Fotó: We Love Budapest A szabadság, a kötődés és az elszakadás témáinak vizuális megfogalmazását láthatjuk a Nemzeti Galéria legújabb, Valós látszat című kiállításán. A Gerhard Richter művészetét bemutató tárlatnak pedig kétségkívül van mit mondania ezekről a témákról, hiszen a legnagyobb élő képzőművészek közé tartozó német mester teljes egészében végigélte a viharos XX. századi történelmet. Az MNG négy részből álló, a kortárs német művészetet bemutató sorozatának lezárásához, egyben csúcspontjához érkeztünk, hazánkban első ízben látható a művésznek ennyire átfogó kiállítása. A közel 90 év alatt megszületett, mintegy háromezer alkotást nem egyszerű korszakokba sorolni, az életmű talán a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosására, a pillanat megragadására és megszűnésének kérdéskörére fűzhető fel, illetve a sajátos történelmi korszakok, a múlékony politikai és társadalmi rendszerek relativitásának megéléséhez, a valóság viszonylagosságához, az ebből fakadó kétséghez és szkepticizmushoz kapcsolódik.
Gerhard Richter: Kis fürdőző (Kleine Badende, CR: 815-1), 1994, olaj, vászon, 51 × 36 cm, magángyűjtemény, Köln, © Gerhard Richter 2021 A tárlat az előzetes ismertető szerint a 60-as években készült ikonikus fotófestményekkel indít majd – sokak számára mindmáig ezek a művek jelentik a figurális és az absztrakt festészetben egyaránt otthonosan mozgó művész munkásságának csúcsát – de nem hiányoznak a legismertebb kolorisztikus absztrakt művek sem, sőt láthatóak lesznek Richter legfrissebb, "festészet utáni" korszakának ceruzarajzai is, amiket a művész eddig még nem sok helyen állított ki. A Bódi Kinga művészettörténész által kurált tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivummal, a művésszel és kölni műtermével szoros együttműködésben jön létre; a műveket hazai és nemzetközi köz- és magángyűjtemények kölcsönzik. Gerhard Richter: Absztrakt festmény (CR: 952-3), 2017, olaj, vászon, 200 × 200 cm, a Gerhard Richter Kunststiftung letétje, © Gerhard Richter 2021 Frissítés, augusztus 12. Három friss információt kaptunk a Magyar Nemzeti Galériától, amelyek még izgalmasabbá tehetik az amúgy is rendkívüli érdeklődésre számot tartó tárlatot: A kiállításon egy olyan rajzsorozat is szerepel majd, amelyet Richter kifejezetten erre az alkalomra készített; ebből adódóan a nagyközönség ezeket a munkákat itt láthatja először.
Rövidesen a fotó kezdte festményeinek kiindulópontját jelenteni: a bulvármagazinokból kivágott képeket azonban nem fotórealisztikusan vitte vászonra, hanem a szürke tónusaival, némileg elmosódottan, elérve, hogy a néző ne az alakokra koncentráljon, hanem a kép egészére. Külön terem mutatja be – reprodukciókon keresztül – Gerhard Richternek az 1972-es Velencei Biennáléra készített történelmi arcképcsarnokát, amely Einsteintől Puccinin át Kafkáig negyvennyolc "briliáns elme" azonos méretben megfestett, fekete-fehér portréját sorakoztatja fel, egyfajta elveszett identitást, eltűnt apaképet keresve. Gerhard Richter figurális munkái mellett stilárisan sokszínű absztrakt életművet is magáénak tudhat – mondta el Bódi Kinga, aki a Tiziano-sorozat oldott gesztusfestészetével szemközti falra a Színminták sorozat geometrikus munkáit helyezte el. A festő életművében ritkák a családi képek, néhány ikonikus alkotást azonban ezek közül is bemutat az MNG tárlata, többek között a művész lánya, Betty újszerű szögből megfestett, egyszerre érzéki és távolságtartó portréját.
