Leírás Térkép: Mátra turistatérkép 1:40000, Cartographia (14. ) 2008. A szakasz fóruma: túra: Mátraháza - Sirok Bélyegzőhelyek fórumai: Mátraháza, Kékestetõ A bejárás időpontja: 2011. március 27. A leírás elkészült: 2011. október 24. Mátraháza - Kékestető Mátraháza központja a Pagodával A mátraházai buszállomástól felsétálunk az útelágazásig, ahol a Kékestetőre vezető aszfaltút kiágazik a 24-es főútból. Balra térve ráfordulunk a kékestetői útra és a bal szélén indulunk el felfelé. 3 szuper kirándulóhely a Mátrában - tippek lustáknak és aktívaknak. Erősen kapaszkodva egy hajtűkanyar túlsó végén már a házak fölé kerülünk, de a következő kanyart már kihagyjuk: a kéktúra balra, keréknyomokra térve rövidít. A kapaszkodás folytatódik, és pár perc után jobbról mellénk fordul az aszfaltcsík, amit csak az imént hagytunk magunk mögött. Pár lépés erejéig ismét rátérünk, de amikor továbbfordul, már ott is hagyjuk, hogy az egyenesen induló Déli sípályán folytassuk az utunkat. A Déli sípálya alján Hosszú, monoton kaptató kezdődik itt, ami aztán egészen a Kékestető csúcsáig tart.
A jelzés akkor jó, ha nem tolakodóan sűrűn, de egyenletes ritmusban, s főleg minden elágazási lehetőségnél egyértelműen tájékoztat a továbbhaladás lehetőségeiről, bármely irányból is közlekedünk az úton. A festés, amely a szabványosított jelzések tartós és jól látható helyre (fára, kőre, műtárgyra) való felvitelét jelenti, több műveletből áll (általában két fázisban végezhető), s emiatt elég időigényes munka; saját tapasztalat szerint 2 fő egy óra alatt mintegy fél km-el készül el; eszerint a hét év alatt 2600 munkaórát töltöttünk el az erdőben ezzel a tevékenységgel... Ezt a történetet foglaljuk most össze (Merva László "szemüvegével" nézve). 2000 21 szakaszban 86, 8 km-t festettünk, május végétől október végéig. Nyáron a hegységet észak-dél irányban átszelő utak (Kisnána - Recsk, Domoszló - Parádfürdő, Markaz - Parádfürdő), ősszel a gyöngyösi Mátra útjai kerültek sorra. Legaktívabb Sárközi Illés volt, aki 19 szakasz felújításában vett részt. Mátraháza kékestető turf prono. (A festések jelzések szerinti nyilvántartása itt tekinthető meg! )
Részletek Túra típusa Sípálya Nehézség 5/1 Régió Észak-Magyarország Érkezés Körtúra Leírás Kékestető Magyarország legmagasabb pontja: a csúcs 1014 méter. Innen indul Magyarország 2. leghosszabb lesiklópályája, amely 1, 8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy nemrég felújított 700 méter hosszú tányéros felvonó, valamint két tanulólift üzemel. Mátraháza kékestető túra videa. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas. Az ún. "déli pálya" teljes hosszán végigsízők a Veronika-réttől síbuszokkal juthatnak vissza Kékestetőre. A felújított Dózsa-Nordica Síházban működő sísuli és kölcsönző pont Magyarország tetején található, igazi alpesi környezetben. Magyarországon csak Kékestetőn már a fenyőfák uralják az erdőt, gyönyörű díszletet varázsolva a sípályáknak! 12 sí és snowboard oktató várja az egyéni és kiscsoportos oktatásra jelentkező vendégeket, de természetesen iskolák, baráti társaságok nagycsoportos oktatását is vállaljuk!
A Kékes meredek ereszkedővel elérhető északi oldalában rejtőzik Gabi-halála, amelyet nemzedékek óta titkok és legendák öveznek. Mátraháza kékestető turf pmu. A cikk az ajánló után folytatódik - Délre indulva, a piros sáv jelzést követve az első megállónál hazánk legmagasabban fakadó forrása, a Disznó-kút vizéből kortyolhatunk, majd egy hosszas ereszkedő után egyszerre állhatunk négy mátrai településen is, melyek közigazgatási határa itt, a Négyeshatárnak nevezett ponton találkozik. Innen a zöld háromszög jelzésre lépve már csak pár száz méter a Kis-kő réteglávatornya, melyet megmászva Markaz település, a Keleti-Mátra és az Alföld lebilincselő látványa fogad. Könnyű túrák a Mátrában A Mátra nem kizárólag emberpróbáló kaptatókból áll, a kevésbé edzett túrázók is bátran bakancsot húzhatnak, ám Demecs Norbi felhívta a figyelmet arra, hogy a könnyű jelzőt mindenképp a hegyi viszonylatokhoz képest kell érteni, mivel némi szintkülönbséggel azért itt biztosan találkozik az ember. - A könnyebb túrákra Mátraháza, Galyatető, illetve a Felső-Mátra, továbbá Parád térségét tartom ideálisnak.
