Még mindig nem rendeződtek a dolgok a két éve elhunyt Klapka György hagyatéka körül: senkinek sem kell a néhai üzletember egyik utolsó ingatlana. Hiába árulják már régóta örökösei a budapesti telket, nem találnak vevőt. Klapka György halála után több mint két évvel még mindig van min osztozkodnia a családnak. Két kisebb, vidéki ingatlan mellett értékesítésre vár például egy több mint 13 ezer négyzetméteres telek a fővárosi X. kerületben, amit először 100 millióért hirdettek meg Klapkáék. Jó ideje nem tudják eladni, annak ellenére, hogy egy ingatlanos foglalkozik az üggyel - írja a Blikk. Először 100 millióért árulták, de nem találtak rá vevőt, pedig jó az elhelyezkedése, csak be kellene építeni. Nem tett lakatot a szájára! Mindent elmondott édesapjáról if. Klapka György - Blikk Rúzs. Az elhagyatott telekre sajnos beköltöztek a hajléktalanok is, ami szintén nem segíti az eladást. Végül úgy döntött a család, leviszik az árát 30 millióval. Megkerestük Klapka Nicole ügyvédje, dr. Budai Géza megerősítette az információnkat. Az elmúlt közel két évben volt pár érdeklődő a telekre, de nem született komoly ajánlat, még mindig eladásra vár a Keresztúri úti ingatlan.
Még mindig nem született döntés Klapka György végrendeletének ügyében. Ezúttal az özvegy miatt... Klapka György év elején hunyt el, ám öröksége még azóta sem került kiosztásra, ugyanis az Aranyember gyerekei és annak özvegye nem tudnak megegyezni. Többször kellett elnapolni már a hagyatéki tárgyalást, hol Klapka kitagadott fia, most pedig felesége miatt. Az asszony ugyanis új ügyvédet fogadott fel, aki szeretné tisztán látni a szóban forgó ügyet, hogy valósznűleg minél kedvezőbb lehessen az özvegy számára a vagyonelosztás. Ifj klapka györgy jászberény. "Egy úgynevezett osztályos egyezségen dolgozunk, amely azt jelenti, hogy a megállapodás részét képezik azok a dolgok is, amelyeket a felek még életükben kaptak Klapka Györgytől. Ez azonban most biztosan nem születik meg írásban, pedig a Klapka gyerekek szóban megállapodtak" – mondta ifj. Klapka György ügyvédje, dr. Székely Andrea a Blikk nek. A probléma viszont ezzel az, hogy amíg nem egyeznek meg az örökösök, néhány cég parlagon hever és ha ez így folytatódik, akkor akár tönkre is mehet, az örökség pedig jelentősen megcsappanhat.
Az agyaggolyókat harisnyákban tartottuk. Ha jól emlékszem nálunk 10 agyaggolyó az üzletben 4 vagy 5 fillér volt. Én persze mindig lestem a gyereket, amikor kijön az üzletből a 10 agyaggolyójával s megkérdeztem, akarsz-e játszani. Hát persze hogy akart, azért vette a golyókat. Mivel én kitűnően golyóztam, 5 perc alatt elnyertem tőle a 10 agyaggolyót. Mondta, hogy visszamegy az üzletbe, van még 5 fillérje és vesz még egyszer 10 db agyaggolyót. én mondtam neki hogy én az 5 fillérért 20-at adok neki. Ezt megtudta az édesapám és úgy megpofozott érte hogy sajgott a fejem bele, miért csinálok én neki konkurenciát? Ez volt az én első vállalkozásom. Mennyit ér a legdrágább ékszere? [Alex Hitchis 1] Erre egy rövid választ kell adjak: a legdrágább ékszerünk egy briliáns nyakék, 13millió forint. Kik veszik a drága ékszereket? Ilyen sok "gazdag" ember lenne magyarországon? Ifj klapka györgy út. [luqe] Én sajnos nem tudok önnek neveket kiadni, hogy kik veszik a drága ékszereket, de vannak szép számmal Magyarországon is olyan emberek, akik megengedhetik maguknak, hogy több millió forintért vásároljanak ékszert, de nem ez a jellemző.