A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A B, csend (A, B, Still), 1986 Olaj, vászon, 225 cm × 200 cm Hasso Plattner Collection © Gerhard Richter 2021 A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival. A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész Városkép PL (Stadtbild PL), 1970 Olaj, vászon, 170 cm × 170 cm Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) © Gerhard Richter 2021 Borítókép: Angyali üdvözlet Tiziano után (Verkündigungnach Tizian) Részlet a sorozatból 1973 Olaj, vászon, 150 cm × 250 cm Kunstmuseum Basel, Bázel © Gerhard Richter 2021
Grandiózus, mélyreható képek ezek. Eredetiben. És itt most kitérek a csalódásunk tárgyára. A Richter-kiállítás sajnos jópár főmű esetében nem eredeti alkotást prezentál, pusztán magasminőségű, életnagyságú printeket. Így járt a 48 portré, a Tiziano-sorozat első darabja és a Birkenau-sorozat is. És ebben az utolsó esetben volt a legzavaróbb, mivel a teljesen sík nyomtatással elvesztek a rétegek, gesztusok, a hatás. A tárlat csúcspontját, a katarzist kellett volna magába foglalni az utolsó teremnek, de csak a fájó hiányt kaptuk. Festőművész hallgatóként ez rendkívül nagy csalódást okozott, főként a nyári preraffaellita Vágyott szépség tárlat hihetetlen gazdagsága után. A kiállításon mintegy kétszáz műtárgy került kiállításra, reprezentálva az egész életművét. A hatvanas évektől kezdve, olaj és akril festmények, nyomatok, digitális printek, kisplasztika, üvegplasztika és fotók és ceruzarajzok kerültek be a tárlatba. A Nemzetiben nyílt kiállítás fényét emeli, hogy 2020-ban Gerhard Richter bejelentette, festészeti életművét lezártnak tekinti, azóta leginkább ceruzarajzokkal foglalja el magát, amiknek 2021-es tavaszi darabjaiból jutott Budapestre is.
Rövidesen a fotó kezdte festményeinek kiindulópontját jelenteni: a bulvármagazinokból kivágott képeket azonban nem fotórealisztikusan vitte vászonra, hanem a szürke tónusaival, némileg elmosódottan, elérve, hogy a néző ne az alakokra koncentráljon, hanem a kép egészére. A számos nemzetközi és magyarországi köz- és magángyűjteményből érkezett alkotást felvonultató kiállítás november 14-éig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria A épületében. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Orosz, amíg nem választanak új elnököt, ügyvezető elnökként automatikusan a párt vezetője lett. Elárulta, hogy a párt stratégiája alapvetően nem fog megváltozni Fekete-Győr távozásával. Hozzátette, hogy szerinte Márki-Zay személye garancia a tiszta politikára és arra, hogy a Fidesz által lerombolt jogállami alapokat vissza tudják építeni. Egy belső felmérésből kiderült az is, hogy a Momentum párttagok 65 százaléka Márki-Zay Pétert támogatná. Orosz Anna már a kezdetekkor is jelen volt Orosz Anna egyébként már a Momentum kezdeti szakaszában is jelen volt a pártban, ő is az egyik kezdeményezője volt a Nolimpia népszavazásnak. Az akció hallatán a Fidesz inkább lemondott az olimpia megrendezésének lehetőségéről. Ez az akció nagyban hozzájárult a a Momentum párttá alakulásához. Miután 2018-ban a Momentum nem került be a parlamentbe, Orosz lemondott addigi posztjáról és a Political Capital elemzője lett. Kicsivel több mint egy évvel később, 2019 nyarán azonban visszatért, sőt az önkormányzati választáson Újbudán mandátumot is nyert, majd a testület alpolgármesterré is választotta.
Budapest • Orosz Anna (Momentum) alpolgármester nyerte meg az előválasztást Budapest 2. számú választókörzetében. Az eredmények a következők: Orosz Anna: (Momentum): 8445 szavazat (69%) Gy. Németh Erzsébet (DK): 3801 szavazat (31%) A választókörzetben korábban Barabás Richárd (Párbeszéd) lépett vissza Orosz javára, amiről Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, úgy látták jobbnak, hogy a két párt most közösen Orosz Annát támogatja, akinek szerintük több esélye van legyőzni a Fideszes jelöltet 2022-ben.,, Újbudának Orosz Annára van szüksége" – mondta akkor a főpolgármester.
