20 km-re nyugatra Pécs egyetemvárosától fekszik a 411 lélekszámú Cserdi. Mint sok más Baranya megyei falu esetében is, a lakók többsége roma. Van itt azonban egy fontos különbség. Cserdi polgármestere maga is roma, és elkötelezett aziránt, hogy bizonyítsa, emberei képesek kemény munkával megélhetésüket biztosítani és érdemesek magyar szomszédaik tiszteletére. A Cserdi polgármesterének 2006-ban megválasztott Bogdán László először 2013 májusában került a média figyelmének középpontjába, az úgynevezett "köcsögmentesítési" programmal. Az új büntetőtörvénykönyv elfogadását követően, mely szerint egy 14 éves is felnőttként felelhet a törvény előtt, a program azt a célt szolgálta, hogy a cserdi fiatalokat a jó úton tartsa. Pápai faragó lászló wikipedia.org. Bogdán megszervezte a cserdi családok számára, hogy fiatalkorúak illetve felnőttek részére szolgáló büntetés végrehajtó intézetekben látogatást tegyenek, és megtapasztalhassák, milyenek a börtönkörülmények. "Sajnos az évek során a cigány közösségben az a gondolat fogalmazódott meg, hogy börtönbe menni nem olyan rossz dolog, inkább "menő"", mondta Bogdán az riporterének 2013 májusában.
A börtönlátogatások talán segítik a bűnmegelőzést, de a Bogdán által létrehozott, organikus kertészeti közmunka lehetősége volt az, ami gyakorlatilag megszüntette a bűnözést a 411 fős településen. Mielőtt Bogdán Lászlót Cserdi polgármesterének választották, a faluban országos szinten is kiemelkedően magas volt a bűnözési arány, csak 2005-ben mintegy 200 betörés történt. Ma gyakorlatilag nincs bűnözés, mert bárki, aki akar, dolgozhat az önkormányzatnak, részt vehet a burgonya, hagyma, fokhagyma, paradicsom és zöldpaprika termesztésében. A falu 15 hektár mezőgazdasági földterületnek a tulajdonosa, melyet a falu lakói művelnek megélhetésük érdekében. Pápai faragó lászló wikipedia article. 3. 000 négyzetméteren fóliasátrat építettek, hogy az év nagy részében paradicsomot, paprikát termeszthessenek és palántát neveljenek. "A program célja egyszerű" mondta Bogdán a korábban az idei évben. "Minden nap egy újabb magyar higgye azt, hogy a cigányok jó emberek. " Amikor nem egymás mellett dolgoznak a földeken, a magyarok és a cigányok együtt dolgoznak, egymás házait javítva.
Ez a Cserdi csoda titka,, 2013. szeptember 12. Csodát tettek a cserdi cigányok Budapesten,, 2013. december 26. A köcsögmentesítés védőburok,, 2013. május 15.
Jónyer István Fotó: Róth Tamás (2021) Született 1950. augusztus 4. (71 éves) Miskolc Állampolgársága magyar Foglalkozása asztaliteniszező Kitüntetései a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1994) Magyar Örökség díj (2014) ETTU Hall of Fame (2015) Miskolc díszpolgára (2017) Emberi Méltóságért (2018) A Wikimédia Commons tartalmaz Jónyer István témájú médiaállományokat. Jónyer István ( Miskolc, 1950. augusztus 4. ) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett [1] négyszeres világbajnok magyar asztaliteniszező, az 1970-es években sportágában a világ legeredményesebb játékosai közé tartozott. Híressé vált az általa kitalált oldalpörgetés, az ún. kiflipörgetés, melyet korábban csak ő tudott. Élete [ szerkesztés] Pályafutását a Diósgyőri VTK játékosaként kezdte tizenhárom éves korában, 1963-ban. Jónyer István – Wikipédia. 1970-ben a Budapesti Spartacushoz igazolt át, és a klub színeiben versenyzett egészen 1984-es visszavonulásáig. 1975-ben elnyerte az egyéni világbajnoki címet. A döntőben Antun Stipančićot győzte le, 0:2-ről 3:2-re fordítva a mérkőzést.
