Úgy tűnik, hogy Napóleon minden forradalomban kicsinálja Hógolyót. A miénkben nem. Március 15-én Petrovicsék kiszabadítják börtönéből Mihajlo Stančićot, hogy majd Józef Bemmel és Jovan Damjanichcsal közösen harcoljanak a magyarhoni hazáért és a szabadság eszméjéért. Tót, horvát, lengyel, szerb? Senkit sem érdekelt a származás, nem vizsgálták egymás DNS-ét és nem vitatkoztak azon, hogy melyikük őse ült Árpád mögött a lovon. Mindössze a közös hazának tartott otthonukért és egy számukra fontos eszméért küzdöttek vállvetve. Akár az életük árán. Valamit tudtak ezek a Fiúk, amit mi már nem. Bízom benne, hogy ezek az eszmék nem haltak velük teljesen. Nagyné Baka Ella, farnadi CSEMADOK elnök A családi legenda szerint egy lovas katona elődöt, aki a szabadságharc idején huszári címet kapott, így családunkat huszár Baka névvel különböztették meg a többi Bakától. Büszkén őrzöm ezt az emléket, és kutatom, ki volt az illető. Számomra március 15-e mindig ünnepet jelentett, mert olyan faluközösségben éltem fel Érsekkétyen, ahol a CSEMADOK minden évben ünnepi műsort állított össze, amelynek óvodás koromtól szereplője voltam.
Közzétéve: 2019. április 16. A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé. Március 15-e, a forradalom napja nem volt alkalmas arra, hogy a forradalmat és az abból kinővő szabadságharcot véresen leverő Ferenc József uralkodása alatt hivatalos nemzeti ünneppé válhasson. Jobban megfelelt ennek április 11-e, amikor V. Ferdinánd, Ferenc József királyi elődje aláírta (szentesítette) az utolsó rendi országgyűlés által Pozsonyban elfogadott törvényeket. Március 15-ére azonban 1898 előtt és után is megemlékeztek, amit a hatalom kezdetben üldözött, később pedig legalábbis eltűrt. (Április 11-e a széles közönség számára ma elsősorban a magyar költészet napja. ) 1848. április 11-ének rendkívüli eseményéről a korabeli Pesti Hirlap nem túl hangsúlyosan csak 1848. április 14-én, valamint 1848. április 22-ei számának második oldalán a pesti történések ismertetése után számolt be.
A jeles esemény első hivatalos megünnepléséről így számolt be a lap április 12-én, kiemelve a nemzet és a király talán sohasem tapasztalt egységét: "Hivatalos ünnepnek mondják a mait, de azért vétek volna jelentőségét csekélyleni, mert kimondhatatlanul drágák azok a pillanatok, a mikor a király és a nemzet szíve együtt érez. És a mai nap nem múlt el ilyen pillanatok nélkül, a melyekben nemcsak fényesség volt, hanem melegség is, még pedig igazi, őszinte, bensőséggel teljes melegség. Az idő engesztelő ereje, úgy látszik, csodákat mivel királylyal [sic! ] s népével. Ezt érezhette ma mindenki, a ki látta a festeni való jeleneteket az országgyűlés együttes ülésén és a trónteremben, a hol a 48-as idők emlékezetének ünneplése mellett a királyhűség, a királyszeretet a leglelkesebben nyilatkozott meg. A lelkesedésből nem fogja magát kivonni az április 11-diki ünnep legádázabb ostromlója sem, ha meg fogja hallani a trónról ma elhangzott királyi szavakat. »Valóban – szólt a többi közt a királyi válasz – az ezernyolcszáznegyvennyolcadik évi törvények átalakító hatása teremtette meg azt az alapot, melyen magyar koronám országainak újabbkori állami léte nyugszik és melyen azoknak szellemi és anyagi fejlődése oly örvendetesen halad.
Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről. Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Még ma is őrzöm az óvodás magyar ruhámat, amelyben néptáncoltam. Megtanultam a forradalmi énekeket, népdalokat, így nevelődtem, formálódtam azzá, akinek születtem, bátor magyar emberré. A mai napig megemlékezünk a hősökről, és nagy öröm számomra, hogy lakhelyemen, Farnadon olyan emlékműnél koszorúzunk, amit a község lakosai a szabadságharc emlékére emeltek 1902-ben. CSEMADOK elnökként azon munkálkodom, hogy a magyar emberek büszkék legyenek elődeink tetteire, és magyarságukat, anyanyelvüket bátran vállalják, ismerjék meg történelmünket, őrizzék meg a ránk bízott örökséget. A közelgő ünnep alkalmából azon gondolatok foglalkoztatnak, hogy a szabadságharcosok itt éltek és élnek ma is közöttünk. Számomra ők a nagyszüleim, szüleim, akik elbeszéléseiből tudom, nekem mit jelent Trianon, mi a háború, a kitelepítés, a deportálás, a magyar iskolák bezárása, a tulajdonuk elkobzása, a templomba járás tiltása, a református lelkész helytállása, amikor az iskolából kitiltották a 70-es években a hitoktatást.
