a nemesség döntő részét lemészárolták. Hunyadi János elmenekült, ám később a szerbek elfogták. A csata a törökök győzelmével ért véget: Rigómezőn 17 ezer keresztény és mintegy 34 ezer török katona hevert holtan. A temetetlen holtak miatt kitörő pestis miatt évekre lakhatatlanná vált a környék.
A száznapos uralmára visszatérő Napóleon úgy vélte, hogy az egyetlen esélye, ha még erőik összpontosítása előtt, Brüsszel közelében megtámadja az ellene szövetkező európai hatalmak csapatait. Waterloo-nál 72 ezer francia nézett szembe 118 ezer angol és porosz katonával a három napig húzódó ütközetben, amelyben végül 18-án hajnalban Napóleon megindította a végső támadást. Ezt kivédtek Wellington csapatai, majd a poroszok támogatásával sikerült győzedelmeskedniük. William Sadler: A waterloo-i csata A vereség végleg véget vetett Napóleon uralmának, a császár megadta magát a briteknek, és végül Szent Ilona szigetén halt meg száműzetésben 1821-ben. A későbbi Szent Szövetség alapítói visszaállították a monarchiát Franciaországban, amelynek élére XVIII. Lajos került. Az emlékművekben és múzeumokban is felidézett waterloo-i csata azóta is emlékezetes a franciáknak, a letört nagyhatalmi törekvések pedig hozzájárulhattak néhány évtizeddel később III. Napóleon felemelkedéséhez, és a második császárság kikiáltásához.
Hogyan tegyünk? Ismerjük meg az élővilágot, a természet értékeit! Első lépés ill. a legkevesebb amit ezért tehetünk, hogy: megismerjük, akarjuk megismerni! A felelősség az együttélés terén nem az állatvilágé, hanem az EMBERÉ… az embernek van lehetősége és képessége ahhoz, hogy az együttélés kereteit létrehozza vagy megváltoztassa, az állatvilág képviselői erre nem képesek – sok esetben legfeljebb elszenvedik az ember különböző, többnyire káros beavatkozásait és azok következményeit. Az Ökocentrum példát akar mutatni az ember felelősségteljes hozzáállására, amikor nem kártékony és felesleges, öncélú beavatkozásról van szó, hanem a természet erőinek (szél, vihar, víz, áradások, fagy stb. Ökocentrum tisza to imdb movie. ), szereplőinek (madarak, halak, hüllők, kétéltűek stb. ) tiszteletéről, bemutatásukon keresztül Miért pont Poroszlón? Mert a Tisza-tónál a különböző növény és állatfajok különleges, rendkívüli gazdagsága van jelen. Így jó példa, azaz "minta" a természet gazdagságára, valamint "modell" az ember és a természet együttélésének lehetőségére.
A község egyik legfőbb vonzereje a Tisza-tó, amely a vízi sportok kedvelőinek, a fürdőzni, strandolni vágyóknak, horgászoknak, vadászoknak, vízitúrázóknak, ökotúrázóknak is kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Nyilvánvalóan a legtöbben strandolni érkeznek oda, azért egy napot érdemes a látnivalókra fordítani. Lássuk, milyen látnivalók vannak Poroszlón! 1. Tisza-tavi Ökocentrum 2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont felszálló madárra hasonlító, 2600 négyzetméter alapterületű központi épülete több szinten várja az érdeklődőket állandó és időszaki kiállításaival, rendezvénytermével, háromdimenziós mozijával, játszószobával, kilátó tornyával. Tisza Tavi Ökocentrum - Tisza tó - Tisza - Tiszaportal.hu. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A 7 hektáros szabadidőpark állatbemutatókkal és játszóterekkel várja a látogatókat, míg a skanzen a 19. századi életmódot mutatja be.
Az Ökocentrum hírei az újranyitásról Tájékoztatunk minden Kedves érdeklődőt, hogy a legújabb intézkedések és jogszabályok által biztosított lehetőséggel élve a Tisza-tavi Ökocentrum 2020. május 8. péntektől újra fogad látogatókat, vendégeket. E naptól kezdve a látogatás rendjére vonatkozóan ideiglenes, rendkívüli szabályok lesznek érvényesek, melyek kidolgozása, pontosítása folyamatban van. A rendkívüli látogatási szabályok részleteiről (a biztonsági és járványhoz kapcsolódó intézkedések, védőtávolság, maszkhasználat, nyitvatartási idő, jegyárak, az igénybevehető és egyelőre még nem igénybevehető szolgáltatások és programok listája) 2020. május 5-én teszünk közzé hivatalos tájékoztatást. Tisza-tó - Magyarország második legnagyobb tava » Országjáró. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximumát nyújtva biztonságos feltételeket és körülményeket teremtsünk Önök látogatásához, beleértve a folyamatos fertőtlenítést, a látogatóink részére kézfertőtlenítők használatát, bankkártyás fizetés stb. A működés fokozatosan, lépésenként fog visszakerülni a korábbi, eredeti kerékvágásba, így a programok közül az első időszakban – május 8-tól – a Tisza-tóra jelenleg érvényes rendkívüli víziközlekedési szabályok miatt a GPS-es csónaktúrák és a kishajós kirándulások még biztosan nem vehetőek igénybe, ugyanígy a 3d mozi sem működhet még május 8-tól Kérjük kísérjék figyelemmel és látogatásuk előtt mindenképpen olvassák majd el azokat a részletes szabályokat, melyek betartása nélkülözhetetlen lesz A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumról itt olvashatsz részletesen, kattints!
A meglévő tájház bővítésével és felújításával a Tisza-tóhoz kötődő életmód és foglalkozások már összegyűjtött ill. Tisza tó ökocentrum. még összegyűjtendő régi relikviáival igen gazdag bemutatóanyagot tudnak a látogatók elé tárni. A park része két szárazföldi és egy vízi játszótér, sportpálya, egy külső rendezvénytér. Az Ökocentrumhoz kapcsolódik a gát másik oldalán, a tó partján található kikötő, ahonnan rendszeres kishajó-járat indul a Vízi Sétányhoz és GPS navigációs csónakokkal lehet felfedezni a tó csatornákkal, szigetekkel szabdalt különleges világát. Funkciója [ szerkesztés] A létesítmény látogatóközpont és témapark, így elsősorban önálló vonzerő, attrakció, mely alkalmas arra, hogy élményt és sokoldalú szolgáltatásokat nyújtson saját keretei között, saját kapacitása, eszközei és erőforrásai igénybevételével, a vendégek megelégedésére.