kerület) díszpolgára (2013) Magyar Örökség díj (2014) [3] Az európai asztalitenisz hírességek csarnokának tagja (2015) [4] Miskolc díszpolgára (2017) [5] Emberi Méltóságért (2018) [6] MSÚSZ-MOB-életműdíj (2018) [7] A Nemzet Sportolója (2021) Prima Primissima díj (2021) (megosztva) [8] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Faragó László (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 330. o. ISBN 963-9257-02-8 Adatlapja az ITTF oldalán További információk [ szerkesztés] Magyar világbajnokok () ( PDF) Felnőtt országos bajnokok () ( PDF) Csapatbajnokok () ( PDF) Jónyer István 60 éves (2010. ) Barta Gábor–Gadácsi János: Tévedések vígjátékosai avagy A Gergely-, Jónyer-, Klampár-sztori.
Belföld 2021. május 27. Közel 5 milliárd forintból újul meg Budapest két fontos közterülete a következő másfél-két évben. Az id. Antall József rakparton 2021. június 7-én, a Blaha Lujza téren pedig pár héttel később, július elején kezdhetik el a munkát. Régi tartozása Budapestnek a Blaha Lujza tér felújítása. A főváros és az ország egyik legjelentősebb, legforgalmasabb találkozóhelye mintegy ötven év után kaphat most teljesen új karaktert. Bár a kiviteli tervek 2019-ben elkészültek, azonban az önkormányzati választások után romlott a pénzügyi környezet, jelentősen csökkentek a főváros számára biztosított források és drágultak az építőipari költségek is. Emellett a társadalmi elvárások, illetve a klímaváltozás okozta azonnali feladatok miatt az újonnan megválasztott városvezetés részéről is új igények merültek fel a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatban. A Főváros és a BKK úgy döntött, hogy még a nehéz anyagi helyzet ellenére is gondos gazdája lesz ennek az örökségnek, így júliusban elkezdődik a tér újjáépítése.
Az átépítéssel párhuzamosan halad még a főváros egyik legrosszabb állapotú vízvezeték-főnyomócsövének cseréje is. A Lánchídtól északra augusztus 23-án, délre pedig november 6-án kezdődtek a munkák. A Jane Haining rakparton az Erzsébet híd felől a Lánchíd irányába haladhatnak az itt közlekedők, míg ellenkező irányban az Apáczai Csere János utcát használhatják, ennek köszönhetően sikerül a munkák forgalmi hatásait csökkenteni. A víznyomócső-rekonstrukciós munkák után kezdődhet a kivitelezés a RAK-PARK projektben, amely a pesti Duna-part Kossuth Lajos tértől Fővám térig tartó szakaszának élhetőbbé tételét célozza meg. Cél, hogy növekedjenek a városi parkjellegű zöldfelületek, és közelebb kerüljenek a városlakók a vízparthoz. Az első ütem az id. Antall József rakpart és a Március 15. tér, a második pedig délre, a Fővám térig valósul meg, ezeknek a tervezése már folyamatban van. Forrás: Budapesti Közlekedési Központ; fotó: BKK/Nyirő Simon
Két héttel korábban végeztek a munkálatokkal. A végső határidő előtt két héttel befejeződtek az átépítési munkák az id. Antall József rakpart Országház és Margit híd közötti szakaszán – tudatta közleményében a BKK. A szakaszt december 13-án, hétfőn adják át a gyalogosoknak. A Parlament és a Margit híd közötti részen gyalogossétányt és fasort alakítottak ki az autósávok és a Duna között. A BKK közleményében kihangsúlyozta, hogy sem a látkép, sem a világörökségi helyszín nem sérült. A korszerűsítésnek még a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan kellett volna megvalósulnia azért, hogy a belvárosból egészen a Duna Arénához lehessen sétálni. A háromütemesre tervezett munkából azonban korábban csupán kettő – a Moszkva sétány, valamint a Margit híd és Dráva utca közötti szakasz – valósult meg. A harmadik ütem megvalósítása idén júniusban indulhatott el. A forrás központi költségvetés által biztosított részét csak 2021 végéig biztosítja a kormány a fővárosnak, ezért a munkákat idén el kellett kezdeni – és be is kellett fejezni.