Az uniós átlaghoz képest nagyon sokan halnak meg Magyarországon, ezért is fogy a népesség. Az átlagos élettartam férfiaknál 65, 3, a nők esetében 75, 7 év. Egyre több az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma, de az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás. A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. Magyarországon például 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren. Háziorvosi praxisok száma magyarországon 2020. Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4, 2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenzajárvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7, 2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet.
Tovább nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon, de fogorvosból is jelentős a hiány. Milyen esetekben hívjuk a háziorvosi ügyeletet? Részletek itt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb, 2020. január elsejei adatai szerint összesen 469 háziorvosi praxis vár arra, hogy betöltsék - írta meg az. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet, ahol 59 pozícióba keresnek megfelelő szakembert. Pest megyében 40 üres praxis található, ebből 21 a tavalyi évben szűnt meg. Baranya megyében eközben csupán 9, Komárom-Esztergom megyében 10 településen nincs háziorvos. Egyre több településen nincs háziorvos. Fotó: iStock Akad 18 olyan település is az országban, ahol már hosszú ideje, 2004 óta nem találnak háziorvost. Itthon: Rekordmagas a betöltetlen háziorvosi praxisok száma | hvg.hu. Ezek közé tartozik Ibafa, Nemeske, Bácsszőlős, Magyardombegyház, Felsőgagy, Györgytarló, Hernádvécse, Putnok, Abaújkér, Cserépváralja, Felsőtelekes, Nagylak, Mezősas, Újiráz, Karancslapujtő, Mezőhék, Tiszabő és Taktakenéz. E települések többsége esetében az ellátandó lakosságszám nem éri el az ezer főt sem.
A pályázati kiírások értelmében 2019. október 15-éig volt lehetőségük a házi- és fogorvosoknak a pályázatok benyújtására. Az elnyerhető támogatási összeg a háziorvosi és fogorvosi letelepedési pályázat esetében nettó 12-20 millió forint között mozgott, annak függvényében, hogy mennyi ideje betöltetlen a háziorvosi/fogorvosi szolgálat. A háziorvosi praxisjog vásárlási pályázat esetében pedig maximum nettó 4 millió forint volt az elnyerhető támogatás. Háziorvoshoz menne? Egyre nehezebb Magyarországon - Napi.hu. Összesen 145 pályázat érkezett az év során a NEAK-hoz: 36 háziorvosi és 30 fogorvosi letelepedési, továbbá 79 háziorvosi praxisjog-vásárlási pályázat. A 145 pályázatból 139 kapott nyertes minősítést. A 139 nyertes pályázóból 3 visszalépett, így végül 136 orvossal (108 háziorvossal és 28 fogorvossal) kötöttek támogatási és finanszírozási szerződést. A háziorvosok életkor szerinti megoszlása. Forrás: Egészségbiztosítási Alap, 2019-es költségvetési zárszámadása A 108 szerződött háziorvos közül 76 nő és 32 férfi. Pozitív hír, hogy átlagos életkoruk 41, 4 év, míg a jelenlegi átlagos háziorvosi életkor meghaladja az 58 évet.
Országosan 18 olyan település van, ahol 15 éve, vagyis 2004 májusa óta nem sikerült betölteni a háziorvosi állást, ebből 8 település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. 43 körzetben 10, 127-ben pedig 5 éve üres a háziorvosi rendelő. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a betöltetlen praxisok száma a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni, ugyanis egy decemberi kutatás szerint az elöregedés miatt pár éven belül akár 2000 praxis is üresen maradhat. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke decemberben elmondta: évente 200-300 háziorvosi körzetnek kellene új gazdát találnia ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ennek csupán töredéke, legfeljebb 30-50 praxis kerül eladásra. Mivel a praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár, ilyen alacsony kicserélődési ráta mellett 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon. (Mérce / Pénzcentrum)