A domborzati adottságok nem teremtettek ideális feltételeket a települések kialakulásához, hiszen a Nyugati-Mátrával szemben itt a lapos tetők nem jellemzőek. A nyüzsgő, kissé bazári jellegű kékes-tetői forgatag azonnal eltűnik, amint az öreg bükkös ezüstös csarnokába lépünk, és az emberi jelenlét nyomait ezt követően már csak az erdészeti és turisztikai utak, építmények hordozzák. Az Országos Kéktúra tájegységi felosztása - A Mátra. A más középhegységeinkhez képest sziklaalakzatokban gazdag formakincs, a számtalan természetes kilátóhely, a sziklateraszok kitettsége és a nomád körülmények az egész Kéktúra egyik legmaradandóbb vándorlását kínálják a Mátra keleti részén. Tippek Kitérővel, egynapos túra keretében Kékestetőről érdemes ellátogatni Parádsasvárra, ahol a régi felhagyott üveggyár épülete mementóként áll az apró hegyi falu utcáján. Szerencsénkre a településen még működik a több mint 300 éves múltra tekintő, régi hagyományokon alapuló üvegfúvás, ha csupán kisebb manufaktúraként is. Ugyanitt érdemes megnézni az Ybl Miklós által tervezett Károlyi-kastélyt.
A "borutak" a községek borospincéi, vendéglátó helyei és a közeli kilátópontok, erdei pihenőhelyek összekötésével képzett körutak. Június 19-én egy a kisnánai Tatár-tisztás és a Csurgó-kút közötti szakaszon bontakozott ki immár új stílusban a jelzésfestés, amely felvettük Sárközi Illés után az ecsetet. A változást alapvetően a tagság arra hajlandó (és képes), de minél szélesebb rétegének festeni-tanítása jelentette, ami a következő években festőtáborok szervezését is lehetővé tett. Mátraháza - Sirok (OKT-21) • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Ettől az évtől Merva László szervezte a munkatúrákat, egészen 2006 végéig, Simon Péter háttér-támogatásával (Peti az útvonal-tervezést és az engedélyek beszerzését vállalta magára). Régi jelzések felújítására ebben az évben elsősorban Mátraszentimre környékén, Marosi Márk szervezésében került sor. Borút Gyöngyöspatán (a Borút Egyesület központjában), valamint Kisnána, Domoszló, Markaz és Abasár környékén létesült. A folytatás sajnos - egyeztetési nehézségek miatt - elmaradt. 2003-ban már összesen 30-an vettünk részt a festőtúrákon.
Se szeri, se száma a Mátra adta túralehetőségeknek: egész évben kirándulók garmadája célozza meg a gyönyörű hegységet, ahol kezdők és nagyobb megmérettetésre vágyók, babakocsival útnak indulók, borturisták és a naplementék szerelmesei is megtalálják a számukra ideális útvonalat. Az edzettségi szint, az idő és a kedv függvényében a szélrózsa minden irányában útnak indulhat az ember a Mátrában. Demecs Norbi túravezető és a hegység szerelmese szerint az igazán jó, maradandó élményt nyújtó túraútvonal változatos, látnivalókban gazdag. Ebben pedig bővelkedik a hegység. Felejthetetlen túrák a Mátrával ismerkedőknek - A Mátra számtalan lehetőséget kínál a természeti látnivalóktól az épített, történelmi célpontokon át egészen a borkultúráig, a gasztronómiáig vagy az egészségügyi célú utazásokig. Gyöngyösön nemrégiben nyitották meg a Szent Bertalan-templom egyik tornyát, mely kilátóként funkcionál, ez egy igazi érdekesség, illetve szintén a városban található a Mátra Múzeum a gyönyörű Orczy-kertben, amelyet meglátogatva szintén élmény vár minden korosztályra - adott egyből egy remek utazási tippet a túravezető.
A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázóhely. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni a nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban is bővelkedő hasadék ot. A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. A tordai hasadék mese 2020. 1983-ban természeti rezervátum nak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede.
