2020 Szikora, V. : Előszó. Debr. jogi műh. 17 (1-2), 5-7, 2020. 2019 Szikora, V. : Állami vállalatok nemzetközi összehasonlításban. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 520 p., 2019. ISBN: 9786155710681 Szikora, V., Árva, Z. : Újratervezés: fogyasztói szabályozási modellek, digitalizáció, adatvédelem. Főnix Média, Debrecen, 243 p., 2019. ISBN: 9789634900795 2018 Szikora, V. : A fizetésképtelenség témájának időszerűsége: magyar tények, német és osztrák minták. In: Fizetésképtelenség és jogutód nélküli megszűnés: tapasztalatok és reformjavaslatok. Szerk. : Szikora Veronika, Fézer Tamás, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 155-174, 2018. ISBN: 9789634900504 Szikora, V., Árva, Z. : A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században. DE ÁJK, Debrecen, 364 p., 2018. ISBN: 9789634739883 Szikora, V. : A társasági jog és a Polgári Törvénykönyv kodifikációjának összefüggései. Meghívó Húsvéti Hangversenyre | Hírek - Miskolci Egyetem. In: Fejezetek a Polgári Törvénykönyv keletkezéstörténetéből. : Vékás Lajos, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 87-139, 2018.
Az elmúlt órában kapták a Miskolci Egyetemen tanuló diákok a Neptun üzenetet, miszerint a rektor egy hetes szünetet rendelt el a covid terjedésének megakadályozása érdekében. Az említett egyetem "magán" kézben van. Na mindegy, én indulok Pestre(sokkal veszélytelenebb /s) a csodás, állami kézben lévő egyetememre. Az ITM fenyít minket:( "Hajrá magyarok!, Hajrá Magyarország! "
ISBN: 9786155710452 Szikora, V., Csaholczi, E. : Az európai társasági formák, a fenntartható fejlődést szolgáló törekvések aspektusából vizsgálva. Controll. Info. 6 (1), 42-46, 2018. Szikora, V. : Company Legislation and Reforms in Europe. Curentul Juridic. 21 (1(72)), 155-171, 2018. Szikora, V., Fézer, T. : Fizetésképtelenség és jogutód nélküli megszűnés: tapasztalatok és reformjavaslatok. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 180 p., 2018. ISBN: 9789634900504 Szikora, V., Jagusztin, T. : Helyzetkép a társult perlésről: Európában és azon túl. In: A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. Összefogás a Miskolci Egyetemen - Hírnavigátor. : Szikora Veronika, Árva Zsuzsanna, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 83-96, 2018. : Társasági jogi szabályozási modellek Európában. Gazd. jog. 26 (5), 9-16, 2018. 2017 Szikora, V. : Az összehasonlító jog fókuszában: az európai társasági jogi jogközelítés. In: Jogtudomány a jogfejlődés szolgálatában: szemelvények a modern jogi kutatások köréből. Írták: Szikora Veronika, Árva Zsuzsanna, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 181-195, 2017.
A következő Multilingual World Café-ra meglepetéssel készülnek. Erről is beszámolunk majd az egyetemi honlapon.
Témazáró teszt a nemfémes elemek és vegyületeikből Témazáró teszt a 8. évfolyam számára Válaszolj a kérdésekre a tanultak alapján, majd ellenőrizd válaszaidat! Figyelem, ellenőrizz, mert különben, ha lejár az idő 0%-os lesz a feleleted. Óvatosan ellenőrizz mert a rossz válasz mínusz százalékot ér!
Vizsgáljuk meg, hogy vajon ugyanaz a reakció mindig egyforma hevességgel zajlik-e le! Állítsunk egy vízzel teli üvegkádba öt, vízzel megtöltött üvegcsövet. A kémcsövek gyors kiemelésével és visszaengedésével engedjünk beléjük különböző térfogatú levegőt. Állítsunk elő hidrogéngázt a korábban megismert módon. Vezessünk hidrogéngázt az üvegkádban elhelyezett kémcsövekbe! Ügyeljünk arra, hogy mindegyikbe csak annyi hidrogén kerüljön, amennyi vizet kiszorít (lehetőleg egy buborék se távozzon a kémcsövekből). Így elérjük, hogy különböző (hidrogén: levegő) térfogatarányú gázelegyeket kapjunk. Ezután sorban egymás után, szájukat ujjunkkal befogva vegyük ki a kémcsöveket. Tartsuk – a szokott módon – Bunsen-égő lángjához. Figyeljük meg mi történik. Kémcsövek megtöltése különböző térfogatú levegővel Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe levegő helyett tiszta oxigéngázt vezetünk. Durranógáz – Wikipédia. Ebben az esetben legyen a következő a (hidrogén: oxigén) térfogatarány: 1: 1, 2: 1, 3: 1, 4: 1, illetve 5: 1.