Maga a pénz maga az ékszer az még semmit nem jelent csak egy apró figyelmesség. Ha sorrendet kellene felállítani az alábbi szavaknál, mi lenne az: pénz, siker, nők? [provozou] Én magam egy sikerorientált ember vagyok, tehát számomra a legfontosabb a sikerélmény. mivel 78 éves vagyok, a nők már nem jelentkeznek olyan súllyal, amekkorát még 20 évvel ezelőtt is jelentettek az életemben. a pénzhez pedig nincs viszonyom, én 5 forinttal ugyanolyan boldog vagyok, mint 5 millióval. Ifj klapka györgy fiatalon. A pénz számomra munkaeszköz, annyi mindig volt, amennyi egy szelet zsíroskenyérre elég volt. Egyébként puritán ember vagyok, nincsenek különleges kívánságaim, se ételre, se ruházatba, se autóba, a luxust nem imádom, elviselem.
Klapka György gyermekei a napokban megkaphatják örökségük utlolsó részletét is. Három éve hunyt el Klapka György, de a hagyatéki ügyek végére csak most sikerült pontot tenni. Örökösei ugyan már szinte mindent megkaptak, de a Vámház körúti üzletének cége utáni végelszámolása váratott magára. Most ez a folyamat is lezárulni látszik. Klapka György gyerekei minden pénzt megkaptak Fotó: Nagy Attila [origo] " Ötvenmillió forintos tőkéje volt a részvénytársaságnak, amelynek a végelszámolását az üzlethelyiség eladása után tavaly januárban indították el a testvérek. Ebből az összegből valamennyit levontak, így kapnak fejenként 10 millió forintot a felek" - mondta a Blikknek dr. Ifj. klapka györgy | 24.hu. Budai Géza, a család ügyvédje. Nem az összes gyerek kap pénzt azonban, ugyanis ifj. Klapka György lemondott a rá eső részről.
Gízától körülbelül két kilométerre fekszik, manapság ez a rész Kairóhoz tartozik. Belsejében bonyolult folyosórendszer húzódik, akárcsak egy labirintus. Közepén található a 10, 5 méter széles és 5, 8 méter magas Király Kamrájának nevezett terem, benne hatalmas márvány szarkofággal. Érdekesség, hogy a tudósok szerint Kheopsz sosem feküdt itt. Az akkori szokások szerint a halotti kamrát fényűző díszítések borították, ám ez itt egyáltalán nincs jelen. Különös továbbá az is, hogy a szarkofág nem készült el, a teteje teljesen hiányzik. 3500 év háborítatlanság után először Abd Allah al Ma'mun kalifa hatolt be Kheopsz piramisába, de csalódnia kellett: kincsnek nyoma sem volt. A sírrablók és fosztogatók is elkerülték a helyet. A fehér mészkőburkolat és a zárókő később áldozatul esett a nyersanyaghiányban szenvedő egyiptomiaknak. A 20. századtól kezdve ezek a lenyűgöző építmények Földünk elsőszámú látványosságai. Az egyiptomi piramisok – Egyiptom. A gízai piramisok a legkedveltebb turistacélpontok, köztük Kheopsz fáraó síremlékével.
2014. november 20. 16:24 1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. 16. században élt I. Jahmesz volt. 2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket. 3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be. A kövek többsége az évezredek során leesett vagy elhordták az arabok, akik többek között mecsetépítéshez használták fel. 4. A piramisokat a közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették. 5. Paraziták piramisszáma, Szám paraziták piramisa. Kheopsz fáraó piramisa, a gízai nagy piramis épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt. 6. A 2, 3 millió kőtömbből álló Kheopsz-piramis közel 6 millió tonnát nyom. Ha valóban 20 év alatt épült fel, a munkásoknak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre helyezniük.
Egyes kutatók szerint hieratikus számokról van szó, amelyek az akna hosszát jelölik. A 100-as, 20-as és az 1-es számok 121 királyi könyököt, avagy kubikot jelölték. Jobban szemügyre vették a robot segítségével a két rézszeget is, amelyekről kiderült, hogy visszahajlanak, ám az így képződött "hurok" túl kicsi ahhoz, hogy mechanikai célokat szolgálhatna. Így a korábbi nézetekkel szemben nem "fogantyúkról", inkább díszítésekről lehet szó. Az expedíció augusztusban folytatta volna a piramis felfedezését, ám az egyiptomi politikai események miatt terveik meghiúsultak. Le fogsz ülni: Ennyi idősek valójában a nagy piramisok | Retró Legendák. Shaun Whitehead, az expedíció vezetője szerint várják az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság engedélyét a kutatások folytatásához, de addig is a robot tökéletesítésén dolgoznak. "Azt tervezzük, hogy gondosan végigkutatjuk és dokumentáljuk a – Királyné sírkamrájából – vezető járatokat, s annyi információt gyűjtünk össze, amennyi csak lehetséges. Az ultrahangos szerkezet "végigtapogatja" a falakat, megállapítva azok vastagságát.