A Túri-hasadékot Tordatúrból (Tureni) vagy Koppánd (Copăceni) településről közelíthetjük meg legegyszerűbben. Kevés turista látogatja, mivel az ismertebb Tordai-hasadék elvonja róla a figyelmet, pedig sokkal vadabb és szépségben nyugodtan versenyezhet vele. A hasadék hossza 1850 méter, ferde irányban vágja át a gerincet, s Koppánd irányában, egy kanyargó völgyben folytatódik. A völgy jobb oldalán a Peterdi-tető (667 m), baloldalt a Kőhegy (580 m) és a Koppánd-tető (530 m) emelkedik. A Túri-hasadékot nem lehet száraz lábbal bejárni, ezért meglátogatása inkább nyáron ajánlott, többször át kell kelni a patakon. A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája - Tartalom megjelenítő. Pár évvel ezelőtt acélkábelt húztak ki a hegyimentők, hogy megkönnyítsék az átkelést a szoroson. A hasadék Koppánd felőli bejárata előtti térség sajnos 1994-től magánterület és beépítették. A szorosnak ez a szélesebb része, és talán a leglátványosabb, mindkét oldalon hatalmas sziklafalakkal. Itt mintha a természet külön kifaragott, kicsipkézett volna minden sziklaalakzatot, más-más formára alakította a szurdok falait.
Az ott élő magyar emberek pedig nem szlovákok, ukránok, románok, szerbek, horvátok, szlovének vagy osztrákok, hanem felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarok.
A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. Ajánlott túraútvonal: Tordától legcélszerűbb autóval Mészkő (Cheia) felől megközelíteni a hasadékot, ahol egészen a bejáratánál lévő menedékháznál parkolhatunk. A hasadék falai csak alpinisták számára ajánlottak, a barlangok nagyobb részének megközelítése nehéz és veszélyes. A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. A tordai hasadék mese online. A túra során érintjük a Sárga-tornyot, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Szép látvány a Csorgó, ahol kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként. A hasadék körülbelül a felénél található a Danila-tó, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis és Nagy-Balika barlangok következnek. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.
500 Ft – 1. 500 Ft Az ár az Áfá-t tartalmazza Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820. – Nürnberg, 1883. ) német rajzművész Életéről kevés adat áll rendelkezésre. 1855 körül dunai látképek sorozatát készítette. A tordai hasadék mese film. 1856 és 1863 között Magyarországot utazta be, tartózkodása során nevezetesebb tájakat és építményeket örökített meg számtalan metszeten és akvarellen. Rajzairól német mesterek acélmetszeteket készítettek.
A hasadék Koppánd felőli végén az egyik hatalmas sziklafalon látható a Czárán Gyula emléktábla, amelyet az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben avatott a hasadékban. A szoros közepén, ahol a Decsenge-csermely beömlik a szorost létrehozó Rákos-patakba, a sziklatömbök érdekes, furcsa, bizarr alakokat vesznek fel: katedrális, felfelé ívelő mutatóujj, Szent László szobra és vára (Czárán Gyula leírása), míg Orbán Balázs Szent István szobrát vélte látni az alakzatokban. A magasban látható sziklaszirt alakja olyan, mintha emberi kéz faragta szobor volna. A szakadékot érdemes körbejárni felül is a peremen, felejthetetlen a látvány. Takács Mária: A Tordai hasadék legendája. Ha a Túri-hasadéknál járunk, kis kitérővel felkereshetjük a Szent László forrást, amely a Magyarpeterdre vezető út mellett található. Egy szikladarabból kristálytiszta víz buzog elő, egy régi monda Szent László király alakjával hozza összefüggésbe a forrás keletkezését. A forrás elég elhanyagolt, tábla sem jelöli, kerítés sem védi, de kristálytiszta vize vidáman csörgedez a kis sziklavájatokban, csillog benne a napsugár.
Mátyás Szabolcs Földrajzi mese- és olvasókönyv kisgyermekek részére Könyv Magánkiadás kiadó, 2019 76 oldal, Kemény kötésű ragasztott A5 méret ISBN 9786150047287 Státusz: Jelenleg nem elérhető - de figyelhető Töltse ki az űrlapot Bolti ár: 3 500 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 3 500 Ft Leírás Ez a könyv a Magyarországtól elszakított területeken oktatási és ismeretterjesztési céllal szabadon másolható! * Magyarok vagyunk és Magyarországon lakunk, ez a mi hazánk. Magyarország a Kárpát-medencében fekszik. Számunkra ez a világ legszebb helye. Itt a legszebbek a hegyek, a völgyek és a legelők. Itt a legédesebb a dinnye, legzamatosabb az alma, és itt fütyül legszebben a feketerigó. Lehet, hogy hallottál már róla, magyarok nemcsak Magyarországon élnek, hanem a hazánkkal szomszédos országokban is. Tordai-hasadék - Játékos kvíz. Ezeket az országrészeket száz esztendővel ezelőtt, pontosabban 1920-ban erőszakkal elvették tőlünk az ott lakó magyarokkal együtt. Ha ilyen elcsatolt területen jártok vagy arról beszéltek, akkor nem Szlovákiáról, Ukrajnáról, Romániáról, Szerbiáról, Horvátországról, Szlovéniáról vagy Ausztriáról kell beszélni, hanem Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyről, Délvidékről és Őrvidékről.