Ez a törvényszerűség ugyanis nemcsak a gázokra, hanem más halmazállapotban reagáló anyagokra is érvényes. A durranógáz ismeretének gyakorlati haszna is van. Amikor laboratóriumban hidrogént fejlesztünk, akkor a készülékből kezdetben az eredetileg benne lévő levegő és hidrogéngáz keveréke áramlik ki. Ha ekkor gyújtanánk meg a gázfejlesztőből kiáramló gázt, az égés nagy sebességgel átterjedne az üvegeszköz légterébe és szétvetné azt. Mi a durranógáz. A szétrobbanó üveg szilánkjai és a szétfröccsenő sósav súlyos bőr- és szemsérüléseket okozhatnának. Ennek megelőzésére kell elvégezni az ún. durranógáz-próbát. A gázfejlesztő készülékből kiáramló gázt kémcsőben fogjuk fel, és ezt a kis gázmintát visszük a nyílt lánghoz. A készülékből kiáramló gázt mindaddig nem szabad meggyújtani, amíg a kis gázminta a láng hatására sivító hang vagy csattanás kíséretében ég el. A tiszta hidrogén esetén a gáz a kémcső szájánál gyullad meg és hangjelenség alig észlelhető.
Zöldmetszés – Fontos tudnivalók mindenkinek, mielőtt belevágunk a zöldmetszésbe Amikor beköszönt a nyár, kertedben sétálgatva bizonyára te is eltűnődsz néha azon, hogy alma- vagy éppen körtefáid miért nem fordítják erőforrás aikat inkább a virág zásra ahelyett, hogy minél több levelet növesztenének mag ukra. Nos, némi segítséggel ráveheted fáidat, hogy kezdjenek el minél előbb a gyümölcs termeléssel foglalkozni! A nyári metszést általában fazonra metszett alma- és körtefákon szokás elvégezni. Mi az a durranógáz és mivé ég el?. A nem fazonra nevelt fákat ritkábban szokás nyáron metszeni, de mivel a kertben termesztett almák és körtéket manapság szinte kizárólag törpe gyökér alanyba szokás beoltani, így nem ez nem csak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is, hiszen fazonjuk sokkal könnyebben befolyásolható, és így közelebbről is megismerkedhetsz fáid működésével. Nem mellesleg, a mag as, hagyományos méretű fákat egyáltalán nem szokták nyáron metszeni. Két fontos dologra kell odafigyelned! Zöldmetszés – Az egyik fontos dolog Az egyik, hogy ha ágvégen termő fáid vannak, amelyek nem az ág mentén hoznak gyümölcs öket, akkor ezeket óvatosabban kell metszened.
A durranógáz a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeveréke. Igen robbanékony, égésterméke a víz. 2 H 2 + O 2 → 2 H 2 O Keletkezése [ szerkesztés] A hidrogén tiszta oxigénnel vagy a levegő oxigénjével elkeveredve durranógázt alkot. Égése [ szerkesztés] Kémiai szempontból nincs különbség a hidrogén és a durranógáz égése között. Mivel az égés az oxigénnel való egyesülést jelenti, az égéstermék mind a két esetben a gázok 2:1 arányú vegyülete, tehát víz. Fizikai szempontból azonban van különbség: míg a hidrogén kékes lánggal csendesen elég, a durranógáz erős hanghatással kísérve robban. Felhasználása [ szerkesztés] Gyártanak vízbontásos hegesztőkészüléket. A beleöntött desztilált vizet a berendezés szétbontja. A keletkező hidrogént és oxigént elkülönítve vezetik egy alkalmas tűbe, ahol a hidrogén elég. A keletkező hővel platina hőelemek hegesztését végzik. Durranógázpróba [ szerkesztés] Amennyiben bármilyen gyúlékony gázt (pl. hidrogént) állítunk elő, annak meggyújtása előtt el kell végezni a durranógázpróbát, mivel az előállított gáz keveredhet a levegő oxigénjével (vagy hidrogén esetén a vízbontó másik pólusán keletkező oxigénnel), amit begyújtva (a mennyiségtől függően) robbanásokhoz vezethet.
A durranógáz-próbánál egyes kémcsövek szájánál meggyullad a gáz, másoknál gyengébb vagy erősebb pukkanás hallható. Ha helyesen végezzük el a kísérletet, akkor a legerősebb pukkanást az első kísérletnél az 1: 2 és az 1: 3 térfogatarányú hidrogén-levegő elegynél, a második esetben viszont a 2: 1 hidrogén-oxigén elegynél lehet hallani. A vízbontásnál a hidrogén és oxigén 2: 1 térfogatarányban fejlődik. A hidrogén és az oxigén egyesülése ugyanilyen térfogatarányban megy végbe. A többi esetben: kevesebb anyag reagál, hiszen ugyanakkora kémcsőben marad felesleges anyag is, az exoterm reakció során felszabaduló energia egy részét a feleslegben lévő komponens elnyeli, ezzel tompítja a reakció hevességét. A levegőnek 21 térfogat%-a, vagyis körülbelül 1/5-e oxigén. A 2 térfogatnyi hidrogénhez szükséges 1 térfogatnyi oxigéngáz így 5 térfogatnyi levegőben található meg, vagyis az optimális robbantási hidrogén–levegő arány itt 2: 5 = 1: 2, 5. Ezért hallottuk a legerősebb pukkanást a 3: 1 és a 2: 1 arány esetén.