7. A Kheopsz-piramis legnagyobb, "Király kamrájában" található, 25-80 tonnás gránittömbjeit a több mint 800 km-re délre található Asszuánból szállították át. 8. Az eredetileg 146, 5 méter magas Kheopsz-piramis több mint 3800 évig, a 160 méteres lincolni katedrális 1311-ben történő felavatásáig a legmagasabb építmény volt a Földön. 9. Mark Lehner egyiptológus számításai szerint átlagosan 14500, a csúcspont idején pedig mintegy 40 ezer munkás dolgozott a gízai nagy piramis megépítésén. 10. Egyes számítások szerint a gízai piramisok építésénél dolgozó munkások számára naponta 1800 kg húst, főként kecskét, bárányt és marhát dolgoztak fel. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek.
A valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajót az épülő Egyiptomi Nagymúzeumba költöztették. A cédrusfából épült, 4600 éves, 42 méteres és 20 tonnás napbárkát nagy gondossággal 48 óra alatt szállították el egy hatalmas fémketrecben külön e célra importált, távirányítású speciális járművel régi helyéről, a Gízai-fennsíkon külön neki emelt múzeumból. A gízai nagy piramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható. A nem sokkal odébb 17 éve épülő gigantikus, új régészeti múzeumot, amelynek egyik ékessége lesz a hajó, várhatóan még az idén átadják. Egyiptom idegenforgalmi és régészeti minisztériumának közleménye szerint az átszállítás célja az volt, hogy megvédjék és a jövő nemzedékek számára is megőrizzék az emberiség történetének legnagyobb és legrégibb műtárgyát. A napbárka úton a múzeumba Fotó: AFP A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr. e. XXVII–XXVI. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel.
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei és a Vaszeda Egyetem régészei Josimura Szakudzsi professzorral az élen elvégezték a terep magnetométeres feltérképezését. A feltárások előkészületei 2008-ban kezdődtek, amikor a Vaszeda Egyetem 10 millió dollárt (1, 9 milliárd forintot) biztosított az ásatásokra. Első lépésként a szakemberek radartechnikával kutatták végig a terepet, majd megépítették a jövendő ásatási terület fölött az állandó hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosító épületet. A feltárások most indult második szakaszában már sikerült kiemelni az ókori hajó rejtekhelyét takaró 41 mészkőtömb közül az elsőt. A legnagyobb kőtömb súlya 16 tonna, mérete pedig 1 méterszer 4, 10 méter. Josimura Szakudzsi professzor bejelentette, hogy a második napbárkán felfedezték Kheopsz-fáraó kártusát. (A kártus hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék nevét írták). A következő két hónap során remélik a régészek a felszínre hozni a hajó mind a 600 darabját. Mindkét napbárkát libanoni cédrusból és egyiptomi akáciából ácsolták.
A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes. A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI. dinasztia idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak. Az Első átmeneti korban a VII. dinasztiától a piramisépítés szinte teljesen megszűnik, a XI. dinasztia idején a birodalom azonban újra egyesül, ami a Középbirodalom fáraóinak (i. 2040-1640) ismét lendületet ad az építéshez. A piramisok dél felé kezdenek terjedni, szerényebb méretűek lesznek, sugár illetve keresztirányú mészkő falakkal és kitöltő téglából, homokból építik, melyet mészkővel burkolnak. A kívülről olcsóbb kvázi vázas építést az igen drága kvarcit, alabástrom burkolatú sírkamrákkal ellensúlyozzák. Az Újbirodalom idején az uralkodók a Királyok Völgyébe "természetes piramisokba" temetkeznek, csak a tehetős polgárok díszítik síremlékeiket 1-2 m-es piramis díszekkel.