Orosz Anna pénteken Facebook-oldalán jelentette be, hogy elindul a Momentum Mozgalom elnöki tisztségéért. Mint írta: nagyon büszke arra, hogy elnyerték az újbudaiak bizalmát, és rekordmagas részvétel mellett 8445-en támogatták szavazatukkal az előválasztáson. A posztban írt arról, hogy 2016-ban csatlakozott a Momentumhoz, és úgy érzi, itt az idő, hogy mostantól elnökként szolgálja a változást a Momentum értékei és céljai mentén. A következő hónapok nem lesznek könnyűek, ugyanis jövőre Magyarország és a Momentum is korszakhatárhoz érkezik. A Fidesz elmúlt tizenegy éve alatt soha ennyire közel nem voltunk még a kormány- és rendszerváltáshoz, a Momentum pedig a parlamenti párttá váláshoz. Ez hatalmas felelősség és hatalmas lehetőség – fogalmazott a posztban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Fekete-Győr András pártelnök a Momentum Választmányának élére pedig Mándi Lászlót, a Momentum elnökségi tagját, debreceni önkormányzati képviselőjét nevezte ki. Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke Orosz Anna elnökségi tagot nevezte ki a párt alelnökének a következő két évre - jelentette be a Momentum szerkesztőségünkhöz elküldött közleményében. Fekete-Győr András elmondta: Orosz Anna elmondta: Fekete-Győr emellett a Momentum Választmányának élére Mándi Lászlót, a Momentum elnökségi tagját, debreceni önkormányzati képviselőjét nevezte ki.
Kerpel-Fronius Gábor egy Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy Fekete-Győr András lemondása után egyelőre Orosz Anna vette át a párt vezetését. Orosz Anna, a Momentum alelnöke lett a párt ügyvezetője – derül ki a momentumos Kerpel-Fronius Gábor hétfői Facebook-bejegyzéséből. A politikus ebben a leköszönő Fekete-Győr Andrást búcsúztatja. Szerinte Orosz Anna szintén nagyon régi tagja a Momentumnak, többszörös elnökségi tag, aki közel volt az elmúlt időszak eseményeihez. "A vezetésével a Momentum kiválóan meg fogja oldani az előttünk álló nehéz feladatokat" – írta Kerpel-Fronius. A politikus arra is kitért a bejegyzésben, hogy Fekete-Győr Andrással a Nolimpia sikere után találkozott, véletlenül. "Egy Magyarországról szóló panelbeszélgetés résztvevői voltunk mindketten Potsdamban. A kerekasztal utáni vacsorán nagyon hosszan beszélgettünk – annak a beszélgetésnek az eredménye lett, hogy Berlinben élő Ádám öcsém hozzálátott a Momentum berlini szervezetének megszervezéséhez. És nekem is lökést adott arra, hogy néhány héttel később csatlakozzam a mozgalomhoz, akkor már párthoz. "
A sajtótájékoztatót többször megzavarták egy szitkozódó férfi bekiabálásai, akinek nem lehetett pontosan kivenni a szavaiból, hogy kivel vagy mivel is van baja, viszont a Momentum sajtóreferensét egy alkalommal megütötte, majd egy lökdösődés erejéig később is visszatért a helyszínre. A bekiabált mondatai alapján azonban nem biztos, hogy pontosan tudta, milyen eseményen van. Fekete-Győr más pozícióban folytatja A Széll Kálmán téren hétfőn tartott sajtótájékoztató előtt néhány órával már sejthető volt, hogy ügyvezetőként a párt vezetését Orosz veszi át, miután erről posztolt a momentumos budapesti főpolgármester-helyettes. Ezzel véget ért egy korszak. Egy olyan korszak, amelynek András meghatározó szereplője volt – személyisége lenyomatát a párt magán viseli. De úgy zárul le ez a korszak, hogy András velünk marad és ahogy eddig, csak más pozícióban, folytatja a munkát a közösségért" – írta Kerpel-Fronius Gábor, nagyra értékelve mindazt, amit Fekete-Győr a párt kezdeti szakaszában a Momentum létrehozásáért és a 2018-as választási eredmény után a megerősítéséért tett.